A Kormány múlt év végén fogadta el a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendeletet, mely a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szól. A rendelet elfogadásával sok tekintetben ellentmondásos helyzet jött létre, mely problémák felvetése a témája jelen cikknek.

Önkormányzatok szempontjából az új rendelet alapvetően két problémakört vet föl, melyek a következők:
 a belső ellenőrzés helye a szervezeti rendszeren belül;
 milyen változásokon kell keresztül mennie a felügyeleti ellenőrzésnek.
A belső ellenőrzés szervezeti helye
A rendelet 6. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „a költségvetési szerv vezetője felelős a belső ellenőrök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségének biztosításáért, és ezt a felelősséget másra nem ruházhatja át.”
Az önkormányzatoknál fenti rendelkezés értelmezése azért merül fel alapvető kérdésként, mert a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény (továbbiakban Ötv.) a szervezet vezetésével kapcsolatban eleve kettősséget alakított ki. Az önkormányzat első számú vezetője a polgármester, illetve a közgyűlés elnöke (továbbiakban polgármester). Ennek megfelelően a gazdálkodási jogkörök egyik legfontosabbika, a kötelezettségvállalások is hozzá tartoznak. Ezzel párhuzamosan alakul a (fő)jegyző (továbbiakban jegyző) hatásköre, akit az ellenjegyzés joga illet meg.
A probléma nem ebből, hanem abból a szervezeti felállásból következik, hogy a költségvetési szerv nem az önkormányzat, hanem az általa létrehozott hivatal. Ezeknek Ötv szerinti vezetője pedig a jegyző, míg a polgármester „csak” az irányítási jogot gyakorolja.
További problémaként merül fel, hogy a belső ellenőr – amennyiben az köztisztviselő – munkáltatója szintén a jegyző, s csak bizonyos munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatban van a polgármesternél egyetértési jog.
Fentiekből látható, hogy a belső ellenőr szervezeten belüli elhelyezése alapvető kérdés, mert egyes vélemények szerint személyének a polgármesterhez mint legfőbb gazdálkodási jogkör gyakorlójához kell kapcsolódnia, más vélemények szerint viszont a költségvetési szerv vezetője, a hivatal vezetője (fő)jegyző, így az ő közvetlen alárendeltségében kellene a belső ellenőri tevékenységet ellátni.

Mi legyen a felügyeleti ellenőrzéssel?

Másik alapvető kérdés a belső ellenőrzés és a felügyeleti típusú ellenőrzés viszonya. Az 1991. évi XX. törvény, az ún. hatásköri törvény 140 § (1) bekezdés e) pontja rögzítette a jegyző azon jogosítványát, hogy ellátja az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügy-gazdasági ellenőrzését.
Az új Korm. rendelet csak a belső ellenőrzésről szól és az előbb említett felügyeleti ellenőrzést nem szabályozza, illetve csak egyes elemeit említi meg annak, ellentétben a 15/1990. (II.5.) Korm. rendelettel, melyet a mostani rendelet helyezett hatályon kívül, mivel az mind a belső, mind a felügyeleti intézkedésre kitért. (Bár hatálya jóval szűkebb volt a mostani rendeletéhez képest.)
Előzőek miatt átmeneti helyzet alakult ki az önkormányzatoknál, mivel a törvényben előírt joguk és kötelezettségük gyakorlásához nem rendelkeznek olyan megfelelő végrehajtási jogszabállyal, melynek alapján tevékenységüket megfelelő jogi és szakmai normák alapján végezhetnék.

Kérdések:

Fenti két elméleti probléma után – azokat is konkrét kérdés formájában megfogalmazva – a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelettel kapcsolatban az alábbi konkrét kérdéseim lennének:

• a belső ellenőr (csoport) a hivatalt vezető jegyző, vagy az önkormányzat első emberének számító polgármester alárendeltségében végezze tevékenységét?

• amennyiben a hivatalok belső ellenőrzési egységei az önkormányzat felügyelete és fenntartása alá tartozó intézményeknél ellenőrzést végeznek, a jogosultsághoz elegendő-e a tevékenység szabályainak és módszereinek az ellenőrzési kézikönyvben történő részletes kidolgozása illetve az éves ellenőrzési tervben való megjelenítése?

• a belső ellenőrzés megnevezés a felügyeleti ellenőrzés és a függetlenített belső ellenőrzés fogalmát takarja-e, vagy mindkettőt?

• ha mindkettőt, akkor egyértelműen és világosan hogyan különülnek el a felügyeleti ellenőrzésre és a függetlenített belső ellenőrzésre vonatkozó feladatok?

• önkormányzatoknál a közös belső ellenőrzési egység kialakítása esetén hogyan érvényesülnek a hatáskörök?

• a funkcionális függetlenség a felügyeleti ellenőrzésnél egyértelműen megvalósul, de közös belső ellenőrzési rendszer esetén a függetlenített belső ellenőr funkcionális függetlensége hogyan biztosítható?

• a felügyeleti ellenőrzés esetén a beosztott ellenőröknek miért szükséges a felsőfokú végzettség?

A problémafelvetésen túl remélem, hogy kérdéseimre mielőbb érdemi választ kapok.