A megye szellemi-kulturális örökségét, művészeti és művelődési tevékenységét jelentős részben az önkormányzatok által fenntartott intézmények őrzik, illetve végzik.

Az itt dolgozó szakemberek hisznek a nemzeti kultúra megőrzésének fontosságában, s a gondolkodó ember sajátosan egyéni kultúraformáló és befogadó szerepének jelentőségében. Számunkra, az itt élők számára meghatározó a megyében folyó tudományos kutatás színvonala éppúgy, mint a művészi alkotómunka sajátosan helyi megjelenése. A megyei feladatkörű, közgyűjteményi tevékenységet végző intézményeink szolgáltató- bemutató tevékenysége közismert a tanulni, művelődni vágyó nagyközönség előtt.

Közgyűjtemények

A tudományos fokozattal rendelkező Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, mint a közművelődési, iskolai és nemzetiségi könyvtárak hálózati-módszertani központja, koordináló, továbbképző és ellátórendszeri feladatokat lát el a megye könyvtárai számára.

A könyvtár helyismereti gyűjteménye őriz minden olyan dokumentumot, amely a mindenkori megye területére vonatkozik. A könyvek és folyóiratok mellett gazdag kép-, apróés kisnyomtatvány-gyűjtemény áll a kutatni, művelődni vágyók rendelkezésére. A könyvtár értékes régikönyv-gyűjteményével kapcsolatos feltárások elmélyült kutatómunkát igényelnek. E vonatkozásban szólni kell az ún. Streibiggyűjteményről, amely a megye első nyomdájának a termékeit igyekszik öszszegyűjteni és feltárni. Az ún. Milkovics- Zámory gyűjtemény 1904-ben adományozás útján került a jogelőd városi könyvtár tulajdonába, majd fél évszázados megyei könyvtári megőrzés után, az elmúlt években ismét visszakerült eredeti tulajdonosához. Kutatási lehetőséget kínál szakemberek számára a régiségük miatt külön kezelt részleg, amely két ősnyomtatványt, 18 db antikvát és számos, 1800 előtt megjelent magyar és idegen nyelvű könyvet tartalmaz.

A megyénkbe érkező látogató mintegy negyven múzeumi gyűjteményt tekintheti meg. Ezek közül a megyei önkormányzat fenntartásában működő megyei múzeumi szervezethez 25 muzeális intézmény tartozik. A két egyházi gyűjtemény (Pannonhalma és Győr) nemzetközi léptékkel mérve is gazdag muzeális gyűjtemény. A megyei múzeumi szervezet városi és városkörnyéki feladatokat is ellát, folyamatosan segítve a települések azon törekvéseit és igényeit, amelyek a községek múltjának felkutatásával, bemutatásával kapcsolatosan jelentkeznek.

A régészeti kutatások legfontosabb területei megyénkben a népvándorláskor, a hun, germán és avar temetők, az Árpádkori ispánvárak, a római kori városok és temetkezések, a katonai táborok, a neolit telepek, a vaskohászat és a bronzipar. A népművészeti kutatások közül megemlítendő a népi kismesterségek felkutatása és feldolgozása, a népi építészet, a szőlőműveléssel, borászattal kapcsolatos hagyományok, a népviselet, a vallási és szellemi néprajz fellelhető értékeinek feltárása és megörökítése. A művészettörténet megyei értékeinek kutatásai Sopronban jellemzően a Storno-hagyatékhoz kötődnek, Győrben a barokk művészet és a kortárs festészet tanulmányozása mellett a XIX. századi iparművészet feldolgozása folyik, amelyet Mosonmagyaróváron a Gyurkovits-hagyaték kutatása egészít ki. A helytörténeti kutatások közül Győrben a helyi céhek és a jellemző mesterségek felkutatása, Nagycenken Széchenyi István munkásságának feldolgozása, Sopronban a koraújkori gazdaságtörténet kutatása folyik. Az intézmény gondozásában évtizedek óta megjelenő tudományos évkönyv a nemzetközileg is elismert „Arrabona”, amely a múzeumokban folyó kutatások rangos szakmai orgánuma.

Győr-Moson-Sopron megye győri és soproni levéltárai közszolgálati, közigazgatási és tudományos feladatokat látnak el. Ezen intézmények a megye történeti múltjának elsődleges forrásait, valamint a közfeladatok ellátásának, az állampolgári jogok gyakorlásának pótolhatatlan dokumentumait őrzik, rendszerezik, kutatják és szolgáltatják. A megye gyűjtőterülete két önálló (Győr, Sopron) és egy fióklevéltár (Mosonmagyaróvár) között oszlik meg. Az itt folyó történeti kutatómunka magas szinten valósul meg. Ennek eredményeként évente 2-3 önálló kiadvány jelenik meg, amely kisebb szakmai tanulmányok, előadások egész sorával egészül ki, gazdagítva, sőt helyenként felvállalva az adott település és térség helytörténeti kutatásainak jelentős részét.

Hagyományápolás

A népi kultúra hagyományai a táj és a benne élő ember sokszínűségét tükrözik. A megyénkben élő magyar, német és horvát falvak lakói hagyományaikból értékes emlékeket őriztek meg szokásaikban, költészetükben, művészetükben.

Megyénk kézművesei között jellegzetes színt képvisel a fazekasság, a kékfestés – különösen a Rábaközben –, melynek hagyománya még ma is él. A takácsok, a molnárok, az aranyászok mestersége – több mesterséggel együtt – már csak hagyományainkból ismert. A jellemző népszokások közül érdemes megemlíteni, pl. a lucázás, a legényavatás máig élő hagyományát, vagy a közelmúltban felújított Krisztus-keresést, amely napjainkban már kevés helyen érhető tetten. Gazdag hagyománya van megyénkben a népdal, a népzene és a néptánc művészetének, amelyet minden tájegység – a magyar kultúra szerves részeként – napjainkig hűen megőrzött.

Színházművészet, zenei élet

A megye színházművészete jellemzően a két nagyváros, Győr és Sopron nevéhez fűződik. Minkét városban a XVII. századtól vannak már színjátszásra utaló jelek, amely ekkor német nyelvű volt. A reformkortól kezdődően azonban megjelennek a magyar nyelvű színházi előadások is, fokozatosan kiszorítva a német nyelvű színjátszást.

Győrben előbb a Szigeti Kőszínház, majd a mai megyei művelődési központ épülete adott otthont a társulatnak. A jelenlegi színházépületet 1978- ban vette birtokba a társulat és a győri közönség. A régi magyar dráma értékeinek bemutatása mellett az operettől a vígoperán keresztül fokozatosan vezetett az út az opera felé, amely mára már állandósult a műsorrendben, előbb vendégművészekkel, később állandó operatársulattal. A prózai és a zenei tagozat mellett magas művészi értéket képvisel a Győri Balett, amely évtizedek óta nemzetközi hírnevet és elismertséget vívott ki magának.

Sopronban a mai színházépület eredetileg 1841-ben épült és 1909-ben nyerte el mai formáját. Ettől kezdve állandó épületben de folyamatos változások között alakult a város színházi élete. Az 1945-től megszűnt önálló társulat helyett évtizedeken keresztül vendégszínészek játéka elégítette ki a színházszerető közönség igényeit, majd a kilencvenes évek elején, hosszú idő után ismét megkezdte működését az önálló színházi társulat, neves színészek közreműködésével.

A megye zenei életének meghatározó tényezője a Győri Filharmonikus Zenekar. A több mint százéves múltra visszatekintő zenekar 1973-ban vált önálló hangversenyzenekarrá. Sándor János Liszt-díjas karmester irányításával az együttes a kortárs zene elismert műhelyévé vált. Rendszeresen szerepelnek a város és a megye zenei fesztiváljain, de népszerűek más európai országokban is, hisz fellépések egész sorát teljesítik külföldön évről évre. A modern zene népszerűsítésében megyei szinten kiemelkedik a Győri Ütőegyüttes, amely 1974-ben alakult Váray László vezetésével. Különleges műsorválasztásukkal, a XX. századi ütőhangszerekre írt komolyzene előadásával már a nyolcvanas években elismerést és hírnevet vívtak ki maguknak itthon és külföldön egyaránt. Sopronban több évszázados hagyománya van a fúvószenének. A felnőtt és a kétszeres kiemelt aranydiplomával kitüntetett ifjúsági fúvószenekar évente mintegy ötven hazai és nemzetközi hangversenyen képviseli a várost.

Irodalmi élet

A megye irodalmi életéről elmondható a gazdag múlt öröksége és a folytatás nemes szándéka. A magyar irodalomtörténet neves képviselői – Nyéki Vörös Mátyástól, Berzsenyi Dánielen és Gárdonyi Gézán keresztül egészen Galgóczi Erzsébetig – éltek és alkottak megyénkben századokon keresztül, akik a művészi alkotómunka mellett szervezték környezetük irodalmi életét és gazdagították kulturális hagyományait.

Megyénkben jelent meg az első magyar nyelvű újság 1749-ben Magyar Hírmondó címmel, Ráth Mátyás szerkesztésében. Ezt követte dr. Kovács Pál lapja, a Hazánk. A jelenleg is élő folyóiratok közül először a Soproni Szemle jelent meg, majd a Győri Tanulmányok 1973-ban. A Műhely című megyei kulturális folyóirat mellett a Várhely és a Pannonhalmi Szemle című periodikák tekinthetők még irodalmi alkotásokat is közlő orgánumoknak.

A Radnóti Irodalmi Társaság évtizedek óta szervezi a megye irodalmi értékeinek bemutatását. Fő rendezvényük a Megyei Irodalmi Hét, amely minden év őszének fontos eseménye.

Közművelődés, fesztiválok

A megyei művelődési központ közhasznú társaság elsődleges feladata a szakmai tanácsadás, s a megyét reprezentáló, a kulturális hagyományokat erősítő rendezvények szervezése. Az amatőr művészeti csoportok tevékenységükkel hozzájárulnak egy-egy térség kulturális hagyományainak továbbéléséhez, a helyi programok színesebbé tételéhez. Vannak kistérségek, települések, ahol a kultúra egyegy ágazata – a helyi hagyományokhoz és jeles szakemberekhez kötődően – magas színvonalon és koncentráltan van jelen. Jellemző pl. a néptánckultúra Csornán és Szilban, a kórusmozgalom Jánossomorján, a népfőiskola-mozgalom Fertőszentmiklóson.

E témakörben a teljesség igénye nélkül néhány olyan nagyrendezvényről szólunk röviden az alábbiakban, amelyek jelentős hagyománnyal bírnak, és hozzátartoznak az adott település, illetve a megye kulturális arculatához. A Soproni Ünnepi Hetek és a Győri Nyár rendezvényei több évtizedes múlttal rendelkező rangos fesztiválok. Ehhez társulnak mindkét városban a tavaszi illetve őszi fesztiválok rendezvényei, mint például a Régi Zene Napok Sopronban, vagy a Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál Győrben. Az Országos Érembiennálé Sopron egyik legrangosabb rendezvénye több mint húsz esztendeje, ahol a kortárs magyar éremművészet kap rendszeres bemutatkozási lehetőséget. Szintén a kortárs képzőművészeti alkotások bemutatására vállalkozik – nemzetközi szinten – a Győrben rendezendő Nemzetközi Grafikai Biennálé. Ugyancsak hagyományos rendezvénynek számít, s a középiskolás korosztály fesztiválja a Kisfaludy Napok, illetve a Kazinczy Szép Magyar Beszéd elnevezésű országos rendezvény. ■