A helyi önkormányzatok évente visszatérő komoly döntéselőkészítő és döntési feladata az éves költségvetési rendelet megalkotása.

A feladat kétirányú. Egyrészt el kell dönteniük, hogy a rendelkezésre álló források és a kötelező, valamint az önként vállalt feladatok ellátásának költsége közötti összhang hogyan teremthető meg. Másrészt meg kell felelni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendeletben megfogalmazott alaki és tartalmi követelményeknek.
A költségvetés tárgyalása legalább kétfordulós. Koncepció készítési kötelezettségének a költségvetési évet megelőző év november 30-ig (a választás évében december 15-ig), a költségvetési rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének pedig február 15-ig kell eleget tenni.
A közigazgatási hivatalok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben rögzített feladataik keretében vizsgálják az önkormányzatok döntéseinek törvényességét, így az éves költségvetésekről hozott rendeleteiket is.
A Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatalnál a következő szempontok alapján végezzük a költségvetéssel kapcsolatos döntések törvényességi ellenőrzését.
Költségvetési koncepció
Időrendi sorrendben először a költségvetési koncepcióról szóló képviselő-testületi döntéseket vizsgáljuk az alábbiak szerint:
 Határozati formában történt-e a döntés, tartalmazza-e a határozat a költségvetés készítés további feladatait?
 Az előterjesztés részletes tájékoztatást ad-e a központi szabályozók főbb jellemzőiről, változásairól, mindezek hatását számszerűsítve mutatták-e be a testületnek?
Figyelembe vették-e a saját bevételeket, a gazdasági program célkitűzéseire, és az önkormányzati feladatok ellátására épülő kötelezettségeket?
Tehát tartalmazza-e a várható bevételek – kiadások keretszámait, azokat megalapozó helyi intézkedéseket, a költségvetés várható előzetes mérlegét?
Az előterjesztéshez csatolták-e a tárgyévi gazdálkodást bemutató I-III. negyedévi adatokat tartalmazó elemzést, összegzést, a helyi kisebbségi önkormányzat és a pénzügyi bizottság koncepció-tervezetről alkotott véleményét?
Rendelkezik-e megállapodással az önkormányzat, amely rögzíti a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat között a költségvetéssel kapcsolatos eljárási szabályokat, eljárási rendet, határidőket [Áht.68.§. és a 217/1998. Korm. r. 29.§. (10.)]
Költségvetési rendelet
A költségvetési rendelet-tervezethez készült előterjesztés, majd a képviselő-testület által megalkotott költségvetési rendelet törvényességi ellenőrzésénél a vizsgálatunk a következőkre terjed ki:
– Az előterjesztés határidőben megtörtént-e, az előterjesztésre jogosult tette-e azt.
– Érvényesítették-e a rendelkezésre álló források elosztásánál a koncepcióban meghatározott elveket.
– Elvégezték-e a kötelező egyeztetéseket (intézményvezetőkkel, kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel).
– Az előterjesztés az államháztartási törvény és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 29. §-ában rögzített szerkezetben, tartalommal és részletezettséggel készült-e, s tartalmazza-e a következőket:
 a rendelet személyi hatálya mely szervekre terjed ki (az önkormányzat szervei és az önkormányzat által alapított intézmények),
 a címrendet, (amely a szakmailag önálló intézmények és a polgármesteri hivatalon belül, nem intézményi keretek között ellátott feladatok felsorolása),
 a költségvetési előirányzatokat címenként határozták-e meg ezen belül rögzítették-e a működési, felhalmozási bevételeket és kiadásokat, valamint az engedélyezett létszámot,
 a polgármesteri hivatalon belül ellátott feladatok előirányzatait?
 meghatározták-e a felújítási előirányzatokat célonként, felhalmozási kiadásokat feladatonként,
 külön szerepel-e az általános és céltartalék,
 mellékelten csatolták-e az előterjesztéshez az előirányzat–felhasználási ütemtervet, amely önkormányzati szinten a várható bevételeket és kiadásokat tartalmazza jogcímenként, havi bontásban,
 a bevételek részletezése megfelel-e a költségvetés tervezéséhez kiadott
„útmutatóban” rögzítetteknek,
 bemutatják-e az EU támogatások igénybevételével megvalósuló projekteket külön mellékletben,
 tartalmazza-e az Áht. 118. §-ában meghatározott mérlegeket, továbbá döntött-e a testület a mérlegek tartalmi követelményéről,
 a több évre áthúzódó feladatok előirányzatait éves bontásban (beruházások, felújítások, rekonstrukciók) bemutatják-e,
 a rendelet melléklete tartalmazza-e a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetéséről hozott döntést, mely változatlan formában beépül a települési önkormányzat költségvetési rendeletébe (a döntés időpontja
február 15 előtti-e),
 a költségvetési mérleg elkülönítve tartalmazza-e a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat, azok együttesen egyensúlyban vannak-e,
 az előterjesztéshez csatolták-e a pénzügyi bizottság véleményét, azoknál a települési önkormányzatoknál, ahol kötelező e bizottság létrehozása,

 állandó könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatoknál a könyvvizsgáló
véleményét mellékelték-e az előterjesztéshez,
 számbavették-e a következő két év várható költségvetési előirányzatait (gördülő tervezés).

– A költségvetési rendeletben a képviselő-testület rögzítette-e az alábbiakat:
a.) a hiány finanszírozásának módját (pályázati forrásokból kívánják-e megoldani, vagy hitelt vesznek fel – ez utóbbi esetben a hitelképesség vizsgálatát elvégezték-e az Ötv. 88. §-a alapján,
b.) a többlet felhasználásának módját.
– Költségvetési előirányzatok módosításához kapcsolódó hatáskör átruházásáról tartalmaz-e rendelkezést a rendelet. E hatáskör kizárólag bizottságra, vagy polgármesterre ruházható át, az előirányzatok köre és mértéke meghatározásra került-e.
– Döntött-e a tartalékkal való rendelkezési jog átruházásáról, amely kizárólag bizottságra, vagy polgármesterre vonatkozhat.
– Amennyiben az előirányzat-módosítás végső időpontját, a rendeletben rögzítik, úgy a hatályos szabályozás szerint ennek a határideje a tárgyévet követő év február 28. napja.
– Megalkotásra kerül-e a bevételi többlet feletti rendelkezési jogosultság, melynek keretében:
 a képviselő-testület kizárólagos jogát rögzíti a rendelet,
 vagy felhatalmazza az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőjét, hogy a
bevételi többlete erejéig saját hatáskörben módosíthassa költségvetését.
– Az önállóan gazdálkodó intézmény tartozás-állományának mértékét és annak időtartamát, jelentési kötelezettségét szabályozta-e a testület.

Sajátos és ezért az ellenőrzésnél megkülönböztetett figyelmet érdemel a körjegyzőségek és egyéb intézményi társulások költségvetésének megállapítása.
Körjegyzőségek költségvetéséről a társult önkormányzatok költségvetési rendeletének megalkotása előtt kell dönteni a társulásban résztvevők együttes ülésén (ennek megtörténte és időbeli vizsgálata fontos, mert a körjegyzőség székhelye szerinti önkormányzat rendeletébe e döntés alapján épülhet be a körjegyzőség költségvetése).
Egyéb intézményi társulás költségvetéséről a társulási megállapodásban rögzítettek szerint történt-e döntés, ugyancsak a költségvetési rendelet-tervezet elkészítését megelőzően, mivel a gesztor önkormányzat ezt a költségvetést emeli be a rendelet tervezetébe.
A 2005. évi költségvetési döntések ellenőrzése új színfolttal gazdagodik, mivel várhatóan megjelennek a többcélú kistérségi társulásokhoz kapcsolódó intézmények.