Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése 2004. szeptember 24-én, a 208/2004 (IX. 24.) KHval Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht. elnevezéssel közhasznú társaságot alapított a megye közművelődési feladatainak ellátására.

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése az 1990-es években az intézmény alaptevékenységeként az alábbi kötelező feladatok ellátását jelölte meg: koordinációs, módszertani elemző-kutató munka, információs tevékenység, képzés, továbbképzés szervezése, szaktanácsadói tevékenység. Önként vállalt feladatnak tekintette a székhelyi tevékenység jelentős részét, a helyi rendezvények szervezését és a helyiségek bérbeadását. Majd az 1997. évi CXL. törvény is hasonlóan fogalmazott, amikor a 84. § (1) bekezdése a megyei önkormányzatok számára kötelező feladatként a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás megyei színtű megszervezését és ellátását írta elő.

Ugyanakkor a megyei művelődési központnak helyet adó épületegyüttes kultúrtörténeti szempontból főleg színházi tevékenység ellátására hivatott. A fenntartási- működési kiadások azonban meghaladták a megyei kötelező közművelődési feladathoz rendelhető költségeket.

Az átalakítás szakmai indokai

Az épület leromlott állapota miatt felújításra szorult, s 2003-ban címzett támogatás segítségével, egy minden igényt kielégítő, sokrétű szakmai munka megvalósítására alkalmas szép épületet sikerült a közönségnek átadni. A megyei önkormányzatok számára előírt jogszabályi kötelezettség és az épület adta lehetőségek azonban nem voltak összhangban, s a finanszírozás is egyre nehezebbé vált.

Különböző szakmai és gazdaságossági vizsgálódásaink eredményeként arra a megállapításra jutottunk, hogy a meglévő objektív feltételek birtokában a gazdasági társasági forma adta rugalmasabb munkaerő-gazdálkodás és nagyobb pénzügyi érdekeltség kialakítása esélyt adhat arra, hogy a kötelező feladatok ellátásában is egy intenzívebb és számon kérhetőbb szakmai szolgáltatás és tanácsadás jelenjen meg, amelyet feladatellátási szerződésben rögzítünk a társaság számára.

Ugyanakkor a közhasznú társasági forma lehetőséget ad arra is, hogy a színháztermi rendezvények szervezésében (marketingmunka, piackutatás, bérbeadás) a vállalkozási forma is megjelenjen. A színházi rendezvények hatnak és visszahatnak a működés egészére. Vagyis a közművelődési programok befolyással kell hogy legyenek a színházteremben és a stúdiótermekben zajló más eseményekre, közönséget, közreműködőket teremtve a többi programhoz, felkeltve a publikum érdeklődését és figyelmét egyik eseményről a másikra. Így a kötelező feladatok ellátására is kedvező hatással lehetnek a színháztermi produkciók, sőt több esetben össze is fonódnak azzal.

A két év tapasztalatai

A közhasznú társaság működésében a takarékossági szempontok előtérbe kerültek, s nagyobb hangsúlyt kapott az épület megőrzésének szándéka oly módon, hogy annak rendeltetésszerű hasznosítása jól illeszkedjen a közművelődési feladatok ellátásához.

A szakmai tanácsadási és szolgáltatási feladatokat évről évre feladatellátási szerződésben határozza meg a megyei közgyűlés, s ehhez rendeli a támogatást. A színházi jellegű helyi feladatokat az épület hasznosításából és a vállalkozási tevékenységből származó saját bevételeiből látja el a közhasznú társaság, szintén kötelező jelleggel.

A szakmai jogszabályok által előírt kötelező megyei közművelődési feladatok ellátása területén az elmúlt években a munkatársak szakmai segítséget nyújtottak a települési önkormányzatok számára a közművelődési rendeletek elkészítéséhez, a különböző kulturális pályázatok megírásához, a helyi rendezvények megszervezéséhez. A megyei és nemzetközi fesztiválok, szakági bemutatók és seregszemlék megrendezésével lehetőség nyílt arra, hogy a megye amatőr művészeti csoportjai rendszeresen bemutatkozhassanak. Ezek a rendezvények többnyire szakmai találkozást és megmérettetést is jelentettek, lendületet adva az egyébként nagy hagyománnyal rendelkező, kulturális értékeket hordozó és közvetítő amatőr művészeti csoportok számára. A közhasznú társaság elmúlt évi munkájában fontos helyet kaptak a megye közművelődési szakemberei és az amatőr művészeti csoportok vezetői számára szervezett továbbképzések, a megye élő népművészetét bemutató kiállítások, és az országos minősítők.

A Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht. több kiemelt jelentőségű programsorozatot szervezett a közelmúltban. Ezek egyike a „Kultúrával a Nyugat Kapujában” című rendezvénysorozat volt, amely Győr-Moson-Sopron megye összes amatőr művészeti csoportjának és egyéni szereplőjének adott fellépési és megmérettetési lehetőséget.

A központ megőrizte és továbbvitte a több mint 40 éves múlttal rendelkező Kisfaludy Napok megrendezését, a középiskolás korosztály számára rendezett művészeti fesztiválon a versmondás, a színjátszás, a képzőművészet, a komolyzene, a könnyűzene, a mozgásművészet, a honismeret, a néprajz és a diákköltészeti kategóriákban mérhetik össze tudásukat évről évre a 14–18 év közötti fiatalok.

A színháztermi programok kialakításánál arra törekedtek a szervezők, hogy minden korosztály érdeklődését felkeltsék, továbbá olyan előadások bemutatása volt a cél, amelyek széles érdeklődésre tarthatnak számot a lakosság körében. Két év alatt sikerült elérni, hogy az egyéb közművelődési rendezvények mellett szinte rendszeresek a színházi előadások. Operettek, drámák, színművek, zenés vígjátékok, koncertek kerülnek színre az egykori színház megújult színpadán, gazdagítva a város és a környék színházszerető közönségének szóló kulturális ajánlatot.

Külön kell szólni a névadó Bartók Béla zeneszerző művészetéhez fűződő rendezvényekről, amelyet a közhasznú társaság különös figyelemmel rendez meg minden évben. Csak az elmúlt évben öt alkalommal emlékeztek meg róla. Bartók Béla jegyében került megrendezésre az I. Regionális Népzenei Szakmai Nap, majd a „Cantata Profana” elnevezésű nemzetközi vers- és prózamondó versennyel emlékeztek születésének 125. évfordulójára. A Richter János Zeneművészeti Szakközépiskolával közösen szervezték a Bartók Béla és a XX. század című, egész estét betöltő hangversenyt, amelyet egy, a „Bartók Béla élete képeslapokon” című kiállítás követett. Végezetül a megye kórusainak közreműködésével megrendezett emlékhangverseny zárta a megemlékezések sorát az elmúlt esztendőben.

Összegezve a közhasznú társaság közművelődési munkáját elmondható, hogy az eddigi tapasztalataink szerint ez a szervezeti keret hatékonyabb, racionálisabb és gazdaságosabb formának bizonyult a korábbinál, és jól illeszkedett a közművelődési funkcióhoz. Az is nyilvánvaló, hogy másfajta szemléletet és hozzáállást kíván az itt dolgozó szakemberektől, de mindez nagyobb gazdasági és szakmai önállóságot biztosít, amely természetesen nagyobb felelősség követel. ■