Fertőd és környéke turisztikai látványosságai 2007/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

Fertőd és környéke turisztikai látványosságai 2007/2

IX. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Tulok Viktor aljegyző



Fertőd Győr és Sopron között, a Fertő-Hanság kistájon fekvő, mintegy 3400 lakosú város. Mai nevét egy közigazgatás átszervezés során kapta: 1950. május 16-án Eszterháza felvette a Fertőd nevet, majd szeptember 7-én a korábbi Eszterháza, immár Fertőd egyesült Süttörrel. A település 1995-ben városi rangot kapott. Körzetközponti feladatokat lát el, a Sopron-Fertőd Többcélú Kistérségi Társulás tagja.

 

 

A település középpontjában a patkó alakú, lenyűgözően szép barokk stílusú kastély található, amely a város idegenforgalmának fő forrása, meghatározó jelentőségű látnivalója. A kastély és épületegyüttesének építtetését az 1720-as évektől Esterházy József kezdte meg.

 

Nagy vonzerőt jelent a szomszédos Fertő-Hansági Nemzeti Park értékes és ritka növény- és állatvilága, melyet Ausztriával a Fertő-Pamhagen (Pomogy) határátkelő és kerékpárút köti össze.

 

A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot, a Fertő tavat és környékét, a Fertő menti településeket a környezeti szépségük, kulturális, kultúrtörténeti értékeik miatt 2001-ben az UNESCO a „világörökség” részévé nyilvánította.

 

Az Esterházy-kastély

 

Az Esterházy kastély, a „magyar Versailles” hazánk egyik legszebb kastélyegyüttese. A kastély 1768–1790 között élte fénykorát. Európában számos francia, angol, német nyelvű leírás jelent meg Eszterházáról, az „Eszterházi vigasságokról”. Az ország első két állandó színháza is az Esterházy család rezidenciáján épült.

 

J. Haydn (1732–1809), a zenetörténet utolsó udvari zeneszerzője közel két évtizedet (1769–1790) töltött a pompakedvelő, a művészeteket is támogató Esterházy (Fényes) Miklós szolgálatában az eszterházi Muzsikaház lakójaként, ahol emlékét emlékszoba őrzi. Az épületben emellett ma polgármesteri hivatal, valamint zeneiskola működik.

 

A kastélyegyüttes több évig tartó rekonstrukciója a Műemlékek Állami Gondnoksága vezetésével folyik, melynek kapcsán a központi épületet és a kastélyparkot helyreállítják, illetve a mára teljesen elpusztult Operaházat újraépítik. A közelmúltban restaurált kastélykápolna Europa Nostra-díjat kapott.

 

A kastélyt évente több százezer turista látogatja, melyből a külföldiek száma meghaladja – 50–60 országból – a hatvanezret.

 

Júniustól szeptemberig minden héten komolyzenei hangversenyek hangzanak el a díszteremben jeles bel- és külföldi művészek, kamara és nagyzenekarok előadásában. Néhány éve a „Magyarországi Barokk Vigasságok” keretében Eszterházán újra megszólalnak kosztümös, korabeli operák, színházi előadások, és mint egykor, tűzijáték zárja az ünnepet.

 

A kócsagvár

 

Az elmúlt évszázadokban még főképpen halászatból, nád- és gyékényfeldolgozásból élő sarródi nép falujában rév is működött, azonban a térség folyamatos lecsapolása következtében a Fertő összezsugorodott. Így a sarródi kikötőre sem volt már szükség. Helyén ma hazánk ötödik nemzeti parkjának 1993-ban átadott központi épülete, a Kócsagvár áll. Nevét a helyi madárvilág egyik jellemző képviselőjéről, a nagy kócsagról kapta. E szimbolikus névadás lényege, hogy a magyarországi természetvédelem jelképeként is ismert madárfaj az ésszerű táj- és természetvédelem eredményeként ismét nagy számban költ a Fertőn.

 

A Makovecz Imre neve által fémjelzett organikus építészeti stílust követte az épületet tervező hegykői születésű Zambó Terézia és férje, Koller József. Az építésekor hazánk legnagyobb náddal fedett épülete besenyő halászfalut imitál. A főépületre jobb oldalról felfűződő házacskák oromfalán a Fertő-táji építészet hagyományos díszítőelemeit is felfedezhetjük. Az épületegyüttes díszes kapuja külön jelentéstartalommal bír. Két egymás felé forduló nagy kócsagot ábrázol, ahol a kapuszárnyak az üdvözlésre kitárt madarak szárnyait szimbolizálják.

 

A természetben kikapcsolódni vágyó turisták és kirándulók a Kócsagvárban nemcsak magáról az épületről, a Fertő- Hanság Nemzeti Parkról, a nemzeti parkot bemutató kirándulásokról szerezhetnek információt, hanem a Fertő-part kulturális és turisztikai programjairól is. A központ egész évben belépőjegy váltása nélkül szabadon látogatható.

 

A Fertő tó körül kiépített kerékpárút – hossza kb. 120 km – található, amelyen akár az egész tó biztonságosan körbekerékpározható. A turisták kirándulásaikhoz kerékpárokat is bérelhetnek a Kócsagvárban.

 

A Fertőújlak felé vezető út mentén fél napos program keretében a szikes tavak gazdag madárvilágával, valamint a rétek, legelők őshonos háziállataival ismerkedhetnek meg a látogatók.

 

Mint a cikk címében jeleztem: csupán ízelítőt nyújtok városunk és térsége turisztikai látnivalóiból, mert az itt fellelhető nevezetességek puszta felsorolása is meghaladná a terjedelmi korlátokat. Reméljük, hogy térségünk felfedezéséhez sikerült felkelteni leendő vendégeink kíváncsiságát. Forrás: Fertőd honlapja www.fertod.hu, Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja www.ferto-hansag.hu, Fertődi Tourinform Iroda kiadványai www.tourinform.hu. ■

 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu