Az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény alapvetően azt a célt kívánja elérni, hogy minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő ellátórendszer alakuljon ki, ahol a családot támogató és a családot helyettesítő struktúra egymásra épül, de érthető okokból megkülönböztetett figyelmet fordít azok felé, akik valamilyen okból családot helyettesítő védelemre szorulnak. A parlament ez év tavaszán fogadta el a 2009. évi LXXIX. törvényt, amely többek között módosította a Gyermekvédelmi törvényt is, azonban a törvény célja, alapelvei, szerkezete a módosítás után is változatlanok maradtak, de nem is volt cél és nem is volt szükség lényeges tartalmi változtatásokra.

Itt kell azonban megemlíteni, hogy milyen változásokat eredményezett 2009. évben az esélyegyenlőség érvényesülésének közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi XXXI. törvény is, amely részben a közoktatási törvényt, részben a Gyermekvédelmi törvény is módosította.
A 2008. évi XXXI. törvény vezette be az óvodáztatási támogatást. Az óvodáztatási támogatás a Gyermekvédelmi törvény értelmében két elemből áll. Annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek a szülője, aki gyermekét az óvodaköteles kor előtt beíratta az óvodába, és a gyermek legalább három hónapig rendszeresen jár óvodába, első alkalommal egy magasabb összegű (2009. évben 20 000 Ft) óvodáztatási támogatásban részesül. A gyermek beíratását követően – feltéve, hogy a gyermek rendszeresen jár óvodába – a szülőt a tárgyév június, illetve december hónapjában egy alacsonyabb összegű támogatás (2009. évben 10 000 Ft) illeti meg.
A gyámügyi eljárást szabályozó 149/1997 (IX. 10.) Korm. rendelet az óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat állapítja meg. Óvodáztatási támogatás iránti kérelmet 2009. január 1-jétől lehet előterjeszteni. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultságot akkor lehet megállapítani, ha a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amelyben a gyermek a negyedik életévét betöltötte. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításának feltétele a gyermek halmozottan hátrányos helyzete, azaz hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülő(k) a gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezze(k) be sikeresen. Emellett további feltétel a gyermek rendszeres óvodába járatása. Az erről szóló igazolást a gyermeket gondozó, nevelő óvoda állítja ki.
A Gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy az első alkalommal járó óvodáztatási támogatást – amennyiben azt az önkormányzat rendeletben előírja – természetben nyújtsák a szülőnek. A települési önkormányzatok e kötelezettségüknek a gyermekjóléti szolgálat közreműködésével tesznek eleget.
Továbbá a 2008. évi XXXI. törvény 2009. szeptember 1-jével vezette be az egységes óvoda-bölcsődét, mint új intézményi formát. Azokon a településeken, ahol az önkormányzatnak nem kötelező biztosítania a bölcsődei nevelés megszervezését, fenntartását, és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő működtetését, lehetővé válik az egységes óvodai és bölcsődei nevelési feladatokat ellátó, ún. egységes óvoda-bölcsőde intézmény létesítése. Egységes óvoda-bölcsőde akkor hozható létre, ha minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek óvodai felvételét egyébként teljesíteni tudják. Az egységes óvoda-bölcsőde fenntartója a működés megkezdése előtt köteles beszerezni az egységes óvoda-bölcsőde székhelye szerint illetékes regionális módszertani bölcsőde szakmai véleményét annak eldöntéséhez, hogy az egységes óvoda-bölcsőde rendelkezik-e a három évnél fiatalabb gyermekek gondozásához szükséges feltételekkel.
Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban legfeljebb 20 gyermek helyezhető el, ebből 5 fő lehet 2-3 év közötti. Egy csoporthoz 1 bölcsődei gondozónő, 2 óvónő és egy dajka tartozik.
Nem szükséges működési engedély, csupán az alapító okiratban kell nevesíteni az egységes óvoda-bölcsödét azzal, hogy az intézmény székhelye szerint illetékes regionális bölcsőde szakmai véleményére minden esetben szüksége van.
Meg kell említeni azt is, hogy 2009. január 1-től megnövekedett a megyei jogú városok feladata az otthont nyújtó ellátások és az utógondozói ellátás tekintetében. Ez nem a Gyermekvédelmi törvényből, hanem az Önkormányzati törvényből ered, mivel az kimondja, hogy a megyei jogú városnak a területén el kell látnia azokat a feladatokat, amelyeket ellát a megye, illetve a főváros. Ez most csak megerősítést nyert a Gyermekvédelmi törvényben is.
Ami változni fog, az a családba fogadás jogintézményének a helye lesz, hiszen a Gyermekvédelmi törvényből az új Polgári törvénykönyv Családjogi könyvébe fog átkerülni, amit várhatóan ebben az évben el is fogad a parlament. A jogintézmény filozófiája is indokolja ezt, hiszen a családba fogadás egy kicsit meg is törte a gyámhatósági intézkedések körét, hiszen a szülői, hozzátartozói nyilatkozatok és megállapodások esetén nem volt szükség komoly hatósági intézkedésre, gyermek-elhelyezési per indítására. Egyébként ezen jogintézmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen évente több mint 1000 gyermek sorsát sikerül családba fogadással rendezni.
De nézzük is meg hogyan is teljesedett ki a gyermekvédelem ellátórendszere az elmúlt években.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások a – 2008. évi adatok szerint a több mint 2 millió, 0–18 éves korú gyermek közül – érintik a mintegy 198 ezer – 101 ezer anyagi, 45 ezer környezeti, 44 ezer magatartási és 8 ezer egészségügyi okból – veszélyeztetettként nyilvántartott gyermeket. Jelentős számban van jelen a fizikai elhanyagolás is, amely 15 310 gyermeket érintett. 2008. évben a védelembe vett mintegy 20 ezer gyermek közül 15 ezer gyermeket a gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján vették védelembe, jellemzően a szülőnek vagy a gyermeknek felróható magatartása miatt.
A bölcsődék száma is folyamatosan emelkedik, és a 2008. évben a bölcsődék száma 590, a működő férőhelyek száma 25 667, míg a beíratott gyermekek száma 33 397 fő volt. A bölcsődék férőhely-kihasználtsága 130%. A napközbeni ellátás férőhelyeinek enyhítésére mintegy 15 000 új férőhely (bölcsőde, családi napközi stb.) létrehozására lesz szükség, melynek eredményeként mintegy 40 000 férőhely áll majd rendelkezésre.
A családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban részesülő (0–18 éves) gyermekek száma mintegy 17 ezer fő, ami a gyermekek majdnem 1%-át jelenti. Az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttek (18–24) száma mintegy 4 ezer fő, vagyis gyermekvédelmi gondoskodásban él mintegy 21 ezer fő. A nevelőszülők száma és a hozzájuk elhelyezett gyermekek száma is minden évben emelkedik, így a családból kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek mintegy 54%-a él ma mintegy 5500 nevelőszülőnél.
Az elmúlt évek eredményeképpen komoly lépések történtek a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltásában, a meglevő intézményrendszer korszerűsítésében. A pályázati támogatások és az önkormányzatok (nagyrészt megyei, néhány esetben a megyei jogú városi) saját forrásainak a felhasználásával 15 megyében teljes egészében befejeződött a gyermekotthonok átalakítása.
A Gyermekvédelmi törvényt módosító 2009. évi LXXIX törvény súlyponti kérdései különösen: a gyermekvédelmi jelzőrendszer hatékonyabb működésének elősegítése; a pénzbeli ellátásoknál a gyermekek szociális biztonságának növelése; a helyettes szülők, nevelőszülők által nevelhető gyermekek számának csökkenése; a családok átmeneti otthonában elhelyezett gyermek iránti szülői felelősség növelése; a gyermekvédelmi igazgatási bírság bevezetése; a szociális és gyámhivatal véleményezési jogkörének garantálása; a közigazgatási eljárási és a gyámügyi eljárási szabályok összhangjának a megteremtése, az önkormányzatok ellátási kötelezettségének növelése.
Nézzük a változásokat kicsit részletesebben is.
A Gyermekvédelmi törvény személyi hatálya
A változásokat részletezve a személyi hatály módosulásával kell kezdeni. A törvény személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárságú gyermekekre, fiatal felnőttekre és szüleikre, a bevándorolt, menekült gyermekekre, ami kiegészül az oltalmazott gyermek körével. Változik az ideiglenes intézkedések köre is. Ezek olyan hatósági intézkedéseket jelentenek, amelyek külföldi állampolgárságú gyermekekre is alkalmazhatók. A külföldi gyermekek alatt a nem az Európai Unió államaiból származó gyermeket kell érteni, hanem 3. országbeli gyermeket. A házassági jogi ügyekben és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003.EK rendelet alapján a Magyar Köztársaság területén a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező és szokásos tartózkodási helyet létesítő uniós állampolgárokra és a gyermekeire is kiterjed a Gyermekvédelmi törvény személyi hatálya.
Veszélyeztetettség fogalma
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is kérte a veszélyeztetettség tartalmának meghatározását különös tekintettel arra, hogy anyagi okból gyermeket a családjából kiemelni nem lehet. Jelen álláspont szerint a bántalmazás, elhanyagolás beleértendő a veszélyeztetettség fogalmába, annál tehát bővebb fogalom, illetve gyermek magatartásával saját magát is veszélyeztetheti. Sokan szerették volna látni a veszélyeztetettség fogalmának kibővítését a szabálysértést vagy bűncselekményt elkövetett gyermekekre. Ez azonban nem elfogadható, ezeket az ügyeket mindig egyéni módon kell megvizsgálni, és megállapítani a tényleges veszélyeztetettség fennállását, tehát ab ovo a bűncselekményt, illetve szabálysértést elkövetett gyermek nem válik veszélyeztetetté. Tény, hogy nem helyes a gyermek magatartása, de nem biztos, hogy veszélyeztetett pl. a szabálysértést elkövető, piros lámpán átmenő gyermek.
Fogyatékos gyermek fogalma
A fogyatékos gyermek fogalma is változik, aszerint, hogy személyes gondoskodást nyújtó vagy pénzbeli, természetbeni ellátásokról van-e szó. A gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt tekinthető fogyatékosnak. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltaknak megfelelő a sajátos nevelési igényű gyermekek szűkebb fogalmát veszi át, tehát azok tartoznak a fogyatékos gyermekek közé, akik organikus módon sérültek.
Gyermekjogi képviselő feladatai
A gyermekjogi képviselő eddig is folyamatosan kapott feladatot, legutóbb a gyámügyi eljárást szabályozó kormányrendelet módosításában azt, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésekről a határozat egy példányával tájékoztatni kell. Ezt a jövőben korlátozni kell a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermekek körére. A Gyermekvédelmi törvény bevezeti a gyermekvédelmi igazgatási bírságot, amelynek több célcsoportja és több indoka is van. A gyermekjogi képviselő feladata azzal bővülne, hogy ő is javaslatot tehet a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására.
Maga a bírság a működtetők és a szociális és gyámhivatalok munkáját hivatott segíteni azzal, hogy nemcsak leírja a hiányosságot, hanem eszközt is ad a kezükbe a bírság kiszabásának lehetőségével. Nemcsak gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására lesz azonban lehetőség, hanem a bírság helyett vagy mellett adott esetben az érintett dolgozók továbbképzését is kezdeményezheti. Azon továbbképzések egyikében, amire a költségvetési törvény normatívát ad, és amely benn van az országos továbbképzési jegyzékben.
A másik változás az esetegyeztető megbeszélés megjelenése, amely nem azonos az esetmegbeszéléssel. Ez egy olyan egyeztető megbeszélés, amit a gyermekjogi képviselő is kezdeményezhet az elégtelen jelzőrendszeri működés miatt a szociális és gyámhivatalnál akár szakértők bevonásával is. A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer tagjai tehát sok esetben nem teljesítik jelzési és együttműködési kötelezettségüket, amely mulasztás szankció nélkül marad. Annak érdekében, hogy a jelzési kötelezettség megszegéséről a fegyelmi jogkör gyakorlója tudomást szerezzen, a törvény lehetővé teszi, hogy a szociális és gyámhivatal jelezze a kötelezettségszegést a fegyelmi jogkör gyakorlójánál, és javasolja a fegyelmi felelősségre vonásra irányuló eljárás megindítását. Bűncselekmény gyanúja esetén a szociális és gyámhivatalnak kezdeményeznie kell a büntetőeljárás megindítását.
Pénzbeli ellátások
A pénzbeli ellátásoknál emelkedett a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők köre, nyilvánvalóan ennek a jövedelemküszöbnek a folyamatos karbantartása is feladat.
A kedvezményekre való jogosultságot a települési önkormányzat jegyzője egy évre állapítja meg ha – fő szabályként – az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 125%-át, vagyis ebben az évben a 35 625 Ft-ot. Egyéb esetben – egyedülálló, beteg fogyatékos gyermek esetében – az öregségi nyugdíjminimum 135%-át, vagyis 38 450 Ft-ot. Ez a mérték 2009. szeptember 1-jével 5%-kal emelkedett a Gyermekvédelmi törvény módosulása kapcsán, ami nagymértékben érinti az ingyenes étkezésben, ingyenes tankönyvben részesülő gyerekeket.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők július és november hónapban 5800–5800 Ft összegben kapnak pénzbeli támogatást. A kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyámok 8 400–8400 Ft összegű támogatásban részesülnek szintén minden év július és november hónapjában.
Két további pénzbeni ellátás is módosításra szorult, az otthonteremtési támogatás és a gyermektartásdíj megelőlegezése.
A gyermektartásdíj ismételt megelőlegezésénél volt egy olyan feltétel, ami az állam nemtevése miatt, azaz az adók módjára való behajtás elmaradása miatt sújtotta az ügyfelet. Előfordult, hogy maga a jogosult fizetett be valamennyi összeget, hogy megkapja az ismételt megelőlegezést, de nem tartható, hogy vétlen állampolgároknak írja elő feltételként a törvény egy állami feladat teljesítését. Ez most nem lesz feltétele az ismételt elrendelésnek.
Változás lesz a gyermektartásdíj felfüggesztésének szabályaiban is. A gyámhivatal a felfüggesztés ideje alatt megvizsgálja a továbbfolyósítás vagy megszüntetés feltételeit. Amíg tart, az ügyfél nyilván nem kapja a megelőlegezést. Amennyiben a gyámhivatal a továbbfolyósítást rendeli el, akkor gyakorlatilag meghosszabbodott a megelőlegezés ideje, amit ügyészi vizsgálatok kifogásoltak. A törvény szerint a felfüggesztés idejére egy összegben kapja meg a gondozószülő a felfüggesztés alatt visszatartott gyermektartásdíjat.
Az otthonteremtési támogatásnál két esetben lesz lehetőség a részletekben való kifizetésre. A bérlakás bérleti díjának kifizetésére havi utalásokra lesz lehet részetekben fizetni. Ugyancsak részletekben lehet majd fizetni a lakás-előtakarékossági programban való részvétel esetén is. Mindez természetesen maga után vonja azt is, hogy a fiatal felnőttek nem egy év alatt számolnak el az otthonteremtési támogatás célzott felhasználásával.
A Gyermekvédelmi törvény szövege nem pontosította ez idáig, hogy a kifizetéskori nyugdíjminimum alapján kell kiszámítani az otthonteremtési támogatás összegét, noha ez volt a gyámhivatalok gyakorlata. Ezért kimondja, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összegeként az otthonteremtési támogatás megállapítása időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni. Az utógondozót pedig a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell kirendelni.
Természetbeni ellátások
A természetbeni ellátásoknál várhatóan a 7. osztályosokra is kiterjeszti a törvény az ingyenes étkezést összhangban a „Legyen jobb a gyerekeknek!” nemzeti stratégiával.
A gyermekétkeztetés szabályaira vonatkozó változás teljeskörűen pótolja azt a lehetőséget, hogy a fogyatékos személyek nappali ellátását nyújtó intézményben az ellátást igénybe vevő gyermekek esetében a Gyermekvédelmi törvény szerinti, gyermekek napközbeni ellátása keretében igénybe vehető kedvezményes étkezésre vonatkozó szabályok érvényesüljenek.
A rászoruló családokban élő gyermekek helyzetét könnyíti a nyári gyermekétkeztetés, melyre az idei évben 2,4 Mrd forint áll rendelkezésre (2008. évben a mértéke 1,2 Mrd forint volt).
2009. évben mintegy 124 ezer gyermek részesült nyári étkeztetésben (előzetes adatok alapján). 2008. évben 109 ezer gyermeket érintett. Az önkormányzati tárca hivatalos tájékoztatása szerint ebben az évben a 3367 település közül 2220 település jelentett be igényt a nyári étkeztetés állami támogatására (2008. évben 2084 települést érintett).
A nyári gyermekétkeztetéshez nyújtott támogatást azok a települési önkormányzatok igényelhették meg, amelyek vállalták, hogy a nyári időszakban folyamatosan, legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül napi egyszeri meleg étkeztetést biztosítanak a rászoruló gyermekek számára.
2009. évben a nyári szünet időtartama – június 16-tól augusztus 31-ig – 54 munkanapot foglalt magába. A települési önkormányzatok keretösszege 54 munkanapra, azaz a teljes nyári szünet időtartamára került meghatározásra.
A gyermekvédelemben az egyik legnagyobb kérdés, hogyan állnak a gyermekjóléti szolgálatok létszámban, infrastrukturában, programokban, hiszen a törvény módosításával újabb feladatot is kaptak. A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel kezdeményezése során vagy a védelembe vétel fennállása alatt tehet majd javaslatot a családi pótlék természetbeni megállapítására, de csak akkor, ha a gyermek elhanyagolása másképpen nem szüntethető meg.
Ez tehát egy lépcsőzetes – fokozatos – lehetőség, hiszen előbb a szociális munka eszközeivel kell megpróbálni az elhanyagolt gyermek helyzetén változtatni, és csak ennek eredménytelensége esetén alkalmazhatják a védelembe vételt, és ennek keretében a családi pótlék természetbeni nyújtásának elrendelését.
A jegyző a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárást hivatalból megindítja, ha hivatalos tudomása van a gyermek elhanyagolásáról, ha a jelzőrendszeri tagoktól érkezik jelzés a gyermek elhanyagolásáról, valamint ha gyermekjóléti szolgálat erre – a pénzfelhasználási terv megküldésével és az eseti gondnok lehetséges személyének megjelölésével – javaslatot tesz.
Eseti gondnokul elsősorban a gyermek arra alkalmas más közeli hozzátartozóját, a polgármesteri hivatal – nem gyermekvédelmi és gyámhatósági feladatokat ellátó –ügyintézőjét, az óvodai-iskolai gyermekvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját lehet kirendelni. A gyermekjóléti szolgálat családgondozói közül lehetőség szerint olyan személyt kell eseti gondnokul kirendelni, aki a védelembe vétel során nem gondozza a családot. Egy eseti gondnokra 10 gyermek juthat. Az eseti gondnoknak különösen ruházat, tanszer, tápszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, tanulóbérlet és a gyermek korának megfelelő készségfejlesztő eszközök (játékok) természetbeni biztosításáról kell gondoskodnia.
A települési önkormányzat jegyzője – akár a védelembe vétellel egyidejűleg, akár a védelembe vétel fennállása során – tehát elrendelheti a családi pótlék legfeljebb 50%-ának természetbeni formában történő nyújtását. A korlátozás időtartama egy év, az intézkedés szükségességét azonban legalább félévenként felül kell vizsgálni.
Átmeneti gondozás
A gyermeknek az átmeneti gondozás keretében főszabályként teljes körű ellátást kell biztosítani, tehát a helyettes szülőnek, a gyermekek átmeneti otthonának és a családok átmeneti otthonának a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról kell gondoskodnia. A Gyermekvédelmi törvény módosítása a gondozás ideje alatt a szülői feladatokat, a szülő-gyermek közötti kapcsolat megerősítését kívánja hangsúlyozni azzal, hogy kimondja, ha a gyermek szüleivel együtt a családok átmeneti otthonában nyer elhelyezést, akkor a szülőnek részt kell vállalnia gyermeke ellátásában, gondozásában, ruházattal való ellátásában. Ezért ebben az esetben a gondozási helyen (a családok átmeneti otthonában) a gyermeknek szükség szerinti ellátást kell biztosítani.
Nevelőszülői ellátás
A Gyermekvédelmi törvény a családból kiemelt gyermekek gondozási helyéül elsősorban a nevelőszülői formát jelöli meg. Az eltelt időszak alatt növekedett a nevelőszülők és az ott élő gyermekek száma is, hiszen a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekek 56%-a él nevelőszülőknél. Mindemellett emelkedtek a nevelőszülők terhei is, mert több lett azoknak a száma, akik 3-4 gyermeket nevelnek, és mintegy 20%-kal csökkent azon nevelőszülők száma, ahol egy gyermek él. A Gyermekvédelmi törvény változása a terhek enyhítése érdekében csökkenti egy-egy fővel a gyermekszámot, így a hivatásos nevelőszülőknél 8-ról 7-re, a hagyományosnál 5-ről 4-re csökkenne az ellátásban élő gyermekszám, és ez igaz a helyettes szülőre is.
A speciális hivatásos nevelőszülők terheit még tovább kívántuk enyhíteni azzal, hogy náluk nevelkedő gyermekszámot nem 1, hanem a 2 fővel csökkentettük A gyermek és a nevelőszülő kapcsolatát erősítendő a 2010 január 1-től életbelépő létszámot érintő törvényi változás nem jelenti azt, hogy emiatt minden gyermek helyzetét felül kell vizsgálni, és máshová kell helyezni az ún. létszám feletti gyermeket. Tehát ezen változás miatt nem lehet elválasztani a gyermeket a nevelőszülőtől. Mindezt a gyámhivatalnak akkor kell figyelembe vennie, ha újabb gyermek elhelyezéséről kell döntenie a nevelőszülőnél, vagy a szokásos felülvizsgálat eredményeképpen kell megváltoztatnia a gyermek gondozási helyét.
Védelembe vétel
Ha a szülő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Ezzel egyidejűleg a jegyző a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében kirendeli a gyermek részére a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját. A most elfogadott törvényi változás hangsúlyossá teszi, hogy a védelembe vétellel egyidejűleg a jegyzőnek a veszélyeztetettség okához igazodó intézkedést kell megtennie (a szülő kötelezése a gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére, egészségügyi szolgáltatás igénybevételére stb.).
Új elemként jelenik meg a szülő és a gyermek kötelezése arra, hogy az iskolai erőszak és más súlyos konfliktushelyzet kezelése érdekében jelenjenek meg az iskolapszichológusi vizsgálaton, illetve vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. (A konfliktuskezelést segítő szolgáltatás egyik formája lehet a pedagógiai-szakmai szolgáltatás.) A jegyző a konfliktusban érintett más személyeket is felkérheti arra, hogy vegyék igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást, illetve az iskolapszichológus segítségét. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az erőszak minden formáját tiltja. A nevelési-oktatási intézmény elsődleges feladata a megelőzés, az intézménynek mindent meg kell tennie az intézmény biztonsága érdekében. Elengedhetetlen azonban az is, hogy az intézményekben előforduló konfliktusok szakszerű kezeléséhez tanácsadó pszichológusok bevonása legyen elérhető az óvodák, iskolák és kollégiumok számára a pedagógiai szakszolgálatok keretei között, a nevelési tanácsadókban. Emellett az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban mindennapos gyakorlattá kell válnia a konfliktust megelőző, erőszakot csökkentő eljárásoknak. A szolgáltatások kiépítése folyamatban van.
A védelembe vétel során a gyermek átmeneti gondozását is el lehet rendelni 1-2 hónapos gondozásra hétvégi hazalátogatással és hétközi kapcsolattartással, ha van arra remény, hogy egy rövidebb átmeneti időszak alatt rendeződnek a családi viszonyok.
A védelembe vétel fennállásával, időtartamával összefüggően is van egy változás. A jegyzőnek most van egy időkorlát nélküli jelzési kötelezettsége a gyámhivatal felé, ha eredménytelennek bizonyul a védelembe vétel. Most lesz egy időbeli korlátozás is. Ha már két éve fennáll a védelembe vétel, akkor egy helyzetértékeléssel egybekötött értesítési kötelezettsége van a jegyzőnek a gyámhivatal felé.
A védelembe vétel eredménytelenségéről és a gyámhivatal értesítéséről a jegyző vagy a védelembe vétel felülvizsgálatának eredményéről szóló határozatban, vagy más esetben külön végzésben dönt. Ennek az a célja, hogy az alap- és szakellátás ne váljon annyira élesen el egymástól, illetve a gyámhivatal időben tudomást szerezzen a védelembe vétel eredménytelenségéről.
Ez azonban automatikusan nem eredményezheti a gyermek kiemelését a családból. Ennek részletszabályait a 149/1997.(IX. 10) Korm. rendelet tartalmazza. Eszerint a gyámhivatal az eljárási cselekmények sorában meghallgatja többek között a gyermeket gondozó szülőt, a különélő szülőt, a gyermek gyámját, szükség szerint más közeli hozzátartozóját, a gyermeket, illetve a családgondozót, indokolt esetben környezettanulmányt készít, megvizsgálja a családba fogadás lehetőségét, az átmeneti nevelésbe vétel elrendelésének indokoltságát, a gyermek elhelyezése, elhelyezésének megváltoztatása, illetve a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per megindításának szükségességét.
Ha a gyámhivatal eljárása során azt állapítja meg, hogy a gyermek veszélyeztetettsége nem teszi szükségessé a hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, az eljárást megszüntető végzésével egyidejűleg az iratokat visszaküldi a jegyzőnek.
A jelenlegi szabályozás szerint a pártfogói felügyelet ellátásával egyidejűleg meg kellett szüntetni a családgondozást, ez most megszűnik, párhuzamosan a fiatalnak lehet pártfogója, és foglalkozhat vele egy szociális munkás is, nyilván el kell majd választani a kompetenciahatárokat.
Ideiglenes elhelyezés
Ami az ideiglenes hatályú elhelyezéseket illeti, csak két speciális eset került szabályozásra. Ha a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a leendő örökbefogadónál helyezi el a gyermeket, akkor a törvényes képviselet ellátása kétféleképpen történhet.
• Ha a szülő ismert személy javára járul hozzá az örökbefogadáshoz, akkor ez a személy a gyermek gyámjául kirendelésre kerül, az más kérdés, hogy az örökbefogadási eljárás során eseti gondnoknak kell kép viselnie a gyermeket.
• Ha viszont ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz járul hozzá, akkor hivatásos gyámot kell a részére kirendelni.
Ez összefügg az új Ptk.-ban tervezett szabályozással is , ami azt mondja, hogy akár nyíltan, akár titkosan kerül a gyermek az örökbefogadókhoz, a gyermek hathetes koráig az anya a hozzájáruló nyilatkozatát visszavonhatja.
Az ideiglenes elhelyezésénél változás még, hogy külföldi állampolgárságú gyermek gondozási helyét is meg lehet változtatni, melynek eredményeképpen vagy egy másik gyermekotthonba, vagy egy, a minisztérium által fenntartott gyermekotthonba kerülhet a gyermek.
Az átmeneti nevelt gyermekek esetén is lesz lehetőség arra, hogy a szülő vagy szülők, akik az átmeneti nevelésbe vétel előtt gyakorolták szülői felügyeleti jogukat, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki őket családba fogadja. Így nemcsak családba fogadásból kerülhet gyermek átmeneti nevelésbe, hanem onnan családba fogadó szülőhöz is.
A személyes szabadság korlátozását érintő intézkedések
Ha a gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít, és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, akkor a speciális gyermekotthon vezetője – és kizárólagosan ő – személyes szabadságában – 36 óráig – korlátozhatja a gyermeket. Ha jelentős veszély vagy közvetlen súlyos veszély áll fenn, a gyermekjogi képviselő értesítése mellett a gyámhivatal a gyermek nevelési felügyeletét rendeli el. A Gyermekvédelmi törvény értelmében az átmeneti vagy tartós nevelésbe vételi eljárással érintett vagy már átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeken kívül már az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket is érinthetik ezek az intézkedések.
Gyermekvédelmi igazgatási bírság
A gyermekvédelmi igazgatási bírság részben érintheti a fenntartókat, az intézményvezetőket, a szolgáltatókat és más jogsértő személyeket a gyermeki jogok súlyos sérelme esetén. Hasonlóak a szociális igazgatási bírsághoz (gyermeki jogok sérelme, panaszok kivizsgálása, érdekvédelmi fórumokkal kapcsolatos bejelentések, működési engedélyekkel kapcsolatos nemtevés stb.), azonban szélesebb körű is annyiban, hogy nemcsak a működési engedély kiadójának van lehetősége ezt kezdeményezni, hanem a szociális és gyámhivatalnak a szakmai irányítási jogkörében. Ugyanezt teheti természetesen a jegyző is a maga működési területén a maga jogkörében.
Törvényben meghatározott, a szolgáltatások, intézmények engedélyezésével, működtetésével összefüggő jogsértések esetén legfeljebb 200 ezer forint gyermekvédelmi igazgatási bírság szabható ki.
A Gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi azt is, hogy a működést engedélyező szerv a gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabása helyett vagy mellett a fenntartót, működtetőt kötelezhesse, hogy a jogsértő személyt küldje továbbképzésre, illetve a jogsértéssel érintettek között egyeztető megbeszélés tartása iránt intézkedhet. Továbbképzés alatt az Országos Szociális és Gyermekvédelmi Továbbképzési és Szakvizsga Bizottság által minősített továbbképzéseket kell érteni.
Adatkezelés
Az adatkezelési szabályok változása révén az iratbetekintési jog megilleti az ügyfelet nemcsak az iratokba, hanem a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű nyilvántartási lapokba is. Az iratbetekintési tilalom azonban továbbra is fennáll a gyermek sérelmére bűncselekményt elkövető vagy távolságtartással érintett személy vonatkozásában, azaz nem lehet kiadni a szülő vagy a gyermek tartózkodási helyét.
A másik szülőre, hozzátartozóra vonatkozó különleges adatokat csak akkor lehet megtekinteni, ha erre a szülő felhatalmazást ad. Három kivételt tesz a törvényjavaslat:
• ha a másik szülő adatait azért akarja megismerni a szülő, mert gyermekelhelyezési pert akar indítani,
• védelembe vételi eljárást,
• átmeneti nevelésbe vételi eljárást akar kezdeményezni, mert a gyermek nincs jó helyen a gondozó szülőnél.
A kivételt az indokolja, hogy ezen adatok birtokának hiányában nem tud ilyen eljárásokat indítani.
Szakértői névjegyzék és egyéb változások
Törvény rendezi ezentúl – az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék adatainak kezelésére vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy mind a gyermekvédelmi, mind a szociálpolitikai szakértőkre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, célszerű volt egységesen a Gyermekvédelmi törvényben meghatározni a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
A Gyermekvédelmi törvény meghatározza azt is, hogy a névjegyzék adatait a névjegyzékből való kikerülés időpontjától számított 5 évig lehet kezelni, hiszen a panasz kivizsgálásához szükség lehet az adott esetben a névjegyzékben már nem szereplő szakértő adataira is.
A továbbiakban nem lesz pályázati kiírás, mivel a névjegyzékbe történő felvétel tulajdonképpen egy hatósági döntés.
A gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény átszervezésére, megszüntetésére, feladatkörének megváltoztatására, a fenntartó személyét érintő változásokra vonatkozó tervezett fenntartói döntések, intézkedések működést engedélyező gyámhivatal részéről történő előzetes véleményezése elősegíti a gyermeki jogok védelmét, a szakmai szempontok érvényesülését. A gyámhivatal véleményének figyelembevételével megelőzhetőek a törvénysértések. Ahhoz, hogy a gyámhivatal véleményezési jogával ténylegesen élni tudjon, meg kell teremteni annak feltételét, hogy a gyámhivatal hozzájuthasson a szükséges információkhoz. Ugyancsak garantálni kell, hogy a vélemény kialakításához megfelelő idő álljon rendelkezésére. A gyámhivatalnak – a szükséges információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább 10 munkanap álljon rendelkezésre véleménye kialakításához.
Az egyházi kiegészítő normatíva megtérítésével kapcsolatban új szabályozás lép életbe, amely elveiben követi a közoktatási, illetve a szociális törvényt. Ez a rendelkezés az önkormányzatok feladatellátását kívánja erősíteni.
A törvény szerint, ha az önkormányzat jogutódlással egyházi fenntartásba ad át gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatót, illetve intézményt, a helyi önkormányzat két évig köteles az egyházi kiegészítő normatívát a központi költségvetésnek megtéríteni.
Továbbá ha a helyi önkormányzat vagy a társulás fenntartásában működő szolgáltató, intézmény megszűnésétől számított három hónapon belül egyházi jogi személy új szolgáltatót, intézményt hoz létre, a megszűnt intézményben is nyújtott gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások után kifizetett egyházi kiegészítő támogatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás köteles a központi költségvetésnek két éven keresztül folyamatosan megtéríteni, feltéve, hogy a megszűnt és a létrehozott szolgáltatónál, intézményben ellátott gyermekeknek legalább 50 százaléka azonos, valamint a megszűnt és a létrehozott intézmény ugyanabban az ingatlanban működik.
Gyámügyi eljárás változásai
A 2008. évi CXI. törvény (Ket.-novella) 2009. október 1-jei hatállyal jelentős mértékben módosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. Ennek megfelelően kerültek módosításra a Gyermekvédelmi törvényben is az eljárási rendelkezések.
Emiatt kellett módosítani a Gyermekvédelmi törvényben lévő határidőket, minden munkanapokban kerül majd megállapításra, de ez tényleges határidő-változásokat nem fog eredményezni. Kivétel az ideiglenes hatályú elhelyezés, amely 5 munkanappal meghosszabbodott.
Azon eljárások körét, ahol a személyes megjelenés kötelező, eddig a gyámügyi eljárást rendező 149/1997. (IX. 10) Korm. rendelet szabályozta, ezt most a törvény fogja kimondani. A kapcsolattartással, a kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családba fogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos jognyilatkozatokat – az e törvény szerint elektronikusan is megtehető nyilatkozatok kivételével – csak személyesen lehet megtenni.
Elektronikus kapcsolattartásra az ügyfélnek lehetősége nyílik minden olyan ügyben, ahol nincs előírva a személyes jelenlét és részvétel. Eddig csak szűkebb lehetőség volt elektronikus úton való kapcsolatfelvételre. A hirdetményi út továbbra sem lehetséges, sem segélyezésben sem döntésben, akkor sem, ha lefestjük a neveket. A működési engedélyek azonban nyilvánosak, mindenki tudhatja, hol működnek intézmények, ki működteti és milyen férőhelyekkel.
A Ket. szabályozza, hogy milyen kapcsolat van az ügyfél és a hatóság között, hogy mikor lehet környezettanulmányt készíteni, és hogy hogyan juthat be a hatóság a lakásba, ha nem engednék be. A Gyermekvédelmi törvény az elhanyagolással és a bántalmazással kapcsolatos eljárásban határoz meg még további speciális szabályt. A gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén a hatóság és az ügyfél bármilyen módon tarthat kapcsolatot, ha környezettanulmányra van szükség, azt haladéktalanul el kell készíteni, és a helyszíni szemle a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtartható.
Változás várható a méltányossági témakörben is. Ha pl. a gyermek hagyatéki teherként megörökli a szülő után a megelőlegezett gyermektartásdíjat, akkor a törvény lehetőséget ad arra, hogy ezt töröljék, de kizárólag adóügyi igazgatási jogkörben lesz erre lehetőség.
Meggyőződéssel vallom, hogy a gyermekek védelmének ügye mindnyájunk közös gondja.