A csaknem 20 ezer lakosú téti kistérség Győr-Moson-Sopron megye délkeleti részén, három természeti táj találkozásán helyezkedik el. A festői szépségű Pannonhalmi-dombság, a Sokoróalja és a Marcal-medence területét a Római Birodalom légiói hódították meg, itt húzódott a Pannóniát védő „limes”, itt haladtak át az első, nyugat felé vezető kereskedelmi útvonalak, és erre vezetett a híres Borostyánkő útvonal is.

1996-ra nyúlik vissza kistérségünkben az önkormányzatok közötti együttműködés, amikor is 10 önkormányzat döntött a települési határokon átnyúló térség- és településfejlesztés, a közös érdekképviselet és érdekérvényesítés mellett. A Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása 1996-ban területfejlesztési társulássá alakult át, és 2005-re már 15 tagot számlált. A közös fejlesztések megvalósítása mellett a közel hasonló adottságú – társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott – települések vezetői között baráti kapcsolatok alakultak ki, a társulási üléseken megosztották egymással véleményeiket és tapasztalataikat. Egymást partnerként tekintették, a döntéshozatalban az 1 település 1 szavazat elve érvényesült, amely még a legnagyobb településnek, Tét városának sem okozott problémát, pedig a működési költségekhez a képviselő- testületek lakosságarányosan járultak hozzá. Az előbbi alapelvek mentén járjuk azóta és ma is utunkat, amely eddigi tapasztalataink szerint nagyban segíti a kistérségi szintű összefogás eredményességét és hatékonyságát.

A kistérségi együttműködésben igazi változást a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) kormányrendelet hozott, amely alapján 2004. január 1-től téti székhellyel, 19 önkormányzat közigazgatási területével meghatározta a Téti statisztikai kistérséget. 2004 júliusában csak területfejlesztési céllal, majd egy kistérségi közoktatási felmérést és koncepcióalkotást követően különböző önkormányzati közszolgáltatások közös ellátását és szervezését is vállalva 2005 májusában alakult meg a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása. A szervezet megalakulásának előkészítésében az önkormányzati területfejlesztési társulás munkatársait a Győr-Moson-Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal és a kistérség településeinek aktívabb jegyzői is segítették, a munkaszervezet munkáját ma is segítik.

A megalakuláskor elnyert közel 63 millió forint vissza nem térítendő „ösztönző” támogatás egy részéből javítottuk a társulás költségvetési szerveinek eszközellátottságát, valamint felújításra került az a Tét városától térítésmentesen használatba vett épület, amely kistérségi irodaházként az önálló szakmai munkaszervezet, a részben önálló gyermekjóléti és szociális intézmény, a körzeti falugazdász- iroda, a munkaügyi képviselet, továbbá a minisztériumok kistérségben működő hálózati munkatársainak elhelyezését szolgálja. A közoktatási feladatban részt vevő, normatív támogatási feltételeknek megfelelő közoktatási és nevelési intézmények kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék biztosításán túl az ösztönző támogatásból a logopédiai és a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés-gondozás pedagógiai szakszolgálati feladatok eszközigényét is kielégítettük. A kistérségi ügyintézés korszerűsítése feladatán belül az irodaházban helyi internetes és telefonhálózatot építtettünk ki, továbbá egy helyi szervergépet állítottunk használatba, amely nagyban megkönnyíti az épületben dolgozók mindennapi teendőit.

A www.sokoroalja.hu című kistérségi portálon a kistérségi információk mellett az összes település közérdekű adata és látnivalója a nap 24 órájában elérhető vált. A társulási tanács döntése nyomán a vállalkozók kedvezményesen, míg a helyi civil szervezetek ingyenesen helyezhetik el információikat egy budapesti szerverközpontban lévő társulási szerveren. Fejlesztésünkkel segítjük a közigazgatás átalakulását e-közigazgatássá, amellyel hozzájárulunk a helyi és kistérségi politikai és társadalmi e-demokrácia létrejöttéhez, ideértve a helyi e-népszavazás feltételeinek megteremtését is.

A társulás és bizottságai működésével kapcsolatos hivatali teendők ellátását – ideértve az ülések és a döntések előkészítését, végrehajtását és a pénzügyi-gazdasági feladatokat – a 2005. november 1- jétől működő szakmai munkaszervezet keretében 1 fő gazdasági vezető, 1 fő titkár, 1 fő humánreferens és 1 fő munkaszervezet- vezető látja el. A társulás döntéshozó szerve, a társulási tanács területfejlesztési feladatok tekintetében kistérségi fejlesztési tanácsként is eljár. A terület- és vidékfejlesztési gyakorlati feladatok ellátását (térségi fejlesztési elképzelések folyamatos gyűjtése, a fejlesztésekhez szükséges pályázati és egyéb információk figyelése, térségi pályázatok elkészítése és fejlesztések lebonyolítása, települési pályázatokhoz szakértői segítségnyújtás, valamint a kistérségi fejlesztéseket megalapozó dokumentumok kidolgozása, folyamatos frissítése) a szakmai munkaszervezet által foglalkoztatott 1 fő területfejlesztési referens és főként pályázati támogatásokból foglalkoztatott 1 fő vidékfejlesztési menedzser látja el. Pályázati tevékenységünk eddigi számottevőbb eredményei: egy az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával vásárolt 44 személyes és 43 millió Ft értékű közösségi- iskolai busz, az Ausztria–Magyarország Interreg III. A Közösségi Kezdeményezési Program Kisprojekt Alapjára benyújtott és közel 7 millió Ft támogatást elnyert – kistérségi turisztikai fejlesztések megvalósítását célzó – pályázat, a 6 millió Ft értékű települési sportpályák felújítása, valamint a közel 1 millió Ft értékű agrár-környezetvédelmi fórum, bűnmegelőzési rendezvénysorozat és egy kistérségi marketingfejlesztés (molinók, zászlók, kitűzők, települési és térségi marketingkiadványok). Elbírálás alatt áll egy a Norvég Alapra benyújtott, e-közigazgatás kialakítását célzó, valamint HEFOP-ra benyújtott, a szociális területen dolgozók képzését célzó projekt. A közeljövőben pályázatokat tervezünk benyújtani helyi vidékfejlesztési iroda kialakítására, valamint hátrányos helyzetű, tartós munkanélküliek foglalkoztatását célzó közmunkaprogramra, emellett kistérségi integrált projektek kidolgozásával készülünk már a 2007-ben induló NFT II. ágazati és regionális pályázatokra, valamint az év végén induló LEADER-típusú helyi vidékfejlesztési pályázatra is.

Integrált formában, egy részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézmény keretein belül látjuk el a szociális információs szolgáltatás, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat feladatait, amely intézmény egy a korábban térségi szinten működő, ugyanezen feladatokat ellátó önkormányzati társulás jogutódja lett. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szociális alapfeladatot ellátási szerződéssel, külső szolgáltató cég megbízásával, míg a támogató szolgáltatás feladatait részben az intézmény keretein belül, részben ellátási szerződéssel biztosítjuk.

Közoktatási intézményi feladatot a mikrotérségekben működő intézményi társulásokon és önálló intézményeken keresztül, míg a szakszolgálati feladatokat szakemberek közös foglalkoztatásával biztosítjuk. Közoktatási és nevelési intézményvezetők részvételével, valamint a GYMS Megyei Pedagógiai Intézet szakmai koordinációjával a kistérségben pedagógiai szakmai munkaközösség működik, amely a rendszeres találkozók mellett szakmai tanulmányutakkal színesíti az együttműködést. A többcélú társulás nem tart fenn közoktatási vagy nevelési intézményt, viszont a jelenleg készülő közoktatási intézkedési terv felülvizsgálata már erre a megoldási lehetőségére is ki fog térni.

Mozgókönyvtári feladatok ellátásában szinte mindegyik település részt vesz, mivel a normatív támogatás lehetőséget biztosít nemcsak a könyvtárhelyiség, hanem az ahhoz kapcsolódó közösségi színterek fejlesztési, valamint különböző települési szintű kulturális rendezvények szervezési kiadásainak finanszírozására is.

A belső ellenőrzési feladatot külső szakértő szervezet látja el, amely a kötelező feladatai mellett a térség polgármestereinek, jegyzőinek és gazdasági vezetőinek rendszeresen olyan ellenőrzési napokat szervez, melynek keretében nemcsak az ellenőrzések tapasztalatairól, hanem a változó jogszabályi környezetről is hallhatnak az érdeklődők.

További közszolgáltatások ellátása tekintetében a közeljövőben – jelenleg még települési szinten működő – három idősek napközi otthonát és három családi napközit, továbbá egy közösségi ellátást nyújtó szolgáltatást kívánunk elindítani, részben kistérségi, részben pedig települési fenntartásban működtetni. Terveink között szerepel egy nevelési tanácsadó elindítása is, amelyet egy várhatóan szeptembertől megszűnő kistelepülési általános iskola meglévő épületében kívánunk működtetni.

Bízunk abban, hogy a több mint 10 éve megkezdett közös munka, együttműködés a későbbiekben is hozzájárul kistérségünk településeinek fejlődéséhez. Szeretnénk, hogy a feladatok ellátásában minden település megtalálná a maga szerepét, illetve a jelenleg még érezhető, tudományos kutatásokkal is alátámasztott hátrányos helyzetünkön az elkövetkező években együtt sikerül javítanunk. A számunkra elérhető hazai fejlesztési támogatások fokozatosan megszűnnek, ezért célunk, hogy minél jobban éljünk a Nemzeti fejlesztési terv adta lehetőségekkel. A közös múltunk ápolása mellett éljük jelenünket és építjük azt a jövőt, amelyben kistérségünk szereplői fejlődhetnek és magas szintű közszolgáltatásokat érhetnek el. ■