„A helységek száma Magyarországon igazgatási rang (közigazgatási típus) szerint (2002. október 20.): 1 főváros, 22 megyei jogú város, 229 város, 186 nagyközség, 2707 község. Összesen 3145 helység.” (forrás: KSH)

Királyhegyes Csongrád megyében a román határtól 10 km-re, Makótól 17 km-re található. A falu története 1844-ben kezdődött, amikor a Makó, Apátfalva és Csanádpalota között elterülő pusztára (amely kincstári birtok volt) 60 zsellércsaládot telepítettek, akik dohánytermesztéssel foglalkoztak. Eredetét tekintve tehát Királyhegyes telepes falu. Az itt élő emberek többségének a föld biztosítja a megélhetést. A település területére eső lakosok száma 711 fő. Az 1 km²-re eső lakosok száma 24 fő. Ezek a számok magukért beszélnek, a vidéki jelleg kiváló indikátorai. Királyhegyestől 2 km távolságra található Csikóspuszta, amely a községhez tartozó, természetvédelmi területbe nyúló, kis településrész. Megközelíthetősége közepes minőségű, a Csongrád Megyei Közútkezelő Kht. kezelésében lévő aszfalt úton lehetséges. Csikóspuszta lakosainak száma 40 fő, amelyet a 711 fő magában foglal. A falu jellemzően agrár település. A település körül jó földminőségű szántók, legelők állnak művelés/hasznosítás alatt. A falu központjában néhány tekintélyes XIX. századi ház található. Építészeti értékeiből kiemelendő a volt Blaskovich major, a Blaskovich kápolna, és a főtéren álló neogótikus stílusú római katolikus templom.
A falu népességének demográfiai alapadatai: 711 főből 0-13 éves 112 fő, 14-59 éves 431 fő 60 év feletti 168 fő. A község foglalkoztatási helyzetének jellemzői: A regisztrált munkanélküliek aránya 13%. Tekintettel arra, hogy a községben az önkormányzaton és intézményein kívül más munkalehetőség nincs, az aktív lakosság mintegy 48%-a munkanélküli. Számukra csak a mezőgazdasági alkalmi munka, a „napszám” biztosít alacsony szintű megélhetést. Ennek következményeként évről évre egyre nagyobb a szociális támogatások iránti szükséglet. A község lakosságának szociális helyzetét, az önkormányzati támogatásra való rászorultságát támasztja alá az a tény, hogy a 0-18 éves korosztályba tartozó 166 főből 107 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Az aktív korosztály tekintetében fontos megjegyezni, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők száma az év elejétől mintegy kétszeresére emelkedett. Ezekből az adatokból is visszaigazolni látszik, hogy mekkora szükség van a vidéki lakosság népességmegtartó erejének mindennemű növelésére.
Királyhegyes alapinfrastruktúrájára vonatkozó adatok a következők. Összes lakásszám 352 db. Az elektromos energia ellátás teljes körű. Az ivóvízvezetékbe bekapcsolt lakásszám 304 db, a hálózat hossza 8.4 km, közcsatornába bekapcsolt lakásszám 0 db, szennyvízcsatorna gerincvezeték hossza 0 km. Vezetékes gázzal ellátott lakásszám 184 db. Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakásszám 352 db. Önkormányzati belterületi út hossza 7.6 km, ebből földes 0.8 m. Belterületi parkfelület 0.32 ha.
Önkormányzatunk költségvetése
Az önkormányzat 2004. évi költségvetési bevételét növelő pénzmaradvánnyal nem rendelkezik. A költségvetési bevételek legnagyobb részét az állami költségvetésből biztosított összeg teszi ki. A normatív állami hozzájárulás változásai a normatívák összetételének belső szerkezetében, illetve adott normatívák bizonyos mértékű emelése nem ad hathatós választ az infláció alakulására, az általános forgalmi adó mértékének növekedéséhez, stb. Saját bevétel az 1992. évben bevezetett magánszemélyek kommunális adója, az 1996. évben bevezetésre került iparűzési adó és a gépjárműadó, valamint minimális bevételt biztosít még a földingatlanok és helyiségek bérbeadásából befolyó összeg. Az iparűzési adó adókulcsának mértéke változatlanul 1.8%, azonban a vállalkozók csekély száma, illetve azok alacsony mértékű éves nyeresége determinálja az önkormányzat által tervezhető ilyen jellegű bevétel nagyságát. A gépjárműadó mértéke a törvényi szabályozások értelmében meghatározott. A költségvetésben megtervezett magánszemélyek kommunális adója minden évben a tervek szerint realizálódik, viszont az összegét az önkormányzatnak nincs módjában évenként emelni, mivel a lakosságra további terheket nem lehet róni. Ezen adó mértéke 2004. január 1. napi hatállyal 3000,- Ft/év/ingatlan.
A községben az alapszolgáltatások – még ha szerényen is, de közintézményeinkkel biztosítottak. A költségvetés tervezésekor a működési célú kiadások előirányzatait kizárólag a kötelező feladatok ellátásának, az alapvető önkormányzati oktatási, nevelési, egészségügyi feladatokat ellátó részben önálló intézményeink működtetésének optimális biztosítása mértékéig irányoztuk elő. A forráshiány ténye nincs összefüggésben a felhalmozási célú kiadások kötelezettség vállalásával, továbbá felhalmozási célú hiteltartozással és ezzel összefüggő kamatterhekkel. A működési és felhalmozási kiadások közötti arány alakulása figyelmet érdemelne.
Az önkormányzat költségvetése 1994. év óta folyamatosan forráshiányos, így a fejlesztési célú bevételeink csak az alacsony mértékű önrészt igénylő pályázatok benyújtásához adnak lehetőséget. A forráshiány mértékének kialakulásához jelentős mértékben hozzájárultak az alábbi tényezők:
 A lakosság száma és ezen belül a 0-18 éves korosztály száma is csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor évről évre emelkedik a 60 év feletti, illetve az inaktív lakosság száma.
 A központi állami intézkedések végrehajtásából eredő kiadások emelkedése, ideértve a kötelező köztisztviselői, közalkalmazotti illetményemelésből származó többletkiadásokat.
 A kötelező feladatok maradéktalan teljesítése olyan közszolgáltatások megszervezését is jelenti, mint a települési szilárd, folyékony és szelektív hulladék gyűjtésének, elszállításának, valamint ártalmatlanításának a megszervezése, illetve a község közigazgatási területén – tekintettel a község mezőgazdasági jellegére – más esetleg ipari településsel szemben fokozottan jelentkező állati hulla begyűjtéséről és ártalmatlanításáról való gondoskodás.
 Az önkormányzat által fenntartott részben önállóan gazdálkodó, részjogkörű Általános Művelődési Központ (tagintézményei: 8 osztályos általános iskola, óvoda, művelődési ház és könyvtár, Teleház) működési kiadásai évről évre növekednek. Az intézmény költségvetési kiadásait a központi költségvetésből juttatott összeg csak 47%-ban fedezi. A fenntartásukhoz az önkormányzatnak kell a hiányzó összeget kigazdálkodni. Az alapvető oktatási és nevelési feladatok ellátásához az oktatói, nevelői létszám kereteit a vonatkozó jogszabályok határozzák meg. Mindezek mellett azonban az önkormányzat célja kell, hogy maradjon az alapfokú nevelés és oktatás feladatának helyben tartása. A képviselő-testület úgy ítéli meg, hogy ha az oktatási intézményét finanszírozási gondok miatt meg kell szüntetni, akkor az nagy mértékben hozzájárulna a fiatalok elvándorlásához, a község elöregedéséhez, elnéptelenedéséhez.
Az önkormányzat a forráshiány csökkentését számos intézkedéssel igyekszik minél hatékonyabban érvényesíteni, annak mértékét a lehető legalacsonyabb szinten tartani. Kövegy Község Önkormányzatával közösen fenntartja a 2002. január 1. napjától megalakított körjegyzőséget, ezzel jelentős mértékben hatékonyabbá és gazdaságosabbá téve az államigazgatási és önkormányzati igazgatási tevékenység ellátását. 2002. január 1. napjától a gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatás feladatainak ellátását a csanádpalotai székhelyű, intézményfenntartó társulás kereteiben működtetett Családsegítő Központ keretein belül biztosítja. Vállalkozói formában működtetjük az önkormányzati tulajdont képező napközi-otthonos konyhát.
Pályázataink és utózöngéik
A felhalmozási bevételeinket és kiadásainkat a mindenkor hatályban lévő költségvetési törvény szabályainak megfelelően tervezzük meg, amely esetleg eléri az önkormányzat éves költségvetési főösszegének 3%-át. Ebből kíséreli meg az önkormányzat a fejlesztéseihez az önrészt biztosítani (lásd. TEKI, CÉDE, 2002. évben SAPARD.). Jelenleg pályázatból eredően további gonddal is küzdünk, jelesül a SAPARD támogatás vonatkozásában évente felülvizsgált tárcarendelet felületes szabályozásai miatt joghézag keletkezett és felelősségi körünkön kívül eső okok miatt önkormányzatunk 14 éves működése alatt először likviditási hitel felvételére, valamint a működésképtelen önkormányzatok támogatása iránti pályázat benyújtására kényszerült.