Problémák egy önkormányzat a költségvetése összeállítása során 2004/4

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Költségvetés

Problémák egy önkormányzat a költségvetése összeállítása során 2004/4

VI. évfolyam, 4. lapszám
Szerző(k):
Korsós Ágnes dr.



Valamennyi önkormányzat tisztában van azzal, hogy bár költségvetése egyedi, és azt önmaga határozza meg, költségvetése mégis része az egésznek.
Egyedi sajátosságai ellenére kénytelen figyelembe venni a makrogazdasági hatásokat és azokkal számolva alkothatja meg saját gazdálkodásának tervezetét, hiszen bevételei jelentős hányadát a központi támogatások, pályázaton nyert pénzeszközök, kisebb részét pedig saját bevételei teszik ki.
Ebből adódóan  sarkítva  két problémával kell megküzdenie: hogyan alakul a központi normatíva mértéke, és hogyan emelheti saját bevételeit anélkül, hogy tovább nehezítené polgárai létfeltételeit.
2003-ban már a koncepció készítése során rendelkezésünkre álltak a Kormány irányelvein túl az első tervezetek, amelyek az ország költségvetését készítették elő. Ezek mellett azonban rendelkezésünkre állt az országos önkormányzati szövetségek több tárcához, 2003. szeptember 8-án beterjesztett megkeresése is, amelyben elemezve az önkormányzatok helyzetét, többek között megállapítják, hogy az önkormányzatok GDP-ből való részesedése folyamatosan csökken. Az 1991-94. évek közötti több mint 16 %-ról 2003-ra az önkormányzatok GDP-ből való részesedése mintegy 13 %-ra csökkent.
A központi béremelések kigazdálkodása
Az önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához szükséges pénzügyi fedezet nem biztosított, ezáltal csorbul gazdálkodási önállóságuk, szabad döntésük a személyi jövedelemadó helyben maradó részének, valamint saját bevételeinek a felhasználásában. A központi intézkedésekre történt és történő közalkalmazotti, köztisztviselői, többi önkormányzati munkavállalói béremelés pénzügyi fedezetét nem biztosították. A 2001. évi bérfejlesztések, valamint a 2002. szeptemberi 50 %-os közalkalmazotti béremelés pénzügyi fedezetének előteremtéséhez 2003-ban arra kényszerültek az önkormányzatok, hogy a személyi jövedelemadó helyben maradó teljes összegét, valamint az összes szabad saját forrásuk növekményét a bérkifizetésekre fordítsák. E miatt az önkormányzatok többségénél nem marad forrás a működési költségek inflációt követő növekményének finanszírozására, a megkezdett beruházások folytatására, új beruházások kezdésére, a korábbi években vállalt feladatok ellátására.
Tovább nehezíti, adott esetben akár el is lehetetleníti az önkormányzatokat az, hogy az európai uniós támogatás utófinanszírozási rendszer keretében áll az önkormányzatok rendelkezésére, azaz az uniós támogatást az önkormányzatoknak saját forrásból meg kell előlegezni.
Ellentmondásos forrásmegosztás
Az önkormányzati szövetségek beadványában foglaltak megalapozottságát alátámasztja az Állami Számvevőszék 2003 októberében elkészített – a költségvetés tervezetéről szóló – véleménye is, hiszen kimondja, hogy „2004-ben az önkormányzati forrásszabályozás alapvetően változatlan marad. A 2003-as költségvetéssel megegyezően a 2002. évre bevallott személyi jövedelemadó 40 %-a illeti meg az önkormányzatokat, a helyben maradó személyi jövedelemadó is változatlanul 10 %.
A beszedett illetékek önkormányzatokat megillető mértéke megegyezik az előző évivel, továbbra is 50 %. A gépjárműadó, a termőföld-bérbeadásból származó jövedelem a környezetvédelmi bírság és a szabálysértési pénz- és helyszíni bírság tekintetében sem történt változás a 2003-as évhez képest.”
Az ÁSZ százalékos kimutatása szerint, bár az összes támogatás, hozzájárulás átlagosan 4,1 %-os (településünk esetében ez 2,2 %) növekményt tartalmaz, a normatív hozzájárulások 2003-hoz képest 97 %-ra, a normatív, kötött felhasználású támogatások 95 %-ra tervezettek.
Ezen megállapítások mellett, a 2004. évi költségvetési törvény szöveges indokolása többek között az alábbi szabályozási tervet tartalmazza:
Az államháztartás költségvetési politikájának fő törekvése 2004-ben továbbra is a deficit csökkentése, fokozva azzal, hogy előirányzásra került az euró 2008. január 1-én történő bevezetése. Ez a gazdaságpolitika számára elengedhetetlenné teszi az államháztartási hiány csökkentését, az inflációs kritérium teljesítését. Ahhoz, hogy Magyarország 2008-ban a Gazdasági és Monetáris Unió tagja legyen, 2006-ra teljesítenie kell a maastrichti kritériumokat. Ezen kritériumok egyik alappillére az államháztartás hiányának mértéke, amely szerint a deficit 3 %-ot meg nem haladó mértékét gazdasági recesszió idején is biztosítani kell.
Az EU-nak átadott előcsatlakozási programban a Kormány által kitűzött és a következő évekre vonatkozó hiánykövetelmény 2004-ben 3,8 %, 2005-ben 2,8 %, 2006-ban 2,5 %.
Az EU-hoz való csatlakozással Magyarország vállalta, hogy részt vesz az Unió kiadásainak finanszírozásában, amely azt jelenti, hogy az EU-ból érkező támogatások mellett a csatlakozástól kezdődően hazánknak teljesítenie kell az EU költségvetéséhez való hozzájárulási kötelezettségét. 2004-ben a befizetés 122 milliárd forint, amellyel szemben az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződésből eredő egyösszegű pénzforgalmi visszatérítés 2004-ben összesen 43,9 milliárd forint. Mindez igen szigorú gazdálkodást kíván, így egyáltalán nem meglepő, hogy a terhek jelentős részét az állam az önkormányzatokra igyekszik áthárítani.
Az önkormányzatok lehetőségei
 – lehetőséget kapnak arra, hogy a nyugdíjas magánszemélyekkel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötve az ebből származó bevételük adómentes. A kormány-program alapján az időskorú lakosság megtakarításait úgy lehet elvonni, hogy az önkormányzatok az időskorú polgáraikkal eltartási szerződést kötnek,
 – lényeges könnyítést jelent a gépjármű tulajdonosok részére, hogy csaknem teljes körűen megszűnik a tervek szerint a gépjárműadó bevallási kötelezettség, az önkormányzati adóhatóságok a jövőben a közúti nyilvántartás adatai alapján vetik majd ki az adót, amelynek mértékét belföldi bejegyzésű gépjárművek esetén 1000 Ft/100 kg-ról 1200 Ft/100 kg-ra emelik,
 – a helyi önkormányzati szférában is az a cél, hogy az átlagkereseteket reálértéken tartsuk, a tervezet azonban a 2004. évi bérfejlesztésről e körben sem a közalkalmazottak, sem a köztisztviselők vonatkozásában nem tartalmaz normatívát. Az előterjesztés szövegéből kitűnik, hogy a tervezett 6 %-os bérfejlesztést 6 %-os „ajánlott” létszámleépítéssel kívánják biztosítani.
Ezzel csak az a probléma, hogy a létszámcsökkentés hatása köztudottan 1 év elteltével érezteti hatását. A létszámcsökkentés végrehajtásakor a bérkiáramlás a felmentések, valamint a végkielégítések zömében egyösszegű kifizetése miatt szinte duplázódik, ami nem megtakarításhoz, hanem lényegesen magasabb összegek kifizetéséhez vezetnek. További gond, hogy a közoktatásban, ahol a „leépítendő” közalkalmazottak dolgoznak, tanév közben nem lehet átszervezést végrehajtani.
 Bonyolítja az „ajánlott” létszámleépítést az is, hogy a pedagógus létszámot alapvetően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény időkeretekre vonatkozó előírásai (52-53. §), valamint a pedagógusok kötelező óraszámának szabályozása határozza meg. Mindebből következik, hogy csak a feladatmutatókban bekövetkező csökkenés (osztályok, csoportok száma), illetve a pedagógusok kötelező óraszámának emelése eredményezhet érdemi létszámcsökkentést.
Mindezt tovább tetézi az ÁFA kulcsok tervezett emelése, mely az intézmények dologi kiadásainak nagymértékű emelkedését eredményezi, valamint az a sorok közül kiolvasható célzás, miszerint az önkormányzati szféra kikerül az ÁFA körből, ezáltal az intézményeink jelentős bevételi kieséssel számolhatnak, amely további támogatási igényt eredményez az önkormányzat felé, de erre fedezet nincs.
2003-ban működtetni kellett az adósságkezelési szolgáltatást, amely 2004-ben is tovább él, de erre vonatkozóan a tervezet már forrást nem tartalmaz, így várhatóan a korábbi 90 %-os állami támogatás is az önkormányzatot fogja terhelni.
Hitelállományunk átütemezése
A központi költségvetés tervezetének már e néhány kiemelése is jelzi, hogy igen nehéz gazdasági év vár valamennyi önkormányzatra, így Hódmezővásárhelyre is.
A központi költségvetés javaslatait figyelembe véve célszerű felkészülni arra, hogy a város meglévő hitelállományát át kell ütemezni.
Megfontolandó – ismerve a központi költségvetés fenti elképzeléseit – hosszú lejáratú hitel felvétele, vagy amennyiben előnyösebb konstrukció kínálkozik, kötvény kibocsátás megvalósítása, hiszen hosszabb távra kénytelen elkötelezni magát hitelek felvétele mellett szinte valamennyi önkormányzat. Célszerű tehát felkészülni az elkövetkezendő évek jogharmonizációs „többletkiadásaira”, illetve az infláció EU-s mederben tartása miatti állami költségáthárítás miatti gazdálkodási nehézségekre, amelyek vagy a vagyon felélését, vagy megfelelő pénzpolitika megválasztása mellett kötvény kibocsátás előkészítését indukálhatja.
A 2004. évi költségvetési törvényjavaslat áttekintése után arra a megállapításra jutottunk, hogy helyi szinten, amennyiben a beterjesztett javaslat szerint fogadja el az Országgyűlés a törvényt, a központi költségvetéstől normatív támogatás és átengedett szja címén kapott források nem fogják fedezni a kötelezően ellátandó feladatainkat. Így sajnos a 2003. évi költségvetésünkhöz hasonlóan, ismételten szükség lesz az önkormányzat saját bevételeinek bevonására a működési költségek fedezetére. Bár volumenében előreláthatólag 100 milliós nagyságrenddel nőni fog költségvetésünkben a központi finanszírozás, az azonban 2004. évben sem fogja fedezni a munkabéreket és azok járulékait. E feletti kiadások szintén önkormányzatunk terhén maradnak. Tekintve, hogy költségvetésünk 75 %-át a működéssel kapcsolatos kiadások jelentik, alaposan át kell gondolnunk a 2004. évben megvalósítani kívánt beruházásokat, felújításokat, szem előtt tartva áthúzódó kötelezettségeink kiegyenlítését is.
Javuló fedezet
Önkormányzatunk működési kiadásait 2003. évben a normatív támogatás, központosított előirányzatok és a személyi jövedelemadó átengedett része mindössze 44,6 %-ban fedezte, vagyis a működési kiadások minden 100 Ft-jához 55,40 Ft-ot saját bevételeink terhére kellett biztosítanunk. Ez az arány a 2004. évi költségvetési évben minimális mértékben javult csak, idén 47.8 %-os az állami támogatás mértéke, tehát a működési kiadások minden 100 Ft-jából 52,20 Ft-ot saját forrásból kell fedeznünk.
Gondoskodni kell megfelelő tartalék képzéséről is, hiszen az önkormányzatok számára megnyíló pályázati lehetőséget csak a saját erő meglétének igazolása mellett tudjuk kihasználni, s ma már az önkormányzatok szinte kivétel nélkül csak akkor tudnak fejlesztéseket végezni, ha pályázaton nyernek hozzá támogatást.
Saját bevételeink növelése a lakossági terhek emelése nélkül, csak az önkormányzati vagyon elidegenítésével lehetséges, hiszen az adótűrőképesség jelenleg tovább már nem fokozható: valamennyi helyi adó megállapításra került évekkel ezelőtt, s csak mértékük növelésével lehetne emelni összegüket.
Sajnos az egyre csökkenő központi források miatt településünk közgyűlése ez évben is forráshiányos költségvetést volt kénytelen elfogadni.
A rendelkezésünkre álló központi keret egyáltalán nem fedezi az önkormányzat kötelező feladatainak működtetését. Mindenki tisztában van azonban azzal, hogy a korábbi fejlesztések leállítása kétszer annyiba kerülne, mint azok tervezett időben történő befejezése, és a lehetőségeken belül célszerű az új, tervezett beruházásokat, fejlesztéseket, felújításokat is elindítani, annál is inkább, hiszen mint a legtöbb településen, nálunk is az önkormányzat az egyik legnagyobb foglalkoztató, és jelentős számú vállalkozás megélhetését biztosítja.
Bizonyos vagyok abban, hogy a helyi sajátosságokon túl, valamennyi önkormányzat hasonló, vagy még szélesebb kitekintés alkalmazásával jutott el költségvetése összeállításához, (hiszen az eddig leírtak csak egy részét képezik az ezzel kapcsolatos munkának) s az önkormányzatok jelentős részének komoly nehézséget okoz gazdálkodásának e szűk keretek között tartása az év második felében is.
Források:  Önkormányzati szövetségek tárcákhoz benyújtott elemzése
  2004. évi Költségvetési törvény szöveges előterjesztése
  Állami Számvevőszék véleményezése

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu