Bács-Kiskun gazdaságának fejlődése 1989. után megtorpant, a visszaesés megállítására, majd növekedési pályára állítása érdekében jelentős források áramoltak a megyébe, amelyek 2002-től még inkább megemelkedtek.

A térség hátrányos helyzetű minősítést kapott, amely egyfelől sajnálatos, másfelől előnyt jelent, hiszen több mint 3 milliárd forint többlettámogatáshoz jutott az ország legnagyobb területű megyéje. A területfejlesztés alapjaiból eddig 16-17 milliárd forintot fordítottak fejlesztésre, de az EU-hoz való csatlakozás országosan 500 milliárd forintos támogatási kerete újabb impulzust adott.
Az eltelt pár hónapban Bács-Kiskunból 3 ezer pályázatot nyújtottak be, elsősorban a gazdasági versenyképesség fejlesztésére. Ezen adatok tükrében nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért éppen ez a régió a Phare program kísérleti bázisa. Az alapvető fordulatot hozó változásokkal egy időben érdemes megvizsgálni az eltelt nyolc év területfejlesztési tapasztalatait, hogy a megyei pályázati alapokon és a regionális kereteken alapuló, már jól bevált támogatási módszerek átörökíthetők legyenek.
Megyeiből regionális együttműködés
A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács 1996. június 27-én tartotta alakuló ülését, megalkotva a tevékenységét meghatározó Szervezeti és Működési Szabályzatát. Az első három év fejlesztési feladatainak alapját a Megyei Közgyűlés által elkészíttetett és elfogadott „Bács-Kiskun megyei modernizációs program” képezte. Időközben, széles társadalmi vita eredményeként elkészült „Bács-Kiskun megye és kistérségei komplex területfejlesztési programja”, melyre alapozottan hozta meg döntéseit a Területfejlesztési Tanács. Három megye – Bács-Kiskun, Békés és Csongrád – 1997. június 19-én, Ópusztaszeren megalakította a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsot. Ez az együttműködés több témakört ölel fel. Így a gazdaságfejlesztést, a Dél-Alföld országos jelentőségű természetes tengelyének hasznosítását és fejlesztését, a közlekedésfejlesztést, a településhálózat fejlesztését, a természeti értékek, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, a humán erőforrások fejlesztését, valamint az ország határokon túlnyúló kapcsolatainak fejlesztését.
Támogatási céljaink
A Területfejlesztési Tanács hatékony közreműködésének eredményeként, a vállalkozók, befektetők letelepedésének elősegítése érdekében ma már nyolc ipari park működik a megyében, a Baranya megyei településekkel együttműködve kijelölésre került a Baja-Mohács vállalkozói övezet. A területfejlesztési törvény felhatalmazása alapján a Kormány minden évben rendeletekben szabályozza a pályázható támogatási célokat és az éves pénzügyi keretlehetőségeket. A kedvezményezett önkormányzatok részére a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, valamennyi önkormányzat részére a céltámogatási decentralizált alap ad pályázati lehetőséget. Az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk mérséklésére, helyreállítására a vis maior alapból lehet támogatásra pályázni. A területfejlesztési célelőirányzat támogatási rendszere elsősorban a vállalkozók számára biztosít pályázati lehetőséget. A kormányrendeletek által, Bács-Kiskun megye számára biztosított támogatási keretek, 1996-2003. közötti időszakban elérték a 12 milliárd forintot, melynek segítségével mintegy 50 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Az említett hagyományos megyei pályázati alapokon túl, az elmúlt évben a regionális keretből is sikerült 1,2 milliárd forint támogatást a megyébe hozni.
A támogatások gazdasági hatása
A Területfejlesztési Tanács által odaítélt támogatások gazdasági hatásai közvetett és közvetlen módon jelentkeznek. A munkahelyteremtő és megtartó támogatások hozzájárulnak a vállalkozások fejlesztéséhez, vagy esetenként életben tartásához, míg az önkormányzati termelő infrastrukturális beruházások közvetett gazdaságfejlesztési és közvetlen vidékfejlesztési hatásúak. Az infrastrukturális feltételek javulása vonzerőt jelent a betelepülő vállalkozásoknak, a megyébe látogató turistáknak, és ezzel együtt javítják a helyi lakosság életkörülményeit is. A megyében működő önkormányzatok és vállalkozások többsége felismerte a területfejlesztési alapokra beadható pályázati lehetőségeket.
Az EU-hoz való csatlakozás újabb fejlesztési források hozzájutását teszi lehetővé Magyarország részére, ebben az évben közel 500 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre a regionális fejlesztésre, a gazdasági versenyképesség fejlesztésére, a környezetvédelem fejlesztésére, agrárfejlesztésekre, valamint humán erőforrás fejlesztésére. Természetesen ezek az új pályázati lehetőségek más szemléletet igényelnek, ma még a pályázati feltételek elég bonyolultnak látszanak, sajnos a felkészülésünkkel problémák vannak.
Az eddigi területfejlesztési tapasztalatok alapján hiszem, hogy a magyar ember találékonysága, szakmai felkészültsége, leleményessége és elszántsága fel fogja oldani a problémákat. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Bács-Kiskun megyéből, az említett alapokra eddig, mintegy 3000 pályázatot adtak be. Az új feladatok a területfejlesztés intézményrendszerének korszerűsítését is igénylik. A Parlament, még a nyári szünet előtt módosította a területfejlesztési törvényt, mely nem csak regionális és megyei szinten, de kistérségi szinteken is meg fogja teremteni a korszerűbb együttműködési formák feltételeit, csak tudni kell, hogyan éljünk vele!