A Dél-alföldi régió tudományos, kulturális életének nemzetközileg is elismert intézménye a nagy hagyományokkal rendelkező Szegedi Tudományegyetem. Az Állam és Jogtudományi Kar, mint a jogászképzés fellegvára évtizedek óta biztosítja azt a szervezeti, szakmai, személyi hátteret, mely garancia arra, hogy jogi tanulmányaik befejezését követően felkészült, elkötelezett, a kor követelményeivel lépést tartani tudó fiatalok kerüljenek ki az egyetem falai közül.

Az Állam és Jogtudományi kar Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszéke – más tanszékek által nyújtott szakmai ismeretek mellett- meghatározó szerepet játszik a közigazgatásban elhelyezkedő jogászok képzésében, továbbképzésében. A Tanszék olyan kiemelkedő elméleti tudósok hagyományait törekszik megőrizni és továbbvinni, mint Ereky István, vagy id. Martonyi János, de említhetnénk Kovács István, vagy akár Meznerics Iván nevét is.
Mint ahogy az elnevezés is utal rá, a tanszék két –a közigazgatás szempontjából meghatározó jogág- a közigazgatási jog és a pénzügyi jog oktatását látja el. A közigazgatási jogi témaköröket megelőzően a hallgatók megismerkednek a közigazgatás-tudomány alapjaival, a közigazgatási szervezés és vezetés legfontosabb összefüggéseivel, s így megbízható háttér birtokában kerülhet sor a közigazgatási jog egyes részkérdéseinek részben elméleti, s részben gyakorlati jellegű feldolgozására. Az oktatás során az ún. különös részi témakörök, mint a gyámügyi igazgatás, szabálysértési eljárás, vagy az építésügyi igazgatás kérdései is a tananyag fontos részét képezik. Kiemelendő, hogy a képzés e fázisában, már a praktikumon, az ismeretek gyakorlati alkalmazásán van a hangsúly, hiszen a végzett jogászok nem általában a közigazgatással, hanem annak egyik szakterületével foglalkoznak napi munkájuk során, jóllehet az általános ismeretek is meghatározóak. A kötelező kurzusokat természetes módon egészítik ki, a szabadon választott témakörök, amelyek lehetőséget biztosítanak a specializációra, egyes részterületek, mint az önkormányzati jog, hatósági eljárás, közszolgálati jog stb. mélyebb és átfogóbb, adott esetben, nemzetközi összehasonlításban történő megismerésére.
Valamennyi közigazgatásban dolgozó számára evidencia, hogy a közigazgatási szervek működésének a minőségét nemcsak a jogi normák, hanem a pénzügyi lehetőségek is döntő módon meghatározzák. A közigazgatási jog és a pénzügyi jog szerves kapcsolata eredményezte azt, hogy a pénzügyi jog oktatása is a tanszék profiljába tartozik. Ennél a jogágnál is az elméleti és gyakorlati ismeretek kombinációja biztosítja a képzés színvonalát, a hallgatók számára nélkülözhetetlen tudás átadását.
Színvonalas, átfogó, hasznosítható ismereteket nyújtó oktatás elképzelhetetlen kutatás, tudományos munka nélkül. A kar oktatói, így a Közigazgatási Jogi és a Pénzügyi Jogi Tanszék munkatársai is aktív résztvevői különböző nemzetközi és hazai kutatási programoknak, a mellett hogy előadóként szerepelnek konferenciákon, tudományos, szakmai és egyéb rendezvényeken. Mindez az elmélet és a gyakorlat olyan szerencsés ötvözését teszi lehetővé, amely pozitívan hat az oktatás színvonalára, s egyben segítheti a gyakorlat továbbfejlesztését is.
Az Állam és Jogtudományi Kar szerepe nem merül ki a jogászképzés különböző formáinak-nappali, levelező, másoddiplomás, főiskolai, posztgraduális, EU szakképzés -megvalósításával. Túlzás nélkül állítható, hogy az itt folyó szakmai munka kisugárzása jóval tágabb körű ennél. Nem csak arról van ugyanis szó, hogy a területi, helyi közigazgatás szakember szükségletének természetes utánpótlási bázisát jelenti az intézmény, hanem arról is, hogy az egyetem, a karok, az egyes tanszékek szoros kapcsolatban vannak a régióval, a megyével, a különböző településekkel. A közös rendezvények, képzési, továbbképzési programok lehetőséget teremtenek a közigazgatás gyakorlati problémáinak a megvitatására, s ily módon nemcsak a gyorsan változó környezetről alkotható valós kép, hanem biztosítható az is, hogy az egyetemi oktatás –minőségi jellegét megőrizve- ne távolodjék el a közigazgatás realitásaitól. Ez a veszély fennáll, hiszen a közigazgatási jog normatív természeténél fogva a jövőbeli viszonyokat célozza meg. A gyakorlattal való szoros kapcsolat tehát elengedhetetlen.
Az Állam és Jogtudományi Kar munkatársai rendszeres előadói a közigazgatási alap és szakvizsgatanfolyamoknak, mint ahogy részt vesznek- kellő szigorúsággal, de méltányosan- a köztisztviselők vizsgáztatásában is. A községi, városi, megyei önkormányzatok a közigazgatás legkülönbözőbb szakmai kérdéseiben számíthatnak a tanszék munkatársainak a segítségére, mint ahogy az is természetes, hogy Szeged megyei jogú város bizottságaiban, a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottságban és más szervekben is ott találjuk a kar oktatóit.
A fentiek alapján tehát elmondható, hogy az egyetem, a kar, annak tanszékei és a széles értelemben vett közigazgatás kapcsolata kiterjedt, több szálon futó, s nem utolsó sorban eredményes. Mindez nem jelenti azt, hogy az együttműködés területeit ne lehetne szélesíteni, a közigazgatás és a jogászképzés kapcsolatát még szorosabbá tenni.
Az bizonyos, hogy a közigazgatásban, más foglalkozási csoportok jelentőségének a növekedése mellett, továbbra is meghatározó szerepe lesz a jogászoknak. Ugyanakkor, ha erősíteni kívánjuk a közigazgatás szolgáltató jellegét- mely alternatíván túlmenően, nem nagyon van más választás-, a tradicionális, szabályozott, eljárásközpontú működést gazdagítani szükséges olyan új technikákkal, eszközökkel, amelyek révén javul a szolgáltatások minősége, s növekszik a polgárok elégedettsége. Ez nemcsak a módszerek, hanem az értékek, a közigazgatási kultúra változását is jelenti. Mindez a gyakorlat, a társadalom igényeiből kiindulva, az oktatás, a képzés megújítását, fejlesztését, módszertani bővítését követeli meg. Ebben az értelemben tehát a közigazgatás, mint megrendelő támaszt – természetes módon- igényeket a jogi oktatással szemben. Ennek az elvárásnak, mégoly nagy múltú egyetem is, mint a Szegedi Tudományegyetem csak akkor tud megfelelni, ha folyamatosan felülvizsgálja képzési programjait, s a bevált, eredményes kurzusok mellett, új, tartalmában is átalakult ismeretanyagot képes eredményesen közvetíteni. Sokat tehet az oktatás azért, hogy a közigazgatási szakma legalább olyan vonzó legyen, mint a klasszikus jogi pályák.
A XXI. század küszöbén a közigazgatás a vele szemben megfogalmazott sokszor ellentmondásos és egy időben csak ritkán teljesíthető elvárásoknak csak akkor tud megfelelni, ha a társadalom más alrendszereivel, a politikával, a kultúrával, a joggal és nem utolsó sorban az oktatással együttműködik. Viszonylagos önállóságát megőrizve tehát a közigazgatásnak élő, szoros, kölcsönös előnyökben tetten érhető kapcsolatrendszert kell kialakítania a jogi oktatással, még akkor is, ha helyenként az elmélet nem szükségszerűen állja ki a gyakorlat próbáját, vagy éppen a gyakorlat bukik meg az elmélet vegytiszta logikáján. Céljaik azonos irányba mutatnak: ahogy Magyary megfogalmazta, a közigazgatás milyensége legfőképpen a személyzeten múlik, s ebben elsőrendű felelőssége van az oktatásnak.