A kormány és az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közös erőfeszítéseinek köszönhetően az információs társadalom fejlesztése kiemelt jelentőséget kapott és a 2003-ban véglegesített Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) kijelölte a szükséges intézkedések fő irányait.

Az IHM kiemelt feladatainak egyike a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedéséhez szükséges tartalom- és infrastruktúra-fejlesztés, hiszen a szélessávú hálózatok az alapinfrastruktúra megtestesítői, az infokommunikációs technológiák kihasználásának eszközei. Segítségükkel a társadalom és gazdaság szereplői a jelenkor legfontosabb forrásához, a döntéseiket befolyásoló információkhoz férhetnek hozzá. Mindez hozzájárul a területfejlesztés hatékonyabbá válásához, ezen keresztül a versenyképesség javulásához, az ország innovációs potenciáljának nagyobb mértékű kihasználásához, valamint erősíti a társadalmi kohéziót, és nagyban segíti az esélyegyenlőség kiteljesedését – többek között – a távmunka és a távoktatás széleskörű elterjesztésével.
A fejlesztési célok megvalósításához kedvező hátteret jelent a 2004. január 1-jén hatályba lépett új Elektronikus Hírközlési Törvény, amely a verseny intenzitásának növelésével, az árak csökkentésével gyorsíthatja a szélessávú hozzáférések terjedését. Az elektronikus hírközlési piac liberalizációja számos új szolgáltató megjelenését eredményezi, amelyek saját infrastrukturális rendszerrel, elektronikus hírközlő hálózattal jelennek meg a piacon.
A magyar lakosság uniós összevetésben viszonylag kedvezőtlen jövedelmi viszonyai, illetve az infrastrukturális szűk keresztmetszetek átmenetileg aktív fiskális és közpolitikai szerepvállalást tesznek szükségessé a szélessávú elektronikus kommunikáció fejlesztésének érdekében, elsősorban a kevésbé fejlett, elmaradott térségekben, régiókban. Ezt felismerve, a kormányzat a szélessávú infrastruktúra és használat terjedése érdekében nem csupán szabályoz (EHT), stratégiát alkot (MITS, Nemzeti Szélessávú Stratégia NSzS), orientál, de fiskális eszközökkel is él, azaz beruházási, illetve számítástechnikai eszközök beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezményeket nyújt, valamint a szélessávú infrastruktúra kiépítését közvetlenül és közvetetten is segítő, hazai és európai uniós finanszírozású pályázatokkal egyaránt támogatja.
Az NSzS célkitűzésének megvalósítása a lakosság és a vállalatok esetében a mindenki számára elérhető, megfizethető árú, a felhasználói igényeknek megfelelő, szélessávú elektronikus szolgáltatáskínálat biztosítását jelenti. A magán- és az üzleti szektorban a szélessávú kapcsolat lehetőségének, a közszférában pedig a teljes körű szélessávú kapcsolódás biztosítása élvez stratégiai prioritást. Mindehhez, a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését hátráltató, nem infrastrukturális jellegű korlátok fokozatos enyhülése szükséges. A szélessávú elektronikus kommunikáció terjedésének további fontos előfeltétele a vonzó szélessávú tartalomkínálat bővülése, a digitális írástudás és az elektronikusan megszerezhető információk felhasználásában bekövetkező pozitív változás, továbbá az internet-használat iránti érdeklődés növekedése és a biztonsággal kapcsolatos fenntartások mérséklődése.
2003-ban az IHM két pályázatot írt ki kifejezetten a szélessávú internetpenetráció növelése érdekében. Az IHM-HHÁT-2 kódjelű pályázat célja a szélessávú internet-infrastruktúra támogatása azokon a kisebb, jelenleg még kevésbé ellátott és üzletileg kevésbé vonzó településeken, ahol az — állami támogatás hiányában — csak később vagy egyáltalán nem épülne ki. Az IHM-HHÁT-3 pályázat olyan innovatív és technológiaintenzív infrastruktúra-fejlesztést és szolgáltatási modelleket támogat, amelyek a lakossági szélessávú internetpenetrációt olyan településeken is növelik, ahol az infrastruktúra-fejlesztést jelenleg üzleti/technológiai korlátok gátolják.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunknak köszönhetően 2004-től az EU forrásai is segítik a gazdaságfejlesztési tevékenységet, így lehetőség nyílik olyan pályázatok kiírására, amelyekhez az EU jelentős anyagi támogatást nyújt. A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdaság Versenyképesség Operatív Programjának 4.4-es intézkedésének célja a szélessávú internet-infrastruktúra megteremtése azokon a hátrányos helyzetű területeken, ahol ez eddig üzleti alapon nem épült ki. Az intézkedés 2006 végéig 10,48 milliárd forint támogatást tesz hozzáférhetővé, amely projektenként 25 és 250 millió forint közötti pályázható támogatást jelent.
A GVOP 4.4-es prioritása két csoportot támogat. A 4.4.1-es pályázati csomag a kis- és középvállalkozásoknak (KKV), míg a 4.4.2-es önkormányzatoknak, illetve önkormányzati társulásoknak nyújt fejlesztési lehetőséget. Ez utóbbi modell kidolgozása a jelen pillanatban is folyik, a pályázat kiírására 2005. január 1-jén kerül sor. A rendelkezésre álló forrás 2005 és 2006-ra összesen 4,192 milliárd forint, a támogatás intenzitása 75 százalékos lesz.
Az NSzS, valamint a GVOP 4.4. intézkedéséhez tartozó Programkiegészítő Dokumentum kijelöli az infrastruktúra-fejlesztés, illetve a fejlesztési támogatás céljait, amelyek elérésére a 4.4.2-es pályázat számos lehetőséget nyújt.
A nemzetközi példákból és a hazai pályázatkezelési gyakorlat tapasztalataiból megállapítható, hogy a specifikus problémákon túl, a szélessávú internetszolgáltatás fejlesztésének támogatása versenyjogi szempontból is rendkívül érzékeny terület, amelyre az EU sem talált egyértelmű megoldást, így a tagállamok egyedi eljárások kidolgozására kényszerülnek.
A tervezett támogatás logikájából fakad, hogy a célcsoportként megjelölt önkormányzati körnek kell finanszíroznia a pályázat előkészítését és kialakítani a működtetés feltételeit is, hiszen a fejlesztett infrastruktúra a pályázó önkormányzat tulajdonába kerül. Az önkormányzat a támogatásból megvalósuló beruházást — főszabályként — minimum 5 évig el nem idegenítheti, fenntartási és adott esetben működtetési kötelezettség terheli, továbbá biztosítania kell a szolgáltatók szabad hozzáférését a támogatásból megvalósult infrastruktúrához. Természetesen, a fentiekből nem következik, hogy az önkormányzatnak kellene ellátnia valamennyi feladatot. Csupán azt jelenti mindez, hogy az önkormányzat felelős a projekt előkészítéséért, végrehajtásáért, valamint biztosítania kell a szolgáltatók és üzemeltetők kiválasztásakor a pénzügyi gazdálkodási és telekommunikációs jogszabályok érvényesülését is.

Fejlesztési modellek az EU-ban

Franciaország

A modell nem az EU Strukturális Alapon keresztül hozzáférhető forrásaira épül. Főszabálya, hogy a tartós állami tulajdonban álló fejlesztési bank kedvezményes hitelprogrammal áll az önkormányzatok rendelkezésére. Ez nem csupán egyszerű hitelkihelyezést jelent. A bank az önkormányzatok rendelkezésére bocsátja a megfelelő üzleti modell kidolgozásának sémáját, és saját tőkével, pénzpiaci, illetve projektirányítási, -felügyeleti tapasztalataival is támogatja a projektet. A projektgenerálást elősegítendő, eljárásrendeket dolgozott ki és bocsátott az önkormányzatok rendelkezésére. A bank és a finanszírozási partnerek (magánbankok) biztosítják a hatékony kivitelezést, működtetést és a fenntartást. A bank gondoskodik az ország különböző területein megvalósuló beruházások stratégiai összhangjáról, felkutatja adott esetben az infrastruktúra működtetését átvállaló vállalkozást is, de ez utóbbi esetben hagyományos finanszírozóként vagy tulajdonosként is részt vállal az infrastruktúra üzemeltetésében.

Írország

A három komponensből álló ír fejlesztési modellhez kapcsolódó támogatási konstrukció a bevett gyakorlatnak megfelelően az NFT része. A Regionális Operatív Program részeként meghirdetett fejlesztési modell többségében üzleti vállalkozásoknak nyújt az EU állami támogatási szabályainak megfelelő intenzitású (17,5-40 százalék) támogatást koncentrált fejlesztési projektjeikhez. A támogatási program harmadik komponense nyújt támogatást az önkormányzati kedvezményezettek infrastrukturális beruházásaihoz.
A támogatás jogosultjai és a támogatásból elkészült infrastruktúra tulajdonosai ez esetben a kedvezményezett önkormányzatok. Az infrastruktúra fenntartásáért egy újonnan létrehozott, központi ügynökség felelős, amely az üzemeltetés felelősségét és költségeit viseli. Az önkormányzatok 90 százalékos támogatással valósíthatják meg a szélessávú internet kiépítését célzó beruházásaikat, amelynek ellentételezéseként szabad hozzáférést kell biztosítaniuk a szolgáltatók számára.

Svédország

Az üzleti alapon középtávon meg nem valósuló infrastrukturális beruházások támogatására a svéd kormányzat önálló programot hirdetett meg, melynek célja, hogy az ország egész területén — függetlenül a gazdasági, fejlettségi mutatóktól — elérhetővé váljon a szélessávú internettechnika. Az országos hálózat rendelkezésre állását adottságnak vették, bár a program indulásakor ez még kiépítés alatt volt. Támogatásra azok az önkormányzatok jogosultak, ahol a helyi infrastruktúra kiépítése 5 év alatt nem térül meg. Ez, a program kezdetén Svédország lakosságának 30 százalékát jelentette. Nevesítésre kerültek a kedvezményezett települések és előírták a támogatás elnyerésének alábbi, minimális feltételeit.
A pályázók biztosítsák a projekt összköltségvetésének 5 százalékát, továbbá mutassanak fel egy, a „megyei” hatóság által elfogadott dokumentumot és egy előkészítő anyagot a versenysemlegesség biztosításáról. A pályázati rendszer technikai megoldásokra vonatkozó megkötést nem határozott meg.
Figyelemre méltó, hogy a pályázók számának növeléséhez csökkenteni kellett az eredeti 10 százalékos önrészt 5 százalékra, valamint módosítani kellett az eredetileg előírt technikai paramétereket is, illetve a dokumentációk elkészítésének pénzügyi fedezetére az önkormányzatok külön pályázhattak. A módosításoknak köszönhetően a forrásra pályázók száma növekedésnek indult, ám „mellékhatásként” a nagy svéd szolgáltató (Telia) is további megrendelésekhez jutott. Az önkormányzatok — az elvárásoknak eleget téve — az építési tevékenység, valamint az infrastruktúra üzemeltetését végző vállalkozásokat pályázati úton választják ki. Az infrastruktúra üzemeltetője a modell értelmében távközlési szolgáltatást nem nyújt.

Egyéb tagállamok

A fentieken túl más tagállamok – mint Ausztria, Olaszország és Anglia – fejlesztési programjaiból említésre méltó közös vonás, hogy minden esetben külső „szakértők” tanácsait vették igénybe a fejlesztést megfelelő előkészítés és a projektek sikeres lebonyolítása érdekében. Habár ennek szakmai előnyei egyértelműek, a magyar önkormányzatok gazdasági helyzetét figyelembe véve a tanácsadók finanszírozására más, alternatív formát kell találni.

2004-2006-ban a települési önkormányzatokat a GVOP további két, már kiírt pályázattal támogatja. Az alprogram célja az e-közigazgatás fejlesztése, melynek keretében a 4.3.1. pályázat a helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztésével, az elektronikus ügyintézés bevezetésével, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelésével foglalkozó programokat támogatja. A 4.3.2. pályázat — az Európai Parlament és a Tanács a közszféra információinak másodlagos felhasználásáról szóló direktívájára vonatkozó javaslattal összhangban — a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztéseket segíti.

Források:

– Magyar Információs Társadalom Stratégia – IHM
– Nemzeti Szélessávú Stratégia – IHM
– GVOP Program-kiegészítő Dokumentum 2004-2006 – GKM, IHM