Miután Mária Terézia a korábbi tudományakadémiát 1776-ban királyi jogakadémia rangjára emelte, és több mint egy évszázadon át, 1892-ig működött – hallgatói között találjuk gróf Batthyány Lajos első miniszterelnököt és Mikszáth Kálmánt is – újabb évszázadon át szünetelt a jogi oktatás Győrött. A feléledést a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE) 1995-ben kötött megállapodás hozta, melynek következtében 1996-tól megindult a közigazgatási jogi képzés is.

A következő jelentős időpont 2002, amikor a győri Széchenyi István Egyetem jogászképzése elnyerte a teljes körű akkreditációt, és megalakult a Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék dr. Ficzere Lajos egyetemi tanár vezetésével, akit dr. Patyi András egyetemi docens követett. Az ELTE tananyagát átvevő tanszék azt hamarosan bővíteni kezdte, így bevezette az összehasonlító közigazgatási jog oktatását.

A jogászképzés újabb fordulópontja 2007. január 1-je, amikor az addigi intézeti formából létrejött a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, amely a korábbi Királyi Jogakadémia legnevesebb hallgatójának nevét vette fel.

A közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék

Tanszéki filozófiánk a GYAKOROLD – KUTASD – OKTASD! elv következetes érvényesítésén alapul: akik oktatjuk a közigazgatási jogot, azt párhuzamosan kutatjuk is, ezt megelőzően és közben viszont gyakoroltuk és gyakoroljuk. Erre garancia a tanszék összetétele: dr. Patyi András Ph. D., tanszékvezető egyetemi docens (az Alkotmánybíróság főtanácsosa, korábban Budapest XII. Kerületi Önkormányzat jegyzője) fő kutatási területe a közigazgatási hatósági eljárások joga, azon belül a közigazgatási bíráskodás szerepe. Dr. Varga Zs. András Ph. D., egyetemi docens (legfőbb ügyészségi ügyész, korábban a legfőbb ügyésznek a közigazgatási jogi szakterületet felügyelő helyettese) a közigazgatási jog alkotmányos alapjait kutatja. Dr. Pardavi László főiskolai docens a közösségi és nemzetközi vámjog intézményeinek kutatója. Dr. Baraczka Róbertné c. egyetemi docens , ny. belügyi helyettes államtitkár a rendészeti, védelmi igazgatás és szabálysértési jog közismert referencia-szakértője. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet c. egyetemi docens* (a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője) a versenyjog és a közbeszerzések jogának elismert gyakorlati szakértője. Dr. Horváth Károly egyetemi adjunktus a dékáni titkárság vezetője, a jogi informatika kutatója. Dr. Lapsánszky András egyetemi tanársegéd, jogász, okleveles szakmérnök (a Nemzeti Hírközlési Hatóság főosztályvezető-helyettese) a hírközlési igazgatás kutatója. Dr. Gyurita Rita egyetemi tanársegéd (az Északnyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal munkatársa) a közigazgatás hatósági végrehajtás és a közigazgatás nyilvántartó tevékenységének kutatója. Dr. Hulkó Gábor Ph. D. egyetemi tanársegéd (Dunaszerdahely alpolgármestere) a Visegrádi Négyek és Ausztria vállalkozási igazgatási jogának kutatója. Dr. Váczi Péter egyetemi tanársegéd a közigazgatási jogintézmények alkotmányossági kritériumainak kutatója.

Hallgatóink

A kutatásba hallgatóinkat is bevonjuk. Úgy véljük, hogy ha egy tanszék az oktatott jogterületek aktuális ismereteit átadja a hallgatóknak, legfontosabb feladatát teljesítette. Ha eközben olyan kutatásokat folytat, amelyek eredményeit más kutatók, oktatók és a joggyakorlat résztvevői is alkalmazni tudják, akkor tudományos hivatásának is eleget tesz. Az oktatás és kutatás egyetemi építménye azonban csak akkor tekinthető – legalább egyes időszakokban – befejezettnek, ha képes felkelteni a joghallgatók érdeklődését a tudományterület iránt, majd hozzájárul ahhoz, hogy ez az érdeklődés saját erőfeszítés árán saját eredményekben jelenjen meg. Hallgatóink nemcsak a 2005. évi Országos Diákköri Konferencia szervezésében közreműködőkként kaptak jogos elismerést, de nagyszámú díjat is szereztek.

A bolognai rendszerre áttérés újat hozott a tanszék életébe. Míg korábban a jogászképzés volt az egyetlen saját oktatási formánk – ezen túl „átoktattunk” a mérnökkarra és a közgazdászképzésbe, immár a nemzetközi igazgatás alapszak (Bsc.) is a csatlakozott saját oktatási feladatainkhoz. Ez nem kis kihívást jelent, mivel e képzési forma eltérő célja és speciális tananyagbeosztása ellenére a jog, különösen a közjog alapfogalmait készség szinten kell átadnunk és elsajátíttatnunk. Alapkérdésnek tekintettük, hogy ezt nem egyszerűen a jogászképzés tananyagának mechanikus rövidítésével oldjuk meg, hanem az előadások és szemináriumok szerepének növelésével.

A tanszék fő kutatási irányai

1. A magyar közigazgatási hatósági eljárásjog eddigi története negyedszázados változási ritmust mutat

Az első közigazgatási hatósági eljárási törvény 1957-ben született. Közel negyedszázad – pontosan 24 év – múlva, 1981-ben lényegében új törvény született, mivel az eljárási törvényt az Országgyűlés átfogóan módosította és egységes szerkezetbe foglalta. Újabb közel negyedszázad – pontosan 24 év – és egy rendszerváltozás elteltével, 2005-ben lépett hatályba a harmadik évezed új eljárási törvénye, és ma még nem tudjuk, hogy további negyedszázad elteltével, 2029-ben a jelenleg hatályos törvényt felváltja-e egy újabb?

Megszületett tehát az új eljárási törvény, és azt meg kellett ismerni, majd meg kellett érteni, végül szükséges volt oktatni. Tananyag hozzá nem létezett, ezért a tanszék megírta a sorrendben harmadik közigazgatási hatósági eljárási törvény első verzióját (3.0). Még el sem készült a végleges szöveg, mire az Országgyűlés módosította a törvényt, ezért a tankönyv szövegét máris át kellett dolgozni. 2005. decemberre elkészült és nyomtatásban is megjelent a tanításra és tanulásra alkalmas változat (3.1). Megnyugodhattunk volna, de az elkészült tananyag még mindig javítható volt, ezért ismételten átdolgoztuk. 2006 kora telén jelent meg a véglegesnek szánt, jelentős tudományos újdonságokkal gazdagított tankönyv, a 3.2 verzió, amelyet az érdeklődés miatt néhány héten belül újra kellett nyomtatni.

2. A közigazgatási jog alkotmányos kötöttsége

A tanszék arra törekszik, hogy hamarosan ne csak egyetlen félévben, hanem az összes közigazgatási jogi tantárgy oktatása során vadonatúj, a legfrissebb tudományos eredményeket tartalmazó, tanítható és tanulható, a későbbi joggyakorlat során is használható, olvasmányos tananyag készüljön. A tanszék vezető oktatóinak munkájaként készül a közigazgatás fogalmát, ismérveit, szervezetrendszerét és szabályozását bemutató általános részi tankönyv, amely a tanszék egyik fő kutatási irányára épül. Azt vizsgájuk, hogy az alkotmányjog követelményei hogyan érvényesülnek a közigazgatási jog egyes területein: a jogállamiság (törvények uralma) milyen sajátos áttételeken keresztül hatja át a törvényesség elvét, és válik általános közjogi követelményből a közigazgatási jog „hétköznapi”, rendszerint érvényesülő szabályává; az alkotmányosság paradigmája valóban érvényesül- e, és egyes összetevői – például a bírói kontroll hatékonysága, az ügyfelet megillető bizalmi elv, a közigazgatás pártatlansága, a személyes adatok védelme – milyen részletszabályokon keresztül képeződnek le, illetve milyen sajátos jogszabályi megfogalmazást kapnak a közigazgatás rendszerében; a hatalmi ágak elválasztása milyen határokat követel a közigazgatásban, hol válik el ténylegesen a kormányzás és a közigazgatás, mi a független intézményeknek elméleti és gyakorlati szerepe a végrehajtó hatalom korlátozásában, és mindemellett hogyan garantálható a közigazgatás hatékonysága.

Ezzel párhuzamosan gondoskodunk a kutatási eredmények hasznosításáról a közigazgatási jog ágazati területeinek bemutatása, a szabálysértési jogtól a honvédelmi igazgatás jogáig, ezen belül az építési igazgatás és a külügyi igazgatás jogát áttekintő különös rész oktatása során.

3. A közigazgatási jog és pénzügyi jog európai összefüggései

A hazai jog hagyományos jogágakra osztása hosszú időn át közismert világos és zárt rendszert alkotott, amelyen belül az egyes jogágak dogmatikai rendszerét fel lehetett építeni. Ebben az időben a nem tisztán hazai jog vagy a nemzetközi jog közvetítésével épült be a dogmatikai rendszerbe vagy a jog-összehasonlítás eredményeként vált előbb-utóbb a magyar jog részévé. Magyarországnak az Európai Unióhoz csatlakozásával a hazai jog mellett hatályossá váltak a közösségi jog szabályai is. Ezeket azonban önálló jogrendszerként szokás tételezni, amely hierarchikus viszonyba került a hazai joggal. Ennek a hierarchikus viszonynak az egyenletessége vagy részlegessége azonban még nem tisztázott. Az sem tekinthető megválaszolt kérdésnek, hogy a magánszemélyek és állami jogalkalmazók – közöttük a hatóságok – számára a két elkülönültnek vélt jogrend valóban egymásrahatás nélkül kötelező-e?

(Forrás: a Kutatók Éjszakájára készült ismertető és a kar honlapja – www.sze.hu).

Térítésmentes képzés

Fenntartói kötelezettségek: egyenlő bánásmód a közoktatásban címmel háromnapos, ingyenes képzésen való részvételre lehet jelentkezni a suliNova Kht. Országos Oktatási Integrációs Hálózatnál.

A program célja az iskolafenntartók, a települési döntéshozók ismereteinek bővítése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a romák helyzetével kapcsolatosan abból a célból, hogy támogassák az iskolák deszegregációs, illetve a pedagógiai munka minőségét emelő törekvéseit; a befogadó, integrált nevelés és az egyenlő bánásmód megvalósítását.

A 30 órás képzési programot a Magyar Közigazgatási Intézet a minősített továbbképzési programok nyilvántartásába felvette. A képzés eredményes teljesítéséről tanúsítványt állítunk ki.

Várjuk polgármesterek, jegyzők, illetve az önkormányzat képviselő-testületéből, a polgármesteri hivatal szakapparátusából az oktatással foglalkozó munkatársak jelentkezését.

A képzésről tájékoztatóanyag a www.sulinova.hu honlapról tölthető le. Információt Péter Olíviától a következő elérhetőségeken lehet kérni: tel.: (06-1) 346-7124, e-mail: olivia.peter@sulinova.hu