A Belügyminisztérium stratégiájában is külön fejezetben tárgyalt építésügy részét képező építésügyi hatóság, ─ bár már másik ágazatnál van, ─ jelenleg is az egyik legbonyolultabb eljárási és anyagi szabályok mellett működő államigazgatási tevékenység.

A másodfokú építésügyi hatóság egyik, elemzéssel is foglalkozó köztisztviselője által készített folyamatszervezési dokumentáció alapján állítható, hogy egy átlagos nehézségi fokú építési engedélyezési eljárás során az ügyintézőnek, illetőleg vezetőjének cca. 1000 részdöntést kell hozni.
Ezen a területen dolgozó köztisztviselőknek egyszerre kell tisztában lenni az egymástól távol eső alapokon nyugvó műszaki és jogi ismeretekkel. Olyan szakemberekre van szükség tehát a feladatokhoz, akik fogékonyak az egymástól elütő ismeretanyagok megtanulására, és használatára.
Hajdú-Bihar megyében 2002-ben 78, 2003-ban 85, 2004-ben 82 fő foglalkozott az elsőfokú, és közel 6 fő a másodfokú ügyintézéssel. 2002. évben az ország hasonló ügyeket végző köztisztviselőinek, az első fokú ügyintézők a 4,25 % -át, a másodfokúak az 5,8 % -át tették ki.
Mivel az első fokú ügyintézők a kisebb városokban és községekben nemcsak hatósági ügyeket intéznek, hanem a polgármesteri hivataloknál felmerülő településfejlesztési, üzemeltetési stb. ügyeket is, a statisztikai adatok alapján számított arányok jelenleg nem teljesen fedik a valóságot.
A megyében 82 település van, melyek mindegyikében el kellene látni „alapfokú” építéshatósági feladatokat, ami építésügyi-műszaki nyilvántartásból, ellenőrzésből és a vele járó kötelezési ügyekből illetőleg a rendeltetésmegváltoztatási engedélyezésből tevődik ki. A települések csupán 50 %-ában foglalkoztatnak szakembert a feladatokhoz.
Az un. kiemelt építésügyi hatósági feladatokat mind a 21 város köteles ellátni, emellett 15 község is jogot szerzett, ezen hatáskörök ellátására.
Másodfokra ügyek, az „alapfokú” építésügyi hatósági feladatokat ellátó jegyzőktől csak elvétve kerülnek, mivel elég sok polgármesteri hivatal nem is tudja, hogy létezik ilyen feladatköre, (felügyeleti ellenőrzés során kell erre felhívni figyelmüket) nem látják el ellenőrzési feladataikat sem, és a rájuk háruló legmegfoghatatlanabbul szabályozott rendeltetésmódosítási engedélyezési fajtával nem tudnak mit kezdeni.
A kiemelt építésügyi hatósági feladatokat ellátó jegyzők közül is főleg azoktól kerül másodfokra ügy, fellebbezés folytán, akik nagyobb városban, illetőleg községben látják el feladatukat, és erre az ügyfajtára specializált ügyintézőik vannak.
Különös sajátossága megyénknek, hogy Debrecen megyei jogú város Polgármesteri Hivatalának nagysádrendileg nagyobb ügyszáma van a többi hatósághoz viszonyítva, és igen nagy számban kerül tőle másodfokra ügy, fellebbezés folytán, és összeférhetetlenség miatt más eljáró hatóság kijelölése érdekében. 2002. évben a hozott másodfokú határozatok 66 % -a tekintetében, 2003. évben 73 %-a tekintetében járt el első fokon a debreceni építésügyi hatóság, 2004-ben az összes másodfokra került 3739 ügy közel fele Debrecenből került a közigazgatási hivatalhoz.
A kedvező hitel lehetőségek időszakában, felzárkózott a debreceni hatósághoz Hajdúszoboszló építésügyi hatósága, hiszen 2002. évben az összes másodfokú ügy 7, 06 %-át, 2003. évben 9,34 %-át adta ezen, nagy ütemben fejlődő város hatósága.
Az érkező iratok nagysádrendjét mutatja, hogy 2002. évben az első fokú építésügyi hatóságok 57 877 db, 2003. évben 66 230 db, 2004-ben 64 263 db-ot iktattak. A 2002. évi ügyirat mennyiség az országos érték 5,25 % -a volt. Az emelkedés aránya: 14,43 %. Másodfokon 2398 db került iktatásra 2002. évben, ami az országos érték 4,74 %-a. 2003. évben 3 120 db-ra emelkedett az iktatott iratok száma, ami 30,11 %-os emelkedést jelent.
Az ügyek nehézségi foka évről-évre nő, mivel eltolódtak az ügyek a bonyolultabb jogi viszonyokat eredményező társasházépítés felé. A bonyolultságot fokozza, hogy az önkormányzatok jelentős része nem készítette el időben településrendezési tervét, de amelyek elkészítették, azok egy része a településrendezési tervek készíttetése során nem folytatott érdemi véleményezést és egyeztetést állampolgáraival, illetőleg igazgatási területükön működő szervezetekkel. Ezért a konkrét építkezésekkel szemben nagyobb ellenállás tapasztalható.
Az összes hozott határozat első fokon 13 626 db volt 2002. évben, és 15 209 db 2003. évben (11,62 % -os emelkedést mutat.) és 14 539 db 2004. –ben.
Ezek zöme első fokon emelkedik jogerőre. 2002. évben 97,43 %, 2003 évben 97,81 %, 96,53 % 2004-ben.
Sajnos a megfellebbezett elsőfokú határozatoknak csak 21,82 % -át hagyta (vagy hagyhatta) helyben a másodfok.
Az építésügyi hatóságok, a rájuk háruló feladatokat ellátják. Nem rajtuk múlik, hogy néhány jogintézmény nem működik. Első fokon főleg a településrendezéssel kapcsolatos egyedi határozatokkal való tilalom elrendelés, a településrendezési kártalanítás megállapodással történő rendezése, és a településrendezési kötelezéseknél van ez így, részben akarat és helyi építési szabályzatok hiányosságai miatt, és a hivatalból történő építésügyi hatósági ellenőrzésnél szintén akarat és létszámhiány miatt.
A jegyzőktől 2004. évben begyűjtött adatok alapján kijelenthető, hogy az építésügyi hatósági ellenőrzés nem igazán működik, holott szükség lenne rá, mert az engedély nélkül épült épületeken kívül az engedélytől való eltéréssel épült házak igen nagy számban fordulnak elő. A hiányos ellenőrzést létszám és tárgyi feltételek hiányában látják a jegyzők. Többen észrevételezték, hogy a kiemelt államigazgatási feladatnak számító kiemelt építésügyi hatósági feladat ellátását szolgáló pénzügyi normatíva nem elegendő a feladatok ellátásához, azt jobban kellene kötni a ténylegesen jelentkező feladatok számához, nehézségi fokához.
Bátran állítható, hogy 2004 végéig a másod fok minden jogszabályban meghatározott, feladatot ellátott, esetenként annál többet is.
Többek között, mikor szükség volt rá, közreműködött az ár- belvíz kárfelmérésben, az önkormányzati ingatlan vagyon felmérésében, az akadálymentes közlekedés megyei és hivatali feladatainak ellátásában, stb. Az esélyegyenlőség érdekében a másod és az első fokok odafigyelésének eredménye, hogy a megyében az építésügyi hatóságok betartatták az akadálymentesítéssel járó követelményeket.
Igaz, hogy manuálisan, de napra készen vezetik másodfokon a nyilvántartásokat. Így az éves statisztikai jelentések megbízható alapokon állnak, hiszen az adatok rögzítése keletkezésük idején történik, és 2004 végéig folyamatosan történt göngyölítésük is.
A másodfokon hozott határozatok zömét nem támadják keresettel a bíróságon, mivel az ügyfeleknek kedvezőtlen döntések is olyan mélyen indokoltak, hogy meggyőzik őket a döntés törvényességéről. A megtámadott határozatok számaránya évek óta nem haladja meg a 20 % -ot. Pl. 2003. évben 8,4 % voltt, 2004-ben 14,15 %. A perek szinte kivétel nélkül a közigazgatási hivatal pernyertességével fejeződnek be. 2003. évben szinte felülmúlhatatlan eredmény született, hiszen a jogerősen befejezett perek 95,35 % -ában pernyertes lett a másodfokú építésügyi hatóság. De a 2004. évi eredmény is jó, hiszen az arány 94,92 %.
Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert sok ügyfél van, aki azért fordul jogorvoslatért, hogy szomszédjától pénzt követeljen ki, és a perek tárgya is igen jelentős értékű, ami mellett a perköltség eltörpül. Tehát megkockáztatják a keresetet megfelelő indoklás híjával, jogszabálysértésre hivatkozás hiányában is.
Ilyen módon jellemezhető építéshatóságokat éri a több lépcsőben várható építési törvény-módosítás.
Az Étv. módosításának hatása
Az előttünk fekvő tervezet 37 § -ban foglalja össze a további lépéseket, mely épül a jelenleg érvényes szöveg szerkezetére, alapelgondolásaira, és az építési munkák megkezdésének bejelentési kötelezettségét bevezető már életbelépett szabályozásra.
A bejelentési kötelezettség máris többlet feladatokat ró az építéshatóságokra anélkül, hogy eredménnyel megkísérelte volna bárki is, hogy a feltételeket is biztosítsa. Itt nem létszám többletre, hanem az informatikai alapok és a szükséges szoftverek megteremtésére gondolok. Most hatóságonként kell kiküszködni mindenütt a feltételek biztosítását.
A tervezetben üdvözölhető, hogy egyebek mellett kísérletet tesz a fogalmak rendszerének továbbfejlesztésére, az építéshatósági engedélyezés követelményeinek tovább pontosítására, és az építéshatóság intézményei telepítésének megnyugtató megoldására.
Kár, hogy még mindig sok a bizonytalan megfogalmazás az új szabályozásban is. Bizonytalan megfogalmazások: „egyéb jogszabályok”, „célzott hasznosítás jellege”, „építési tevékenység”, „jogszabályokban megengedett más építési munkák”, „településrendezési követelményeket nem érintő módosítás”. Túldimenzionált és ellentmondásos a kivitelezés bejelentés szabályozása.
Az építési tevékenységgel külön is érdemes foglalkozni. Az Étv., módosított 38.§ /1/ bek. nem egynemű fogalmakat egyesít ebbe a nem éppen fogalomként megjelenő, de mindenképp magyarázatként zárójelbe tett volta miatt annak számító gyűjtő szóba.
Az építmény, építményrész, építmény-együttes egy, vagy több dolog, az építési munka az Étv 34. §  /1/ bek. szerint engedélyezési fajták. Az egyéb építési tevékenység pedig egy fogalom részben önmagával való magyarázata.
Mivel az építési tevékenység az építési jogszabályokban máshol is előfordul pontosítani kellene tartalmát.
Az építéshatóság intézményei telepítésének kérdésköre remélhetőleg nem a futottak még kategóriába fog esni megint.
Az építéshatóság intézményei telepítésének két változata közül nem kívánok választani. Inkább a választás szempontjait sorolnám fel. Azaz, oda legyen telepítve, ahol az anyagi, technikai feltételek jobban biztosíthatóak, megszűnik, vagy legalább is jelentősen mérséklődik a más eljáró hatóság kijelölésének kényszere, befolyástól mentesebb, objektívebb hatósági munka végezhető, ütőképes, minőségi szakemberekből álló, több szakmát egyesítő csoportok jöhetnek létre, nem használják más tevékenységre az építéshatósági munkára szánt köztisztviselőket, nem hatnak idegen testként, zárványként a befoglaló szervezeten belül.
A színvonalat befolyásoló intézkedések
A jogszabályok alkalmazási problémáinak feloldása szakmai napokon, konzultációkon történik, részt veszünk felügyeleti minisztériumunk továbbképzésén hallgatóként, de felkérésre előadóként is. Az elmúlt 3 éves időszak kötelező építéshatósági továbbképzésén alkalmazott országos anyag negyed részét megyénk köztisztviselője készítette.
A feladatok ellátásának színvonal tartása, a még nem működő jogintézmények aktivizálása, és a várható többlet feladatok ellátása egyik kiemelten fontos eszközének az informatikát találjuk. Látva, hogy nem kellő szintű a települések településrendezési tervvel való ellátottsága, a közigazgatási hivatal többször is felmérést készített. A tapasztalatainkról az önkormányzatokat tájékoztatta.
Megszervezésre került a településrendezési tervkészítés (egyébként joggal) bonyolult eljárásának megismeréséhez annak, folyamat ábrával történő modellezése. Az arra lehetőséggel bírók több fórumon és egyéb eszközök felhasználásával javasolták a megyében a tervek olyan elkészítését, ami lehetővé teszi azok informatikai alapon történő nyilvántartását, használatát, gondolva azok használóira (ügyfelek, tervezők, szakhatóságok, más eljáró hatóságok) is.
Az építéshatóságban mindig volt, aki segítséget nyújtott a törekvéseiben és eredményeiben egyébként élen járó megyei informatikai központnak, az építéshatósági tevékenység informatikai támogatásának megszervezésére irányuló törekvéseinél. A legutóbb a Belügyminisztérium által a megyei informatikai központnál megrendelt informatikai tervtár fejlesztési anyagának elkészítésénél történt közreműködés.
Korábban, folyamat-szervezési dokumentáció készült az építésügyi hatósági feladatokról, mely informatikai alapon való működtetésre lett tervezve. Ennek, továbbfejlesztéséhez, működtetéséhez szükséges fedezet, még jelenleg hiányzik. Az anyag elkészülte segítené a gyakorlatlan ügyintézők betanulását, hiszen speciális tananyagot biztosítana az Ae. –re építve, és a napi gyakorlati munkában is jól alkalmazható, mert ennek segítségével egyetlen fontos szempont sem maradna ki az eljárás során.
Kiemelt feladat az ügyfél tájékoztatás. Ezen belül elkészült az építéshatósági engedélyezési eljárás hat fajtájának leírása a gyakran felvetődő kérdések megfogalmazásával, és a hozzájuk tartozó rövid és részletes válaszokkal együtt, jogszabálymutatóval. Az anyag megtalálható Hajdúszoboszló város, és a legutóbbi időkig a megyei közigazgatási hivatal honlapján is.
A hatáskört meghaladó problémák
A létszámhiány pótlására és a hatékonyabb munkához, jobb számítógépparkra és több szoftverre lenne szükség, melyek kifejlesztése a polgármesteri hivatalok, és a közigazgatási hivatal anyagi erejét meghaladja, és csak országos méretekben lehet gazdaságos.
A hatósági eljárások során az építéshatóságok figyelemmel vannak az ügyfelek törekvéseire, érdekeire, a települési önkormányzatok testületi döntésekkel alátámasztott terveinek elősegítésére, de elég sok negatív tapasztalatot gyűjtöttek össze a magukat hatóságként kezelő közreműködő közművek, kezelő szervek működéséről, melyekkel szemben nincs hatáskörük fellépni. Ezek tevékenységének ellenőrzését a területi államigazgatás szervezetén belül meg kellene oldani és túlkapásaik lehetőségét meg kellene szüntetni.
Véleményünk szerint nem csak a hagyományos módszerekkel lehet oktatni a műszaki szakterületen foglalkoztatott köztisztviselőket, hanem folyamat ábrákkal, forgató könyvekkel, segédanyagokkal is lehetne segíteni tanulásukat, eligazodásukat is a gyakorlati munka során.
Az építésügyi hatóságok színvonalát emelné, ha számuk csökkenne, erősebb szakmai csoportokban, kistérségi szintre szervezve látnák el feladataikat. Hajdú-Bihar Megyében elegendő lenne 5-6 erős elsőfokú építési hatóság, melyben Debrecent nem kellene egyéb települések gondjaival terhelni.
A nem működő sajátos építésügyi jogintézmények szabályozását felül kellene vizsgálni és amennyiben azokra továbbra is szükség van, jobb szabályozással ellátni, vagy amennyiben nem, megszüntetésükről kellene gondoskodni. (Ez a felülvizsgálat 2005. év nyarán elindult.)
Mindenképpen meg kell, a más építéshatóság eljáróként történő kijelölésével folytatott eljárások gyakorlatát szüntetni. Olyan jogi környezetet kell teremteni, amelyben a területileg illetékes építéshatóság intézkedhet az ügyekben.