A többcélú kistérségi társulásokban megszervezett közoktatási feladatellátás az ország egészét tekintve közel 80%-os szintet ért el 2005 májusára. Mivel eddig az időpontig közel 130 többcélú kistérségi társulás alakult meg a lehetséges 168-ból.

Fontos feladat, hogy a már országosan is nagy jelentőségű kistérségi közoktatás, a közoktatás kistérségi jogi szabályozása, finanszírozási keretei valamint a tényleges jó megoldások elterjesztése a közeljövőben megvalósuljon.
A kistérségi közoktatási feladatellátás, mint a kistérségekben szervezett legfontosabb közszolgáltatás megalapozója a Kormányprogram. A Kormányprogramban megfogalmazott esélyteremtés, a gyermekek mindenek felett álló érdekének szem előtt tartása a közoktatási intézmények színvonalának és finanszírozási stabilitásának növelése a kistérségi közoktatás kiemelt céljait is jelenti. Ezeket a célokat a többcélú kistérségi társulás működése, a többcélú kistérségi társulás munkaszervezetének közoktatási egysége, a tulajdonképpeni kistérségi közoktatási referens, illetve ezek hálózata tudja megvalósítani a leghatékonyabban. Fontos kiemelni, hogy jelenleg a többcélú kistérségi társulásokon belüli közoktatási referensi hálózat csak kialakulóban van. A közoktatási referensek alkalmazásának pénzügyi alapjait a többcélú kistérségi társulások működéséhez biztosított általános működési normatíva megteremtette, viszont a munkaszervezet kialakításának társuláson belüli megvalósítása jelenleg még vitatéma a társulási tanácsokban. Abban mindenki egyetért, hogy a többcélú társuláson belül megjelenő koordinációs, szervezési, tanügyigazgatási és más feladatokat közoktatási szakember nélkül nem lehet megoldani. Viszont sok helyen még nincs eldöntve, hogy a kistérségi közoktatás feladatait a többcélú társulás újonnan kialakítandó munkaszervezete, vagy a kistérség központ önkormányzat jegyzőjéhez rendelt szervezeti egység lássa el. Mindkét megoldás hatékony lehet, amennyiben a többcélú kistérségi társulás helyesen méri fel az újonnan jelentkező közoktatási feladatellátás munkaerő igényét és ezt akár önálló munkaszervezetében, akár a kistérség központ jegyzőjéhez telepítve biztosítja.
Intézkedési terv
A többcélú kistérségi társulás közoktatási feladatai között kiemelt helyen szerepel a kistérségi intézkedési terv elkészítése. A kistérségi intézkedési terv elkészítését a közoktatási törvény tette kötelezővé múlt év őszén, viszont a tervezési munka felgyorsulását a 5/2005. (I. 19.) és a 36/2005 (III. 1.) Korm. rendeleteket módosító 60/2005. (IV. 4.) és a 61/2005.(IV. 4.) Korm. rendeletek eredményezték, melyek 2005 június 15-ig tették kötelezővé a kistérségi intézkedési terv elkészítését a többcélú kistérségi társulások számára. Az intézkedési tervhez az Oktatási Minisztérium segédanyagot készített, melyet ajánlás formájában juttatott el a társulásokhoz május első felében. Az intézkedési tervet a 2005/2006-os tanévtől kezdődően 3 évre előre kell elkészíteniük a többcélú kistérségi társulásoknak úgy, hogy figyelembe veszik a tényleges demográfiai helyzetet és az eddigi tapasztalatok alapján a szabad iskolaválasztásból adódó tanulói mozgásokat. Ezeken túl természetesen elemezni kell az adott közoktatási intézmény földrajzi elhelyezkedését, megközelíthetőségét, az épületek állapotát és felszereltségét, a kistérségben dolgozó pedagógusok végzettségét, szakképzettségét, illetve az intézmények szakos ellátottságát. Figyelembe kell venni a jelenleg már működő intézményfenntartó társulásokat és az új társulások alakításának lehetőségét. Az előzőekből is látszik, hogy az intézkedési terv készítése nem könnyű feladat a kistérségi társulások számára, mivel ténylegesen meg kell tervezni a kistérségen belüli feladatellátás konkrét formáit. Hol terveznek és milyen típusú közoktatási intézményeket fenntartani, melyik településen szeretnének óvodát, általános iskolát működtetni és melyek azok az intézmények, amelyeket esetleg a következő 3 év folyamán társulásban szeretnének fenntartani.
Középfokú oktatás
A tervezés szempontjából kiemelt jelentőségű a középfokú oktatás helyzete, és a középfokú oktatási intézmények és a többcélú kistérségi társulás viszonya. A közoktatási törvény tavalyi módosítása megteremtette a lehetőségét annak, hogy a többcélú kistérségi társulás középfokú közoktatási intézményt, szakiskolát, szakközépiskolát, illetve gimnáziumot tartson fenn, vagy a jelenleg megyei fenntartásban működő középfokú intézmény fenntartását vállalja. A középfokú közoktatási intézmények bekapcsolása a kistérségi feladatellátásba már középtávon is jelentős javulást eredményezhet a kistérségekben élő hátrányos helyzetű, legfőképpen roma tanulók esélyegyenlőségének javítása terén. Amennyiben a többcélú kistérségi társulás fenntartásába kerülnek a középfokú közoktatási intézmények, abban az esetben a többcélú kistérségi társulási tanácsban résztvevő önkormányzatok dönthetnek arról, hogy az általános iskolák tagintézményként kapcsolódjanak a középfokú oktatási intézményhez, amellett hogy az általános iskolák természetesen a kisebb településeken megmaradnak. Mivel a tagintézménybe felvett tanulók így tanulói jogviszonyba kerülnek a középfokú oktatási intézménnyel, már az elsős gyermek szülei is biztosak lehetnek abban, hogy gyermekük felvételi nélkül az adott intézményi társulás keretein belül teljesíteni tudja a 18 éves korig tartó tankötelezettségét, szakmát szerezhet, illetve érettségizhet.
Ez a társulási forma megoldja a középiskolai felvételi nélküli továbbhaladás lehetőségét, az egységes iskola megszervezésével, a pedagógiai programok egyeztetésével emelkedik a kistérségi közoktatás általános színvonala, amellett hogy így biztosítható a kistelepülések általános iskoláinak szakos ellátottsága.
Természetesen ebben az új és komplex intézményi társulási formában érdekeltté kell tenni a középfokú oktatási intézményeket is, és el kell érni, hogy a társulási normatíva kiterjeszthető legyen a középfokú közoktatási intézményekre is.
Tervezés
A többcélú (komplex) kistérségi társulás lényege, hogy a társulás tervezze, szervezze, mérje és koordinálja a kistérség közoktatási intézményeinek feladatellátását. A tervezés ebben az esetben a közoktatási intézkedési terv elkészítését és folyamatos karbantartását jelenti. A szervezésre példa a kistérségi szintű pedagógus helyettesítési rendszer kialakítása. A kistérségen belüli közoktatási intézmények törvényes működését, színvonalának javítását segítheti a kistérségi ellenőrzési, értékelési, mérési és minőségbiztosítási rendszer kialakítása, melynek működtetése a többcélú kistérségi társulás feladata. A pedagógusok szakmai felkészültségének javítását a társulás kistérségi szakmai munkaközösségek megszervezésével segítheti elő. Fentiekre több példa van már a jelenleg működő többcélú kistérségi társulásokban, de ezeknek a feladatoknak a kistérségi szintű megszervezése még nem általános.
Jogszabályok változásai
Az előző gondolatokból is látható, hogy a kistérségi közoktatási feladatellátás szervezeti és jogszabályi alapjai kialakultak az elmúlt években. A kistérségi közoktatási feladatellátást segítő további jogszabályalkotás, valamint a tényleges feladatszervezés a következő néhány hónap, illetve néhány év feladatát jelenti. Ezek a következők:
A kistérségi közoktatásra vonatkozó jogszabályok alkotásánál, normatívák feltételeinek meghatározásánál különösen figyelemmel kell lenni az ország településszerkezeti tagoltságára, mivel a jelenlegi helyzetben elsősorban a kis lakosságszámú településszerkezetre vonatkoznak a kiegészítő normatívák szabályai.
Az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos helyzetben lévő elsősorban roma gyermekek és tanulók nevelési-oktatási színvonalának javítása érdekében komplex programokat kell kidolgozni az önhibájukon kívül szegregálódott intézmények támogatására (Mivel a tehetősebb szülők már elvitték a gyerekeiket az iskolából a szabad iskolaválasztás jegyében).
Vannak esetek, melyekre a jelenlegi szabályozás nem ad megoldást. Pl.: amikor egy adott mikro-térségben már a lehetséges fizikai határokon belül minden fenntartó társult, de még így sem éri el a társulásban fenntartott intézmény a kötelezően előírt létszámokat. Ebben az esetben egyedi engedélyek kiadására is sor kerülhet.
Megoldást jelentene a közoktatási szempontból hátrányos helyzetű organikus mikro-térségek meghatározása, melyekben működő intézmények a szakmai feltételek megkövetelése mellett más elbírálás alá esnének.
Megoldásra vár a megüresedő közoktatási intézmények épületei újrahasznosítási rendszerének kidolgozása, melyet össze kellene hangolni a területfejlesztés és más ágazatok igényeivel. Ebben a munkában ki kell használni a többcélú kistérségi társulás komplex értelmezésének szakmai, társadalmi és gazdasági előnyeit.
Meg kell fontolni a többcélú kistérségi társulási tanács mellett működő oktatási bizottság felállítását, mely nem politikai, hanem szakmai tanácsadó testületként segíti a kistérségi közoktatás feladatellátásának szervezését.
A kistérségi közoktatási feladatellátást szakszerűen a közoktatási referensek végezhetik. A közoktatási referensek képzését, továbbképzését a közoktatási referensek rendszeres összehívásával, koordinálásával, kistérségi közoktatási referensi hálózat kialakításával és működtetésével tervezzük megoldani.
A közeljövő feladata az intézményfenntartó társulások és a többcélú kistérségi társulások közötti jelenleg kevéssé formalizált, sok esetben szóbeli megegyezésen alapuló feladatellátási szerződések megkötése, melyek hosszútávon biztosíthatják az intézményfenntartó társulás többcélú társuláson keresztül történő finanszírozását.