A társasházakról szóló törvény legfontosabb új rendelkezései

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Lakásügy

A társasházakról szóló törvény legfontosabb új rendelkezései

VI. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Dr. Polgár Éva Ildikó



Az új törvényi rendelkezések egyik alapvető célja, hogy a lakóépületek, lakások tulajdonosai az építéshez, fenntartáshoz, felújításhoz igénybe vehető támogatási rendszerekhez az új törvényi keretek alapján meghozott döntéseik birtokában kapcsolódjanak.
A lakásjogi törvények közül az új társasházi törvénynek kiemelt jelentősége van abban az értelemben, hogy a nemzeti lakásállomány több mint egy-negyedét kitevő társasházi lakóépületek, lakások fenntartása és műszaki állapotának helyreállítása csak a nagyobb jogbiztonságot nyújtó – a korábbinál részletesebb – törvényi rendelkezések alapján segíthető.
Az új törvény a társasházak biztonságos, szakszerű és szabályszerű működését szolgálja. Ennek megfelelően a törvény az épület fenntartásával kapcsolatos kérdésekben olyan részletes szabályokat tartalmaz, amelyek alapján a közösség biztonságosan dönthet a közös feladatokban.
Ennek érdekében a törvény a közös épületrészek előre jól tervezhető és a tulajdonosok számára kiszámítható fenntartását, a tulajdonostársak számára egyértelmű közös döntések meghozatalát, a határozatok végrehajtásának ellenőrzését, és a jogviták megelőzését is szolgáló új rendelkezéseket tartalmazza. Mindez egyidejűleg lehetővé teszi a közös képviselő számára a feladatai zökkenőmentes ellátását, illetőleg azok teljesítésének bármikor történő dokumentálását.
A társasháztulajdon
A törvény nem változtat a társasházi tulajdonformán, azonban egyértelművé teszi, hogy már a legalább egy önálló lakást, és egy önálló (műszakilag elkülönített) nem lakás céljára szolgáló helyiséget (üzletet, műhelyt, stb.) magában foglaló épület esetén is társasháztulajdont lehet alapítani. Új rendelkezés annak a szabályozási hiánynak a pótlása, amely szerint a lakások közül tipikusan a gondnoki, házfelügyelői lakás kerülhet közös tulajdonba, hiszen e lakásokhoz a gondnok (házfelügyelő) által a társasház-közösség részére ellátott munkavégzés is kapcsolódik.
A törvény fenntartja a már meglévő, illetőleg a felépítendő épületre történő alapítás lehetőségét, az egyszemélyes – a vállalkozó, vagy más tulajdonos (önkormányzat, állami szerv) által történő – alapítás szabályozását, a felépítendő társasháznál az előzetes feljegyzés és a használatbavételi engedély alapján véglegesített alapító okiratnak megfelelő bejegyzés előírását.
A törvény az alapító okirat kötelező tartalmi részeinek felsorolását – visszaállítva az 1977. évi 11. tvr. meghatározását – kiegészíti a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolásának követelményével, mert ennek hiánya számos esetben bizonytalan jogi helyzetet idézett elő.
A törvény – főszabályként – továbbra is előírja az alapító okirathoz, mint a tulajdonostársaknak a tulajdonjogi helyzet létrehozásáról és módosításáról történő közös megállapodásához szükséges egyhangú szavazat-arány követelményét.
A társasházközösség önálló jogszerzése, kötelezettségvállalása, önálló perlése és perelhetősége tekintetében fontos új szabály, hogy a törvény kimondja: az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során a perbeli cselekvőképesség a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) illeti meg. Így minden – nem a tulajdonjogra vonatkozóan keletkezett – jogvitában elegendő a közös képviselő perben való részvétele.
A törvény egyértelművé teszi, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, továbbá az ilyen helyiségekből álló társasházra  a lakásokra, illetve a lakóépületekre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A törvény értelmében a helyiségekre is csak akkor van a többi tulajdonostársnak elővásárlási, előbérleti joga, ha azt az alapító okirat előírja. Lényeges, hogy a Lakástörvény és az annak alapján megalkotott önkormányzati, illetve miniszteri rendeletek bérbeadásra és elidegenítésre vonatkozó rendelkezései megelőzik az alapító okiratban a tulajdonostársak javára előírt elővásárlási, előbérleti jogot.
Szervezeti-működési szabályzat
A törvény a közösség szerveinek, azok hatáskörének, a közös költség viselésének megállapítására a szervezeti-működési szabályzat létrehozását kötelező jelleggel előírja. Egyidejűleg tételesen felsorolja azokat a tulajdonjogi helyzetet nem érintő konkrét témaköröket, amelyekről – a törvény keretei között – a szabályzatban rendelkezni kell. Az ilyen kérdések az alapító okiratban már nem szabályozhatók.
A széles körben, hosszú idő óta jelentkező igénynek tesz eleget a törvény annak kimondásával, hogy a hatlakásos, vagy annál kisebb társasházak közössége dönthet a törvény szerinti szervezeti, működési rendelkezések alkalmazásáról. Ilyen döntés hiányában azonban ezekre a kérdésekre továbbra is a Ptk. osztatlan közös tulajdonra vonatkozó szabályai az irányadók.
A szabályzatban hat témakör tekintetében kell a társasház jellemzőihez képest a részletes előírásokat szerepeltetni; a törvény 13. § (2) bekezdésében felsorolt témaköröket ugyanebben a sorrendben a törvény II-III. fejezetei részletezik. Ezek közül kiemelésre érdemes a közös költség-hátralék megfizettetése érdekében a közös képviselő feladatainak meghatározása, a lakóépület házirendjének szabályozása, továbbá – ha a közösség a 22.§ keretein belül úgy dönt – a tulajdonostársak, a bérlők, használók egyes adatainak kötelező bejelentése és nyilvántartása.
A lakás használatának, hasznosításának szabályait már nem az alapító okiratban, hanem a szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni. Így a lakás más célú (pl. csendes irodai tevékenység végzése) használatáról vagy hasznosításáról van szó. Ha a jövőben a szervezeti-működési szabályzat előírását bármely tulajdonostárs megsérti (pl. a lakásban nyomdai gépeket üzemeltet), a közösség megalapozottan kérheti az e tevékenység végzésétől való eltiltást.
A törvény további új rendelkezéseket tartalmaz a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatával, hasznosításával kapcsolatban.
A társasház közössége a jövőben már nem csak tiltó, hanem a tevékenység megkezdéséhez olyan hozzájáruló határozatot is hozhat, amelyben feltételként kiköti a lakókörnyezet védelmére vonatkozó külön jogszabályok (pl. zaj-és rezgésvédelem) előírásainak megtartását.
A törvény a közös költség megfizetésére új, részletes előírásokat tartalmaz. Kiemelendő, hogy a szervezeti-működési szabályzatban szabályozni kell a közös képviselő feladatait a közös költség-hátralékok megfizettetése érdekében (írásbeli felszólítás, bírósági fizetési meghagyás kibocsátása, jelzálogjog, illetőleg mindezekre vonatkozóan a határidők).
A társasház szervezete, általános rendelkezések, a közgyűlés
A törvény megtartja a már bevált jogintézményeket és rendelkezéseket. A közösség legfőbb döntéshozó szerve továbbra is a közgyűlés, a közös ügyeket a közös képviselő, vagy az intézőbizottság látja el, és már a 25 lakásosnál nagyobb társasházban kötelező a számvizsgáló bizottság megválasztása. Ha számvizsgáló bizottság nincs, a szabályzatban a közösség ellenőrzési jogkörét és feladatait kell meghatározni (ezzel évente más-más tulajdonostárs is megbízható).
A törvény egyértelművé teszi, hogy a közgyűlés csak a meghirdetett napirendben szereplő ügyben hozhat érvényes határozatot, és a határozatképességet minden egyes napirend megvitatását megelőzően ismételten vizsgálni kell.
A törvény meghatározza, hogy mikor kell a tulajdonostársaknak a tulajdoni hányadok szerint számított egyhangú, az összes tulajdoni hányad szerinti 2/3-ados, illetőleg az összes tulajdoni hányad szerinti egyszerű szavazattöbbséggel határozatot hozni. Ebből adódóan a törvény azt is kimondja, hogy minden más, konkrétan nem nevesített esetben a jelenlévők egyszerű szavazattöbbsége elegendő a határozat meghozatalához. Az egyszerű szavazattöbbség vonatkozik az éves beszámoló és költségvetés elfogadására, a közös költség viselésére, ezen belül arra is, hogy milyen felújítási munkákat kíván a közösség az adott évben elvégezni.
Közös képviselő, vagy intézőbizottság
A közös képviselő (az intézőbizottság) korábbi feladatainak meghatározásán túlmenően, az új szabályok a közös képviselő feladatává teszik a közgyűlés határozatairól, és azok végrehajtásáról a nyilvántartás (Közgyűlési Határozatok Könyve) vezetését.
A törvény pontosítja a közös képviselő éves elszámolással és költségvetéssel összefüggő feladatait annyiban, hogy a korábban is szabályozott tulajdonostársankénti részletezés a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek szerinti részletezést is jelenti.
Társasház-kezelés, ingatlankezelés
A törvény meghatározza a társasház-kezelő, és az ingatlankezelő tevékenység feladatkörét. Egyúttal lehetőséget ad a tulajdonostársaknak arra, hogy ilyen képesítéssel rendelkező szakembereket bízzanak meg a lakóépületeik fenntartásával kapcsolatos tevékenység ellátására. Ezt a feladatot a közös képviselő is elláthatja, de a tulajdonostársak döntésétől függ, hogy a szakképesítés megszerzésére – a költségek megfizetése mellett – kötelezik-e a közös képviselőt.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu