A parlagfű II. 2004/3

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Környezetvédelem

A parlagfű II. 2004/3

VI. évfolyam, 3. lapszám
Szerző(k):
Radics László dr.



Még el sem kezdődött a szezon, a parlagfű már ismét csatát nyert. Az ország lakóinak egy része pedig –  a takarékossági intézkedések hatására – felkészülhet pollenallergia következményeire.
Mi történt eddig?
­ A parlament által javasolt 1,5 milliárd forint céltámogatás 80-90%-a elvonásra került;
­ 2003. évi adó 1%-a, amit a lakosság a parlagfű mentesítésre szánt, kb. 860 millió forint sorsa ismeretlen;
­ megalakult Szentey László (FVM) vezetésével egy tárcaközi bizottság. Az érdekelt tárcák a Környezetvédelmi, az Egészségügyi, a Belügy és a Földművelési tárcák dolgoznak a tárcaközi bizottságban a különböző intézkedési terveken.
Miután az intézkedési tervek egyrészt már megkéstek, másrészt szakmailag nem helytállóak pl.: a Munkaügyi Tárca július-augusztusban akarja kaszáltatni a parlagfüvet, amikor javában zajlik a virágzás(l. előző szám), 1000 emberrel országosan. Joggal vetődik fel a kérdés, hány település van Magyarországon.
Az előbbiekből az látszik hogy, parlagfűre még sokáig lehet számítani Magyarországon. Térjünk át a konkrét feladat megoldására, miként látunk hozzá a parlagfű mentesítéséhez.
Diagnózis felállítása
Mint az orvostudományban, a herbológiában is a legfontosabb feladat a diagnózis felállítása. Meg kell állapítani, hogy a környezetünkben milyen növények élnek, mely növényektől kívánunk megszabadulni. Vigyázat, nem csak a parlagfű okoz allergiát. A másik fontos dolog a növény felismerése. Sokáig a parlagfüvet az orvosok összetévesztették a vadkenderrel. Abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy az ürömmel nem történik ugyanaz. Ezért nagyon fontos az emberek felvilágosítása. Ismerjük meg a parlagfüvet. Ennek számos lehetősége van, plakátok, szórólapok, ismeretterjesztő előadások, továbbképzések, médiák. A következő lépés annak felmérése mennyi parlagfű található a környezetünkben, hol és hogyan nő. Ezek a tényezők szabják meg a következő védekezési lépéseket.
A védekezés – megelőzés
A megelőzés az egészségügyhöz hasonlóan a legfontosabb védekezési eljárás. Ha meg tudjuk akadályozni a növény terjedését azzal, hogy nem nyújtunk számára életlehetőséget, esélyt a szaporodásra, már nagyon sokat tettünk. Ezek az intézkedések:
­ utak, vasúti pályák, árokpartok, szérűskertek tisztántartása;
­ gyomnövények megérlelésének megakadályozása (tarlón, ugaron, parlagterületeken, kertekben, szántókon);
­ a szaporító képletek növényápoló, talajművelő és betakarító gépekkel való terjedésének megakadályozása;
­ ha vetést végzünk, akkor ezek fémzárolt, tisztított vetőmagot használjuk.
Az előző pont betartása elvileg nem jelenthetne gondot, hisz a közutak mentén rendszeres a vegyszeres gyomirtás, a fűkaszálás. Ahogy azonban haladunk az alacsonyabb rendű utak felé egyre gyakrabban találunk fertőzött területeket. A gazdaságok tábláit elválasztó utak, mezsgyék mentén sokszor valóságos gyomtengert láthatunk. Hasonló a helyzet a vasúti pályatestet, amely vegyszerben fürdik és a MÁV terület határáig terjedő területtel. Az árokpartok és a szérűskertek az erősen tagolt tér miatt jelentenek problémát.
A második pont a gyomok elleni védekezés fontos színtere. Vigyázni kell, nem elég lekaszálni a gyomot, azt megfelelő időben szükséges tenni. Ha bimbós állapotban kaszálunk egy gyomnövényt, akkor az a növény még magot érlel. Tehát a munkát ideje korán kell elvégezni még virágzás előtt. Hasonló a helyzet a tarlón. Manapság országszerte egyforma kép fogad bennünket. A learatott, betakarított termesztett növények tarlóját művelés nélkül hagyják. Ekkor nemcsak virágozni fognak a gyomnövények, hanem magot is érlelnek, a talajt évekre elfertőzik. A parlagfűnek ott van a legfőbb szaporodási lehetősége miután bolygatott területen él előszeretettel. A gondos gazda teendője a betakarítás után (ez vonatkozik épp úgy a szántóra, mint a kertekre) el kell végezni a tarlóhántást, mégpedig azonnal. Ennek eszköze szántón a tárcsa, esetleg az eke, kiskertben a rotációs kapa vagy az ásó lehet. Nem elég a hántást elvégezni, utána szántókon a talaj lezárása következik. Ez lehetővé teszi a víz megőrzését és a gyomok közt a parlagfű újra kelését. A kelés után „ápolni” szükséges a tarlót, elsősorban tárcsával éspedig folyamatosan, ahányszor a földünk újra elgazosodik, de minden esetben a gazok virágzása előtt. A munkát a következő növény vetéséig végezhetjük.
Biológiai védekezés
Fontos védekezési eljárás lesz a jövőben. Számos lehetőség merül fel. Hazánkban számos állati szervezet jöhet szóba a biológiai védekezésre a parlagfűvel szemben pl. rovar. Gazdálkodók számára azonban fontosabb a birkák, ludak, baromfiak (tyúk, gyöngytyúk) sertések, kecskék, szarvasmarhák, segítsége. Az ökológiai gazdálkodók pl. a tyúkokat beiktatják a vetésforgóba. 6 hónap alatt nemcsak gyommentes talajt hagynak hátra, hanem a talajlakó kártevők is eltűnnek.
A következő számban az agrotechnikai védekezéssel folytatjuk.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu