Német gyökerekkel az EU-ba 2004/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Kisebbség

Német gyökerekkel az EU-ba 2004/2

VI. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Gerencsér György



Rossz, de sajnos mára már általános szóhasználattá vált az, hogy Magyarország (s velük a nemzetiségek is) Európába tart. Eddig hol voltunk? Elfeledkezünk ilyenkor arról, hogy e nemzet, nép, állam már számos alkalommal bizonyította: európaibb az európainál. Ha kellett a tatárokat, ha kellett a törököket állítottuk meg. Védtük azt az Európát is, amelyik most fogad fiává ismét.(?)
 
Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása az ország életének fontos állomása. 2004. május 1-je az egységbe forró közös Európa kiemelkedő dátuma is, amely reményeink szerint nem csak az államok , hanem a polgárok közösségét is fogja jelenti. Az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, hogy minden eszközzel csökkenteni kell, és végső célként meg kell szüntetni az egyes régiók fejlettsége közötti különbségeket.

Szulok Dél-Somogyban Kaposvártól dél-nyugati irányban 50 km-re, Barcstól észak-keleti irányban 15 km-re fekvő, valamikor jobb napokat látott német nemzetiségi „sváb” sziget a magyar falvak között. A településen – ahol a „kisebbség” a „többség” – 1998 óta Német Kisebbségi Önkormányzat működik. Talán kuriózum, hogy a Kisebbségi Önkormányzat elnöke azonos a Települési Önkormányzat polgármesterével (Talán nem véletlenül jönnek ki jól egymással).
Gróf Széchenyi István 1715-57 között württenbergi német családokkal telepítette be a török idő alatt elnéptelenedett falut. A betelepítettek szorgalma, munkabírása  igen vagyonos településsé tette Szulokot, melyet gyors gazdasági növekedés jellemzett a második világháború utáni kitelepítésekig–( 1800-ban római katolikus templom épül, 1812-ben mezővárosi rangot , országos vásártartási jogot kap, saját dohányfajtát nemesít szuloki” elnevezéssel….
Az évszázados elszigeteltség és a történelem viharai ellenére ( vagy tán azért)  betelepítettek leszármazottai mind a mai napig megőrizték szorgalmukat, munkabírásukat, szokásaikat, hagyományaikat, nyelvüket.
E nagy múltú település töretlen fejlődése az ötvenes évektől lassan csökkent, napjainkban pedig már hanyatlás tapasztalható, sőt némely területen a visszafejlődés indult meg. (Az 1941-es népszámlálási adatok szerint ekkor  még 1666 lakos élt Szulokban, 1999 január 1-jén már csak 749 lakosa volt. A dohánytermelésben nagy hagyománnyal rendelkező településen ma már csak egy család rendelkezik dohánytermelési szerződéssel. ) A múltat lehet hibáztatni, felelősöket is lehet keresni, de ettől még semmi nem változik. Kisebbségként ugyanúgy a  kis települések sanyarú sorsát éljük mindennapi gondokkal, mint magyar társaink.
Ebben a helyzetben az önkormányzat –legyen az akár német kisebbségi önkormányzat _ szerepe kissé átértékelődik. Tevékeny részesévé kellene válnia a humán erőforrások és a kitörési pontok felkutatásában, kiaknázásában, mert a jószándék a hátrányos településeken „külső segítség” nélkül csak rövid távú „örömöket” hozhat, és a holtpontról való elmozdulás csak remény marad. Legtöbben külső segítségre számítanak, amely azonban a tapasztalatok szerint kapcsolatok, információk, érdekek és motiváció nélkül sohasem érkezik meg. S ez nem fog változni a csatlakozást követően sem. (Vagy mégis?)
Brüsszelben különféle alapokba különítik el a pénzeket, amelyeket meghatározott alapelvek és alapcélok szerint osztanak szét. Az EU a regionális különbségek mérséklésére, az egyenlőtlenségek bizonyos szegmenseire koncentrál, és ezekhez rendre egy-egy nagy pénzügyi alapot hoz létre; pl.: Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA).
Magyarországnak ki kellett találnia, hogy a különféle uniós alapokban lévő és lehívható pénzeket mire akarja költeni, és ezekről programokat kellett alkotni és elfogadtatni Brüsszellel. Ennek gyűjteménye a Nemzeti Fejlesztési Terv.
A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) alapján a 2004-2006. közötti időszakra szóló öt operatív programban új -főleg a Regionális Fejlesztési Operatív Programban (ROP), az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programban (AVOP), a Humánerőforrás Fejlesztési Operatív Programban (HEFOP) és a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programban (GVOP)- pályázati rendszerek fognak elindulni.
A napokban jelentek meg azok a pályázati felhívások, amelyek a ROP-n belüli fő célokra hirdetnek meg támogatási összegeket különböző feltételek mellett. Ezek a pénzek részben a már említett EU alapok egy részéből (az ERFA-ból és ESZA-ból) táplálkoznak, melyet hazai költségvetési forrás egészít ki. A pályázati felhívások vaskos pályázati anyagot tartalmaznak. Kb. 20 oldal csak a pályázatok elbírálási szempontjaival foglalkozik, azt részletezi. (Ilyen eddig még nem volt.) Így a pontozótábla segítségével a pályázó maga is tesztelni tudja (?), mennyit ér a pályaműve.
A csatlakozással kialakuló lehetőségek csábítóak. Ezért már most kialakulnak(-tak) különböző érdekcsoportok (nevezzük őket :kormánynak, régiónak, megyének, kistérségnek…..) , melyek „önös érdekeket”, a „kéz kezet mos” elvet vagy „üzleti” szempontokat  alapelvként” . értelmezik az EU-hoz való csatlakozáskor.
Tartok tőle (legalábbis félő), hogy megint csak a nagyobb érdekcsoportok lobbyja fog érvényesülni az igazi „kistérségi” érdekekkel szemben. Így a vidék, a falvak, a kisebbségek (nemzetiségi önkormányzatok) esetében az esélyegyenlőség nem tud megvalósulni. Gondoljunk csak arra, hány kistelepülési- kisebbségi önkormányzat, civil szervezet rendelkezik olyan nyelveket beszélő szakemberekkel, akik tudják, hogyan, honnan, mikor kell és lehet EU-s pénzekre pályázni. Saját falunk példájából kiindulva, nem sok. S akkor még nem is beszéltünk az informatikai, műszaki lemaradásokról ( ha van is Internet, lassú), saját anyagi források hiányáról! Keserű szájízzel gondolunk kisebbségként is a Somogy déli részén közismert mondásra, miszerint kicsit az ország sarka vagyunk. A sarok pedig feszültséggyűjtő hely a gépészetben. Úgy látszik azonban nem csak ott. Senkit nem érdekel, mi történik a végeken (akár magyar, akár német kisebbségről legyen is szó), pedig ez is Európa.
Vajon a nagyok szerint is?

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu