Az EU-ba is pályázunk 2004/2

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Európai Unió

Az EU-ba is pályázunk 2004/2

VI. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Dr. Kiss Pál címzetes főjegyző



A cím nem az enyém, úgy kaptam, és meglehetősen talányos. Első értelmezésben természetesen a május elsejei időpontra gondolunk, de a pályázat, mint gazdasági, vagy más cél elérésére szolgáló eszköz többféleképpen is értelmezhető.

I. Pályázunk azért az EU-ba nyelvismeretünkkel is. Ez ugyan a magyar közhivatalnok leggyengébb pontja, de talán nem lesz ez mindig így. A korábbi Tempus programok alapján is bővíthettük nyelvtudásunkat, de mód volt olyan megyei fejlesztési pályázatokat is elérni, melyek alapján a fél hivatal nyelvet tanult, gyakorol, fejlesztett – ingyen. Ezt nem kihasználni bűn lett volna.
II. Az előzőből következően szolgáltatásunk is szélesedett. Az idegenforgalomból adódóan nem ritka, hogy a házasságkötésnél az egyik fél német, olasz, holland, de működtünk közre anyakönyvvezetőként már olyan esküvőnél is, ahol mindkét fél külföldi állampolgár volt, és magyarul egy kukkot sem tudtak. Erről is szól az EU szellemisége, tolmács nélkül is fogadni kell mindenkit, mivel körjegyzőség területén már legalább tizenkét nyelven beszélnek az ingatlantulajdonosok. Igyekszem a legcifrább helyzeteket is megoldani.
III. Mi közhivatalnokok egyénileg nem vágunk neki az eltűnő félben lévő országhatároknak, nem kívánunk portugál, vagy ír települések jegyzői lenni, tőlünk nem kell félteni az adott ország munkaerőpiacát. Míg egy autószerelő szakma az mindenhol ugyanaz, a köztisztviselő hagyományosan saját országának szolgálatában áll. (Meg aztán hol neveznének bennünket jegyzőknek Magyarországon kívül széles ez Európában?)
Notar, notary, notaire megnevezés kicsit zavarba is hozza a külföldit, de aztán megmagyarázzuk, hogy ez nálunk egy tradicionális elnevezés, évszázados hagyomány. (Miután ezt végre felfogják, már csak azon izgulhatunk, meg ne kérdezzék, hogy került az évszázados hagyomány megbontásaként körünkbe a falugazdász.) A német Büroleiter, vagy Leiter der Verwaltungtól, az angol Town-Clerk, vagy chief executive kifejezésekig egyik sem fedi le teljesen a meghatározást. A Town-Clerk egyházi gyökerű, ma már nem használják néhány évtizede a chief-executive használatos, ez viszont nagyon menedzserízű. A finneknél sem találtam a helyem, mert ott hármas tagolás van, a választott ülésvezető elnök és a hivatalvezető között elhelyezkedő „városigazgató” hívja magát polgármesternek (a nemzetközi levelezésben mayor-nak) ugyanakkor a központi szerv által kinevezett személyről van szó.
Csak Magyarországon van így összegubancolva az állami és az önkormányzati igazgatás kulcsfigurája, de hát ez így szép, ahogy van.
IV. Pályázunk az EU-ba kíváncsiságból is. Mint hajdan a vándor iparos-legények, mi is igyekszünk összegyűjteni minden hasznos tapasztalatot, melyet itthon majd hasznosíthatunk.
 Valaha elcsodálkoztunk a jól felszerelt, precíz német hivatalokon;
 majd a franciáknál megtapasztaltuk, hogy ezt védeni kell az illetéktelenektől, (példás adatvédelem);
 az angolok látványosan kiadott állampolgári kartája és az az igyekezetük, hogy mindent egy helyen intézzenek az állampolgárok, megszülte a „one-step-shop”-ot, lelkesen tanulmányoztam, nagyon tetszett, hazatérve megvalósítottam, ebből nálunk „egylépéses” helyett „egyablakos” ügyintézés lett;
 Mire megvalósítottuk, addigra Dániában már azt kellett tapasztalnom, hogy nem is várják el az ügyfelektől, hogy bemenjenek a hivatalba, a hivatal agya már nem a városközpontban van, hanem jó távol, egy jól izolált helyen, ahova csak elektronikus úton lehet bejutni. Lám már nálunk is itt az e-közigazgatás, szédületes a tempó.
IV. A Birminghami Egyetemre nyert rövid tanulmányút keretében eljutottam Telford városába. Érdekessége, hogy ez egy tervezett város. Elnéptelenedett bányászfalvak helyén, egy kiapadt bányászvidék területén kormánymegrendelésre terveztek egy várost (Dunaújváros?), mely most már megyeszékhelynyi nagyságú. Most nem a mérnöki tervezési zsenialitást emelném ki, hanem a közigazgatásit. Hogy épült fel a város EU-s pályázatokból, hogyan csalogatták a befektetőket, miért kellett (már akkor) Telford városának önálló iroda Brüsszelben… Mesteri munka volt.
V. VI. Majd ha hasonló (de magyar) bravúrokról be tudunk számolni, akkor lesz itt a Kánaán. (Ha csak el nem apasztják a szelepeket Brüsszelben.) A közvetlen EU-s pályázathoz egy Földvár kicsi, de mégsem reménytelen. EU-s pénzekhez elsősorban továbbra is a minisztériumokon, a VÁTI-n, a Turisztikai Államtitkárságon keresztül tudunk jutni, de már közvetlen úton is sikerült pénzhez jutni, testvérvárosainkkal együtt pályázva. A Town-Twining program keretében mód van arra, hogy ilyen célra is pályázzunk, csak hasznos célok, meg szabályos angolság kell hozzá. Bátran neki kell állni, Finnországban nemcsak a Lahti tó melletti Sibelius zenepalota épült EU-s pályázatból (Európában még kettő ilyen hatalmas van) de még lószaunára (nem sajtóhiba) is nyertek pályázatot. Brüsszelben ismerték a lovat is és a szaunát is, úgy gondolták e kettő együtt is jelent valamit. Komolyra fordítva: állatgyógyászati céllal indokolták.
Megmosolyogtam annakidején York város jegyzőjét, mikor azt mondta, hogy Angliában már nem egyedül jogi végzettséggel lehet valaki jegyző – mint régen – hanem menedzserképzővel is. Csak nem kell ezt is megérnünk? Hol van már egy békebeli jegyző a harmincas évekből?

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu