Még márciust írunk mindenki nyugodt, senki sem gondol arra, hogy országszerte városon, falun, szántóföldeken, kertekben megindul egy veszélyes károsítónak a csírázása, ami azután júliustól késő őszig virágjával keseríti az ország lakosságának a zömét.
A pollen-allergia háromféle módon jelentkezhet:
 pollen okozta asztma;
 szezonális allergiás nátha;
 szezonális allergiás kötőhártya-gyulladás.
Tudni kell, egyetlen növény a lakókörnyezetünkben 8 milliárd pollent is a levegőbe juttathat. Erről minden évben megfeledkezünk, majd jön a nagy felbuzdulás, a mindent megoldunk hitével, de ekkor már késő.
2003-ban a Parlament eseti bizottságot hozott létre a probléma megoldására. Meglátásuk szerint új megközelítés szükséges a parlagfű elleni küzdelemben. Ezek a következők:
 Ne csak növényvédelmi kérdésként, hanem ezzel párhuzamosan környezetvédelmi, környezeti és humán egészségügyi kérdésként szükséges foglalkozni a problémával;
 A parlagfű elleni védekezés sikeressége érdekében a hangsúlyt az ösztönző módszerek alkalmazására kell helyezni;
 A kötelezés és szankcionálás hatékony – a virágzást megelőző időben történő – végrehajtását biztosító megoldásokat kell találni;
 Elengedhetetlen az állami szerepvállalás a programok kidolgozásában, a végrehajtás megszervezésében, a civil kezdeményezések támogatásában;
 Nélkülözhetetlen a költségvetési források szükséges nagyságrendű biztosítása és a programszerű felhasználás.
További fontos eredményként könyvelhető el, hogy az Országgyűlési Eseti Bizottsága felkérte a Kormányt a következő intézkedések megtételére.
 2003. december 31-ig hozzon létre a parlagfű elleni védekezés összehangolására tárcaközi és a megyei koordinációt biztosító tárcaközi bizottságot, amely az ország területére – a „Parlagfűmentes Magyarországért” Eseti Bizottság munkáját figyelembe véve – egységes intézkedési tervet készít, koordinációs feladatokat lát el. A tárcaközi bizottság munkájáról – az évi felkészülésről és az előző év eredményeiről – a Kormány minden év március 31-éig beszámol az Országgyűlésnek;
 Biztosítson 2004. évi költségvetési törvényben – az eddig alkalmazott módszereken, feladatmegosztások és forrásokon felül – 1,5 milliárd forintot a közérdekű védekezés végrehajthatósága érdekében;
 Rendelkezzen a személyi jövedelemadóból származó „parlagfű-mentesítésre, a népegészségügyi program feladatainak támogatására” felajánlott 1 % teljes egészének parlagfű-mentesítésre történő felhasználásáról;
 A törvényalkotási programjának megfelelően benyújtásra kerülő a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. módosításról szóló indítványban tegyen javaslatot arra, hogy a kényszerkaszáltatás (közérdekű védekezés), a parlagfű elleni védekezés időben végrehajtható legyen.
Mint az előzőekből láttuk a politika érti a parlagfű okozta problémákat és ezek nagyság rendjét. Minden politikai irányzat egyértelműen támogatta a munkát. A végrehajtáson sok múlik. Az országnak nemcsak az az érdeke, hogy saját állampolgárai jól érezzék magukat lakhelyükön, hanem az is hogy a turisták ne forduljanak el tőlünk. A pollen-szennyezés legalább olyan taszító erővel bír, mint a szemetes, rendezetlen környezet. Szerintünk a parlagfű elleni legfontosabb védekezés a rendezett környezet.
A következő két számban arra törekszünk majd, hogy bemutassuk a parlagfüvet, miként él, milyen környezeti igényei vannak, ennek kapcsán rámutatunk ezekre a pontokra, ahol sebezhető a növény, végül a parlagfű-mentesítés lehetőségeit szeretnénk körbejárni.
Addig is mindenki forduljon információkért a lakókörnyezetéhez legközelebb lévő olyan szervezethez, amely a parlagfű-mentesítéssel foglalkozik. Közel 500 ilyen szervezet létezett 2003-ban.