A közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelet alapján ez év első napjától szélesebb feladat- és hatáskörrel, régiós szervezetként működnek a közigazgatási hivatalok. A jogszabály megjelenését követően többen azt kérdezték, előbbre vihet-e ez a változás.

Egy szervezetfejlesztési szakember szerint a dolgok azok számára alakulnak a legjobban, akik a legtöbbet hozzák ki abból, ahogyan a dolgok alakulnak. A meghozott döntést követõen a változást új lehetõségként, kihívásként kell értékelnünk. Egy új helyzet gondolataink, megoldásaink újrafogalmazását követeli.

Hatékonyabb munkavégzés

A régiós munkavégzésnek hatékonyabbnak kell lennie, miközben az ügyintézés nem válhat terhesebbé az állampolgárok számára.

Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal székhelye Debrecen lett, Nyíregyházán és Szolnokon kirendeltség mûködik. A kirendeltségeken megmaradt a törvényességi ellenõrzési és hatósági osztály, ahogyan a szociális és gyámhivatalnál is, csupán az ügyfélkapcsolattal nem tipikusan rendelkezõ funkcionális osztályok szûntek meg. Az állampolgárok ügyeit tehát ugyanott, ugyanazok a köztisztviselõk intézik el.

A hatékonyabb mûködés megvalósítása egy folyamat, amely szemléletváltást, folytonos újítást igényel.

Az új hivatal kialakításakor a három megyei szervezet által alkalmazott módszerekbõl alakítottuk ki a legjobbat. A teljes régióra kiterjedõ, azonos alapelvek mellett mûködtetett feladatellátás az egységes jogalkalmazást szolgálja.

A megyei hivatalok valamennyi köztisztviselõje átkerült a régiós szervezetbe. Az így kialakult nagyobb létszám lehetõvé tette a feladathoz kapcsolódó rugalmas átcsoportosítást, az összeadott tudásbázis pedig a csoportos szellemi technikák alkalmazását.

feladatot elláttak, a régióban megszüntettük a párhuzamos munkavégzést. Ebben az évben már egy közigazgatási tájékoztatót kellett megírni és szerkeszteni, s a régió önkormányzatainak megküldeni. A szakmai napokra is egyetlen tematikát kell kidolgozni. A területfejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletét sem hatékony három helyen ellátni, célszerû volt koncentrálni.

Ezek a módszerek nemcsak a munkaterhet csökkentik, hanem az egységes jogalkalmazás felé is visznek.

Erősebb ellenőrzési és koordinációs jogkör

A kormányrendelet a koordinációs és ellenõrzési jogkörünket a régióban mûködõ minden államigazgatási szervre kiterjesztette. Ezzel megteremtette a jogi lehetõségét annak, hogy teljes legyen a területi államigazgatást összehangoló munkánk. Az Észak-alföldi régióban ez 66 szervezetet jelent, ennyi tagja van a regionális államigazgatási kollégiumnak. Ez az államigazgatási szervek még mindig magas számából, illetve abból adódik, hogy több mint tíz szervezet megyei illetékességû, azaz három azonos feladatot ellátó szerv is a kollégium tagja.

A kollégium az államigazgatási középszint folyamatos párbeszédének színtere, amellyel területi szinten megteremthetõ az átláthatóság. A koordináció eredményes, ha célszerû munkamegosztás alakul ki a több szervezetet érintõ feladatokban, ha egységes jogértelmezéssel, összehangolt informatikai hátérrel és ügyfélszolgálattal egyszerûsödik az ügyintézés. Eredmény az is, ha a kollégium által javasolt deregulációs vagy szervezeti elképzelések bármelyike megvalósul.

tette az új kormányrendelet, hogy a területi államigazgatás helyzetérõl készítsünk beszámolót. A beszámoló nem elemzés nélküli adathalmaz, alkalmasnak kell lennie annak meghatározására, hogy a közigazgatás rendszerébe hol és hogyan kell beavatkoznia a döntéshozónak. Ez igényli a területi államigazgatásban zajló folyamatok teljes körû ismeretét. A kormányrendeletben adott lehetõséggel azonban – eszköztelenségünk miatt – nem mindig tudunk élni. Nem véleményezhettük a területi államigazgatási szervek létrehozására, átszervezésére vonatkozó elõterjesztést. De következmény nélküli az is, ha a tárcák úgy nevezik ki a szerv vezetõjét, hogy a közigazgatási hivatal véleményét nem kérik ki.

Új feladat

Azzal, hogy az állami fõépítész a közigazgatási hivatal szervezetébe került, lehetõvé vált az elõzetes szakmai és az utólagos törvényességi kontroll teljes együttmûködése. Ez a szervezeti változás nagyobb nyomatékot ad a fõépítész szakmai véleményének, ugyanakkor a törvényességi ellenõrzés ideje lerövidül (már „ismert” lesz a rendezési terv), a szakmai, törvényességi kérdésekben egységes lesz a megítélés. Az építész szakemberek ezzel az integrációval azt is megvalósíthatónak és indokoltnak tartanák, ha a szakmai és a normakontroll együttes és elõzetes lenne.

A területi államigazgatásban kétirányú változás várható: egyrészt a szervezetek számának csökkenése, másrészt a regionális szint általánossá tétele. A megyei közigazgatási hivatalok megszüntetésével, a regionális közigazgatási hivatalok létrehozásával a területi fõépítészi irodák szervezetbe integrálásával mindkét irányba történt egy lépés.

A címben feltett kérdésre sem kerülöm meg a választ: három megye nem egyenlõ egy régióval. A regionális államigazgatási szervek létrehozása egy döntés arról, hogy a kormány az államigazgatási feladatai ellátását milyen szervezetben látja legcélszerûbbnek.

A regionális közigazgatási hivatal sem három megyei hivatal egyszerû összeadásával jött létre. Egy új, egységes szervezet alakult, ahol nem debreceni, nyíregyházi vagy szolnoki köztisztviselõk, hanem törvényességi ellenõrzést végzõk vagy hatósági ügyeket intézõk vannak. A hivatal ugyanúgy segíti, és ugyanolyan mércével méri az önkormányzatokat, bármely megyében legyenek is, ahogy a területi szervekkel való együttmûködési készségünk sem változik aszerint, hogy hol van a székhelyük.