A jegyző státuszáról 2007/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási reform

A jegyző státuszáról 2007/5

IX. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Nagyné Hriczu Erzsébet címzetes főjegyző Napkor



A jegyző státusza mindig a közigazgatási szakemberek érdeklődésének egyik fontos témája volt, és most a reformok, hatáskörtelepítések kapcsán még aktuálisabb.

 

 

A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény preambuluma a következõ:

 

„A társadalom közmegbecsülését élvezõ, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen mûködõ, korszerû szakmai ismeretekkel rendelkezõ, pártatlan köztisztviselõk intézzék.”

 

Ennek alappillére a jegyzõ, aki saját személyében és a hivatal dolgozóival garancia az állampolgárok ügyeinek szakszerû intézésére. Ez nagyon szép munka és megvalósítható ott, ahol nem alakulnak ki pártharcok, viszont rendkívüli nehéz vagy szinte lehetetlen pártcsatározások közepette.

 

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. §-a szól a jegyzõrõl:

 

„A képviselõ-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelõ jegyzõt nevez ki.”

 

A fent említett Ktv. meghatározza a jegyzõ alkalmazási feltételeit. Az alkalmazási feltétel kötelezõ, de ugyanakkor nagyon fontos az Ötv.-bõl következõ jegyzõalkalmazási kötelezettség. Tudjuk, ismerjük egyes képviselõ-testületek e kötelezettség alóli kibúvási törekvéseit. Meggyõzõdésem, hogy hosszabb távon saját maguk munkáját és az állampolgárok ügyeinek intézését nehezítik. A fentiekbõl következik, hogy a jegyzõ státusza erõsen kötõdik a képviselõ-testülethez.

 

Az Ötv. egyértelmûen rögzíti a jegyzõ feladatait. Részletezni lehetne az önkormányzattal, a hivatalvezetéssel kapcsolatos teendõket stb., de a legfontosabb az állampolgárok államigazgatási ügyeinek szakszerû intézése és annak megszervezése. Nem véletlen, hogy ezen hatáskörök címzettje a jegyzõ.

 

Az már elgondolkodtató, hogy lassan a jegyzõhöz telepített hatáskörök már-már követhetetlenek, és a jegyzõ mai napig ellát önkormányzati és államigazgatási feladatokat. Közel 2500 államigazgatási feladat- és hatáskör címzettje a jegyzõ! Az újonnan leosztott feladatokhoz a törvényi szabályozás ellenére fedezetet nem biztosítanak, így pedig a képviselõ-testületek természetesen létszámot sem bõvítenek. Most egyébként is mindenütt létszámleépítés van napirenden, legyen az hivatal vagy intézmény, kisközség vagy nagyváros, hiszen a költségvetési szabályozás és a mûködés biztosítása itt is, ott is kényszerítõ eszköz, körülmény. Sajnos ez ahhoz vezet, hogy a meglévõ létszámmal kell ellátni az egyre bõvülõ feladatokat. A köztisztviselõk teherbíró képessége is véges – erõn felül teljesítenek – túlórafizetés a közszférában szinte ismeretlen.

 

Megbecsülésük pedig – bármilyen szakértelemmel és alázattal végzik is munkájukat – sem anyagilag (reálkeresetük csökkent), sem erkölcsileg nincs arányban a végzett munkájukkal.

 

A jegyzõi hatáskörök reformja folyamatban van, a reform, reméljük, idõvel megoldja a jelzett problémákat. Figyelve a hatáskörtelepítéssel kapcsolatos terveket, ez a különbözõ településeken más jellegû problémákat generálhat. Elkerülhetnek olyan ügyek a helyi önkormányzat jegyzõitõl, melyek intézése helyben fontos az állampolgároknak, a városi jegyzõk munkája pedig tovább nõ.

 

Én azt az elvet vallom, hogy az állampolgár ügyeit azon a legközelebbi szinten intézzük, ahol még a szakmaiság tartható. Esetünkben az építésigazgatási ügyek városhoz telepítését – igaz, már hozzászokott – nehezen élte meg a lakosság. Örvendetesnek tartom a szabálysértési, növényvédelmi, telepengedélyezéssel, zaj- és rezgésvédelemmel, tûzvédelemmel kapcsolatos tervezett hatáskör-telepítéseket. Szívesen átadnám a birtokvitával kapcsolatos ügyeket és az adók módjára behajtandó köztartozással kapcsolatos hatásköröket.

 

A hatáskörreform mellett fontosnak tartom megemlíteni a jogszabályok gyakori változását – ami a jegyzõi munkát nehezíti – a szabályozások néha túlzott (felesleges) részletességét (lásd a közgyógyellátásban). Ebben az esetben a hatáskör-telepítés címzettje is elgondolkodtató. Igaz, a szociális törvény módosítása szintén tervben van.

 

A jogszabály-módosítások másik problémája, hogy a változások el vannak rejtve, bújtatva, néha csak véletlenül bukkanni rá, egészen mást keresve. A Magyar Közlönyt A–Z-ig elolvasni pedig képtelenség, még akkor is, ha az ember naponta figyeli a változásokat, mert az hozzátartozik a munkájához.

 

A jegyzõ státusza megköveteli, hogy a jegyzõ szakmailag naprakész legyen. Munkája lojalitást, kompromisszumkészséget és elsõsorban elhivatottságot igényel.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu