A jegyző státuszáról 2007/5
Nagyné Hriczu Erzsébet címzetes főjegyző Napkor
A jegyző státusza mindig a közigazgatási szakemberek érdeklődésének egyik fontos témája volt, és most a reformok, hatáskörtelepítések kapcsán még aktuálisabb.
A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény preambuluma a következõ:
„A társadalom közmegbecsülését élvezõ, demokratikus közigazgatás feltétele, hogy a közügyeket pártpolitika-semleges, törvényesen mûködõ, korszerû szakmai ismeretekkel rendelkezõ, pártatlan köztisztviselõk intézzék.”
Ennek alappillére a jegyzõ, aki saját személyében és a hivatal dolgozóival garancia az állampolgárok ügyeinek szakszerû intézésére. Ez nagyon szép munka és megvalósítható ott, ahol nem alakulnak ki pártharcok, viszont rendkívüli nehéz vagy szinte lehetetlen pártcsatározások közepette.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36. §-a szól a jegyzõrõl:
„A képviselõ-testület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelõ jegyzõt nevez ki.”
A fent említett Ktv. meghatározza a jegyzõ alkalmazási feltételeit. Az alkalmazási feltétel kötelezõ, de ugyanakkor nagyon fontos az Ötv.-bõl következõ jegyzõalkalmazási kötelezettség. Tudjuk, ismerjük egyes képviselõ-testületek e kötelezettség alóli kibúvási törekvéseit. Meggyõzõdésem, hogy hosszabb távon saját maguk munkáját és az állampolgárok ügyeinek intézését nehezítik. A fentiekbõl következik, hogy a jegyzõ státusza erõsen kötõdik a képviselõ-testülethez.
Az Ötv. egyértelmûen rögzíti a jegyzõ feladatait. Részletezni lehetne az önkormányzattal, a hivatalvezetéssel kapcsolatos teendõket stb., de a legfontosabb az állampolgárok államigazgatási ügyeinek szakszerû intézése és annak megszervezése. Nem véletlen, hogy ezen hatáskörök címzettje a jegyzõ.
Az már elgondolkodtató, hogy lassan a jegyzõhöz telepített hatáskörök már-már követhetetlenek, és a jegyzõ mai napig ellát önkormányzati és államigazgatási feladatokat. Közel 2500 államigazgatási feladat- és hatáskör címzettje a jegyzõ! Az újonnan leosztott feladatokhoz a törvényi szabályozás ellenére fedezetet nem biztosítanak, így pedig a képviselõ-testületek természetesen létszámot sem bõvítenek. Most egyébként is mindenütt létszámleépítés van napirenden, legyen az hivatal vagy intézmény, kisközség vagy nagyváros, hiszen a költségvetési szabályozás és a mûködés biztosítása itt is, ott is kényszerítõ eszköz, körülmény. Sajnos ez ahhoz vezet, hogy a meglévõ létszámmal kell ellátni az egyre bõvülõ feladatokat. A köztisztviselõk teherbíró képessége is véges – erõn felül teljesítenek – túlórafizetés a közszférában szinte ismeretlen.
Megbecsülésük pedig – bármilyen szakértelemmel és alázattal végzik is munkájukat – sem anyagilag (reálkeresetük csökkent), sem erkölcsileg nincs arányban a végzett munkájukkal.
A jegyzõi hatáskörök reformja folyamatban van, a reform, reméljük, idõvel megoldja a jelzett problémákat. Figyelve a hatáskörtelepítéssel kapcsolatos terveket, ez a különbözõ településeken más jellegû problémákat generálhat. Elkerülhetnek olyan ügyek a helyi önkormányzat jegyzõitõl, melyek intézése helyben fontos az állampolgároknak, a városi jegyzõk munkája pedig tovább nõ.
Én azt az elvet vallom, hogy az állampolgár ügyeit azon a legközelebbi szinten intézzük, ahol még a szakmaiság tartható. Esetünkben az építésigazgatási ügyek városhoz telepítését – igaz, már hozzászokott – nehezen élte meg a lakosság. Örvendetesnek tartom a szabálysértési, növényvédelmi, telepengedélyezéssel, zaj- és rezgésvédelemmel, tûzvédelemmel kapcsolatos tervezett hatáskör-telepítéseket. Szívesen átadnám a birtokvitával kapcsolatos ügyeket és az adók módjára behajtandó köztartozással kapcsolatos hatásköröket.
A hatáskörreform mellett fontosnak tartom megemlíteni a jogszabályok gyakori változását – ami a jegyzõi munkát nehezíti – a szabályozások néha túlzott (felesleges) részletességét (lásd a közgyógyellátásban). Ebben az esetben a hatáskör-telepítés címzettje is elgondolkodtató. Igaz, a szociális törvény módosítása szintén tervben van.
A jogszabály-módosítások másik problémája, hogy a változások el vannak rejtve, bújtatva, néha csak véletlenül bukkanni rá, egészen mást keresve. A Magyar Közlönyt A–Z-ig elolvasni pedig képtelenség, még akkor is, ha az ember naponta figyeli a változásokat, mert az hozzátartozik a munkájához.
A jegyzõ státusza megköveteli, hogy a jegyzõ szakmailag naprakész legyen. Munkája lojalitást, kompromisszumkészséget és elsõsorban elhivatottságot igényel.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft