A Kisvárda és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás több mint kétéves működésre tekinthet vissza, hiszen 2005. április 28-án alakult. Sem az alakulás, sem a több mint két éve történő működés nem volt zökkenőmentes, és a felhők ma sem vonultak el a kistérség egéről. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt valamennyi település csatlakozott a társuláshoz.

A társuláshoz tartozó települések szinte megegyeztek a korábbi járások területével, de azért összhangról, egyetértésrõl mégsem beszélhettünk. A kistérség az ukrán határ, a Rétköz és a Bereg között helyezkedik el 32 településsel: Ajak, Anarcs, Benk, Dombrád, Döge, Eperjeske, Fényeslitke, Györöcske, Gyulaháza, Jéke, Kékcse, Kisvárda, Komoró, Lövõpetri, Mándok, Mezõladány, Nyírlövõ, Pap, Pátroha, Rétközberencs, Szabolcsbáka, Szabolcsveresmart, Tiszabezdéd, Tiszakanyár, Tiszamogyorós, Tiszaszentmárton, Tornyospálca, Tuzsér, Újdombrád, Újkenéz, Záhony, Zsurk.

Természetesen a kistérségi társulás úgy alakult meg, hogy a munkaszervezete a körzetközponti jegyzõ volt, illetve a Kisvárdai Polgármesteri Hivatal. Én, mint kistérségi körzetközponti jegyzõ, felelõs vagyok a kistérségi társulás törvényes mûködéséért, de a saját önkormányzati testületem mûködéséért is.

Közben az ukrán határ menti és néhány település kezdeményezésére elindult egy kiválási folyamat is, amely új kistérség kialakítását kezdeményezte. Ezek az alábbi önkormányzatok: Záhony, Mándok, Benk, Eperjeske, Zsurk, Györöcske, Tuzsér, Tiszamogyorós, Tiszabezdéd, Komoró, Tiszaszentmárton. (Az országgyûlés talán a napokban tárgyalja és fogadja el törvénymódosítást.)

Önmagában újabb kistérség kialakítását semmi nem indokolja. A jelenleg 32 településsel mûködõ kistérségben egy település lakosságszáma 100 fõ alatt van, 7 település lakosainak száma nem éri el az 1000 fõt, 17 településen 1000 és 3000 közötti népesség él, míg mindöszsze 6 településen él 3000 és 5000 közötti népesség. Csupán egyetlenegy település lakosságszáma – a kistérségi körzetközponté – haladja meg a 10 000 fõt. A kistérség lakosságszáma 77 422 fõ.

Természetesen a kistérségi körzetközponti jegyzõnek nagyon sok feladata volt a kistérség létrehozásával és azt követõen mûködésével kapcsolatban. Gyakorlatilag ugyanúgy biztosítani kellett a társulási tanács törvényes mûködését, mint a saját önkormányzati testületének törvényességét. A kistérség az alábbi feladatok megvalósítására jött létre elsõsorban:

• területfejlesztési feladatok;
• közoktatási feladatok ezen belül nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, alapfokú oktatás;
• szociális feladatok így többek között családsegítés, házi segítéségnyújtás, jelzõrendszeres házi segítségnyújtás;
• gyermekjóléti feladatok;
• egészségügyi feladatok;
• állat- és növény-egészségügyi feladatok;
• pénzügyi-gazdasági ellenõrzési feladatok (belsõ ellenõrzés);
• mozgó könyvtári feladat.

A kistérségi társulás létrehozásakor kitûzött célok közül példaértékkel bír a központi hétközi és hétvégi orvosi ügyelet létrehozása és mûködtetése. A szociális feladatok ellátására a kistérségen belül 5 intézményi társulás jött létre, biztosítva ezzel a szociális alapszolgáltatási feladatok magas szakmai színvonalon történõ ellátását.

Attól függetlenül, hogy megtörténik-e a 11 település új kistérséggé történõ létrehozása, a megmaradó 21 településnek mindenképpen együtt kell gondolkodni és fejlõdni.

A fentieken túlmenõen nagyon sok az ún. kistérségi vagy körzetközponti jegyzõk feladata. Ugyanakkor gyakran minden feladatnál külön kell az illetékességi területet figyelemmel kísérni. Így pl. a Kisvárdai kistérségben Kisvárda város jegyzõjéhez, mint kiemelt építésügyi hatósághoz, 23 település tartozik. A kisvárdai gyámhivatal és okmányiroda ezzel szemben 18 településen illetékes (bár az okmányirodák szinte valamennyi ügyben történõ országos illetékessége miatt ez lényegesen több település ellátását jelenti).

Teljesen más a jegyzõi feladat a helyi védelmi bizottság mûködésekor a polgári védelemmel kapcsolatos feladatok ellátásánál. Ebbõl a szempontból Kisvárda település 26 község polgármestereit fogja össze. Sokszor a jegyzõ már azt sem tudja, hogy mikor milyen illetékességgel jár el, s ezt gyakran bonyolítja, hogy a választással és a népszavazással összefüggõ feladatokat is el kell látni. Kisvárdához mint országos egyéni választókerülethez 21 település tartozik. Semmilyen rendszer nincs abban, hogy a körzetközpont mikor mely településen illetékes. Elõfordul, hogy néhány település építésügy vagy gyámhivatal esetében Kisvárdához tartozik, választás bonyolításánál pedig nem, vagy éppen fordítva.

Egyetértek azzal, hogy egyes bonyolultabb ügyköröket célszerû a körzetközponti, illetve kistérség központi jegyzõhöz telepíteni, de ennek biztosítani kellene az anyagi, személyi és technikai hátterét is. A gyámhivatali, építésügyi és okmányirodai feladatokon kívül magasabb szakmai színvonalon lehetne ellátni többek között a szabálysértési ügyek elbírálását, valamint a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jegyzõi hatásköröket is. Ugyanakkor egyes speciális szakértelmet igénylõ feladatokat is célszerû lenne központosítani, így pl. növényvédelmi, valamint állat-egészségügyi hatáskörök, valamint a környezetvédelmi ügyek.

A többcélú kistérségi társulás mint jogintézmény álláspontom szerint alapjaiban magasabb szinten valósíthatja meg az egyes jegyzõi hatósági ügyek kistérségi székhelyen történõ intézését, s ez a jelenlegi jogi szabályozás bizonyos területen történõ módosításával biztosítható.