Megyénk speciális geopolitikai helyzetét egyfelől periférikus elhelyezkedése, másrészt keleti határmentisége determinálja. Két ország, Románia, és Szlovákia már az Európai Unió tagja, Ukrajna még a csatlakozás előtt áll. Országon belüli szomszédaink Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú–Bihar megye. Megyénk tagja a Kárpátok Eurorégiónak, része az Észak-alföldi régiónak.

Megyénk lakónépessége 2007 év elején 576 ezer fõ, ezzel az ország harmadik legnagyobb megyéje, itt él a lakosság 5,8%-a. Területe 5937 km2, az ország ötödik legkiterjedtebb megyéje. A 229 megyei településbõl 25 városi rangú. A megye településhálózatára jellemzõ a keleti és délkeleti részeken található aprófalvak. Területfejlesztés szempontjából a megye 11 kistérsége közül 10 kedvezményezett, sõt nyolc a leghátrányosabb kistérségek közé tartozik.

Történelmünk

Megyénk múltja a prehistorikus idõszakra tehetõ. A honfoglalás ezeken a területeken kezdõdött. A megye névadó települése Szabolcs község, földvára ebbõl az idõszakból maradt ránk. Az államalapítás idején három megye alkotta a mai egységet: Szatmár, Borsova és Szabolcs megye. A késõbbi történelmi idõszakban néhány nemes család sarja jutott országos hatáskörû szerephez és töltött be olyan tisztséget, melyek hatással voltak az ország történelmére. A Báthory családnak évszázadokon keresztül Nyírbátor volt a családi fészke. Petõfi Sándort is megfogta e táj érintetlen szépsége. Kölcsey Ferenc sokáig élt és alkotott megyénkben. Bessenyei György, Benczúr Gyula, Krúdy Gyula munkássága szintén megyénkhez kötõdik. Két miniszterelnököt adott megyénk, Lónyay Menyhért és Kállay Miklós személyében.

Természeti és az épített örökség értékei

Megyénk természeti adottságokban az ország egyik leggazdagabb megyéje. A Nyírség domborzatilag tagolt homokszigetei az Alföld egyik legszebb, legváltozatosabb hordalékkúpsíksága. A tájak szépsége tekintetében nem marad el mögötte a Felsõ-Tisza-vidék sem, különösen a Tisza folyót és a Túr folyócskát övezõ vidékek megkapó, sok helyen érintetlen tájait illetõen. Mindkét folyó a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet (22 ezer ha) területén található, kanyargós vonalvezetésû medreiket holtágak, morotvák kísérik. A vízi környezetek a vízi sportok mellett jelentõs horgászhelyeket, az erdõségek pedig vadászterületeket tartalmaznak.

Még nem történt említés arról, hogy a megyében sok, több mint 300, mûemlékileg védett világi és egyházi kultikus emlék található. A felsorolt lehetõségek elég széles palettája idegenforgalmi bevételt jelenthet számunkra, amennyiben a turisztikai- infrastrukturális fejlesztéseket az adott ágazatoknál sikerül végrehajtani, illetve a területek iránt érdeklõdõ potenciális befektetõket a térségbe vonzani.

Az életkörülmények néhány jellemzője

2007 I. negyedévében a munkaerõ-felmérések adatai a korábbi évek trendjének megfelelõen a gazdaságilag aktív népesség számának bõvülését mutatják, azonban a növekedést ebben az idõszakban kizárólag a munkanélküliek számának (34 ezer fõre történõ) emelkedése magyarázza, miközben a foglalkoztatottaké 2 ezerrel, 178 ezer fõre mérséklõdött. A foglalkoztatási arány 41,3%-ra esett vissza, a munkanélküliségi ráta pedig 15,9%-ra emelkedett. Mind a versenyszféra, mind a költségvetési szféra alkalmazottainak száma csökkent. Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete csupán 1,4%-kal emelkedett, de reálértéke a 6-7%-os országos fogyasztói árindexszel számolva csökkent.

A megyében a lakásépítések számának csökkenése folytatódott.

A megyei telephelyû vállalkozások ipari termelése a 2006. évi jelentõs növekedés után január–márciusban 1–2%-kal bõvült, lényegesen szerényebb mértékben az országosnál. A regisztrált gazdasági szervezetek száma megyénkben, 2007 márciusában 51 041 db. A gazdasági szervezetek beruházásainak teljesítményértéke 10 248 millió Ft volt 2007 I. negyedévében.

A megye mezõgazdaságának növénytermelési ágazatában 2007-ben a szélsõséges idõjárás rendkívül nagy veszteségeket okozott. Az áprilisi, májusi fagy, majd az azt követõ jégesõ miatt a térségben – ahol az ország gyümölcs-termõterületének több mint harmada található – a tervezett gyümölcstermés csupán 5–10%- a várható, ennek is nagy része is a ház körüli védett kertekbõl. A kár nagysága több mint 15 milliárd forintra becsülhetõ.

Megyénkben az országosnál rövidebb a születéskor várható élettartam, magasabb a férfihalandóság, alacsonyabb az egészségesen eltöltött életévek száma.

A lakosság képzettségi színvonala továbbra sem éri el az országos átlagot.

A megyei oktatási rendszer szervezettsége, illetve színvonala a verbális tudás átadását tekintve jónak tekinthetõ. A megyében hat felsõfokú intézmény található.

Szellemi életünk gazdag, kiterjedt a múzeumi hálózatunk, fontos színházi esemény a határon túli magyar színházak éves találkozója. A Nyírség, a Szabolcs és a Kállai kettõs néptáncegyüttes országos hírnévnek is örvend.

A megye adottságainak rövid bemutatása után szeretnék rátérni azoknak a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési programoknak, prioritásoknak az ismertetésére, amelyek e különleges adottságú, értékekben gazdag régió felzárkóztatását elõsegíthetik.

A területi felzárkózás stratégiája

Kiemelten kell foglalkoznunk a közlekedésfejlesztéssel és a szállítással összefüggõ logisztikai fejlesztésekkel és az idegenforgalmi, turisztikai fejlesztésekkel. Az autópálya nyomvonala már elérte a megyeszékhelyet. Stratégiai célkitûzésünk, hogy az M3-as autópálya továbbhaladva mielõbb érje az ukrán határt, mielõbb megkezdõdjön a megyét Észak- Erdéllyel összekötõ gyorsforgalmú út kiépítése. A 4. számú fõút korszerûsítése és az összekötõ úthálózat fejlesztései kapjanak nagyobb prioritást, kezdõdjenek meg a vasútvonal-fejlesztések a Budapest-Szolnok-Nyíregyháza-Záhony, Nyíregyháza-Miskolc vonalszakaszon, folytatódjanak a kerékpárút-fejlesztések. Záhony térségében nagymértékû logisztikai fejlesztések fognak megvalósulni, kiemelt program keretében ukrán–magyar területen.

Folyamatban van a megye valamennyi települését érintõ települési szilárdhulladék- gazdálkodási program megvalósítása, az európai uniós normáknak megfelelõ kezelési eljárással. A tervezés alatt álló megyei szennyvíz-elvezetési program az elavult rendszerek kiváltását szolgálná, a szigorú európai uniós szabályoknak megfelelõ rendszer kiépítésével.

Hírközlés, informatikai téren jelentõs a megye lemaradása, az üvegszáloptikás rendszer részben épült ki, ennek folytatása, a minõségi adatátviteli és kommunikációs szolgáltatások teljes körû kiépítése következõ idõszak feladatait kell hogy képezze.

A táji és épített természeti értékeink védelme – amelyekben megyénk igen gazdag –, bemutatása, a turizmust, idegenforgalmat segítõ programok kidolgozása, megvalósítása során a határmenti kapcsolatainkat kívánjuk erõsíteni. A határon átnyúló naturpark kialakítására pályázat került benyújtásra, amely az ukrán és a román természetvédelmi területek közös fejlesztését célozza meg.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat két nyertes INTERREG III/A projekt megvalósításában vesz részt. A Túr vízrendszere komplex rehabilitációjának fejlesztése érdekében kidolgozott pályázat megvalósítása folyamatban van, a megvalósíthatósági tanulmány elkészült, folyamatban van az engedélyezési tervek készítése. A program a román partnerek együttmûködésével készül. A másik projekt: az interregionális látogatóközpont kialakítása, a határon átnyúló környezetvédelmi együttmûködés erõsítése, valamint turisztikai központ kialakítása a szlovák partnerek együttmûködésével, különös tekintettel az Andrássykastélyok bemutatására.

Folyamatban vannak az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos komplex fejlesztések megvalósításának elõkészítõ munkái. Nagyon fontos, hogy a nemzetközi együttmûködés példaszerû legyen a megyével szomszédos országokkal, a román és az ukrán közös folyószakaszokon. E programok megvalósítását segíti a Kárpátok Eurorégió és a Maas- Rajna Eurorégió közös projektjei.

Ösztönözni szeretnénk megyénkben a megújuló alternatív energiaforrások felhasználását.

Kiemelten kezeljük a meglévõ mûemlékeink felújítását, bemutatását, azok turisztikai hasznosításának elõsegítését, a turisztikai szolgáltatások, infrastruktúrák fejlesztését.

A határmenti együttmûködések fejlesztése során kiemelt figyelmet fordítunk a program-együttmûködésekre, a diplomáciai és üzleti, infrastrukturális és intézményi fejlesztésekre.

Az elõzõekben felvázolt fejlesztési programokat az európai együttmûködésben és partnerkapcsolatokban rejlõ lehetõségek elmélyítésével és kiszélesítésével szeretnénk megvalósítani.

El kívánjuk érni, hogy ez a régió földrajzi elhelyezkedésében és értékeiben rejlõ elõnyeit kihasználva élni tudjon a lehetõségekkel, és helyzete alapvetõen megváltozzon. Ami hátrány volt eddig – hogy megyénk az ország legkeletibb részén helyezkedik el –, most elõnnyé váljon.