Az érettségi tételtől az e-ügyintézésig 2007/4
Barna Gábor felelős szerkesztő Nemzeti Kulturális Örökség elektronikus Oktatási Könyvtára
Az idei magyar írásbeli érettségi tételek között szerepelt az a feladat, miszerint a vizsgázónak érvelnie kell az elektronikus adathordozók, ill. a hagyományos könyvek mellett, kölcsönhatásukat és jövőbeni szerepüket is értékelve. Az aktualitását több előző évi hivatalos esemény adta: Magyarország csatlakozott az európai elektronikus könyvtárhoz, elsősorban a Magyar Országos Közös Katalógust (Mokka) és a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) adatbázisát elérhetővé téve az európai könyvtár honlapján. Az országgyűlés törvényt fogadott el a szellemi kulturális örökség (digitális) megőrzéséről.
Az érettségi kérdés alapötletét tudományos- kulturális irodánk, mint az Oktatási EKönyvtár Szerkesztõsége juttatta el az Oktatási Minisztériumhoz még 2004-ben. Ehhez a felvezetéshez már kapcsolható az az állításom, hogy amíg a középfokú oktatás nem használja az elektronikus médiumokat minél több tantárgy esetében, addig túl sok felnõtt állampolgárunk fogja kafkai útvesztõnek érezni pl. az e-ügyintézést is.
Több éve már közhely, hogy permanens digitális forradalomban, átfogó médiaváltás korszakában élünk, az internet, a digitális hordozók, megjelenítõk drámai változást idéznek elõ a tudás és az információ terjesztésének technikáiban.
A legfrissebb érdekes példa: az Európai Bizottság elindította saját csatornáját a YouTube oldalán a legfontosabb politikai, gazdasági és társadalmi kérdéseket érintõ audiovizuális tartalmakkal.
Ez az újszerû kommunikációs stratégia elsõsorban és természetesen a fiatalabb korosztályt célozza meg, hiszen tõlük várjuk el az Európai Unió hosszú távú mûködtetését.
Mit jelent ez az egyes tagállamok és intézményeik számára? Ezen a területen a legfontosabbnak az oktatás olyan jellegû és mértékû innovációját tartom, amely sikerrel veheti fel a harcot más ingerekkel a fiatalok idejéért, figyelméért.
Az egyes önkormányzatok pedig a közvetlen fenntartási kötelezettségeiken túl aszerint vannak érintve a témában, hogy gondoskodnak-e a településük történetének, értékeinek folyamatos kutatásáról (a tanulókat is bevonva, pl. családtörténet, egyéb személyes vonatkozások) annak közzétételérõl. Az a fiatal válhat igazán felelõs döntéseket hozni tudó felnõtté, aki érdemi választ kap a kérdéseire: Ki vagyok én, kikhez tartozom, honnan jöttem? Ezt követõen fogja érdekelni egy másik ember, másik közösség hasonló jellegû megnyilatkozása.
Mára kimondhatjuk, hogy a vaskos, mutatós településtörténeti kötetek közelmúltbeli kis példányszámú kiadása némileg így is pazarló volt, és a település határain kívül a közönség-elérése szinte kimutathatatlan.
Természetesen történnek tisztes próbálkozások a települések honlapjain értékfelmutatásra, de ezeket a közérdeklõdés és a közoktatás nem tudja igazán használni mint segédanyag-gyûjteményt.
A 2005-ben kezdeményezett Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtárunk (bõvebben Jegyzõ és Közigazgatás 2007/2.) talán megoldás lehet, hiszen az épített iskolai és közkönyvtárak mindegyikébe az ezernyi nyomtatott kötetet stb. eljuttatni, használatba venni reménytelen, de ugyanezeket elektronikusan állományba helyezni, és a tanulókat, pedagógusokat a napi használatára ösztönözni kézenfekvõ.
A lépés ezeknek az intézményeknek az ún. intranet hálózatát hasznosítja, de hogy az internetet otthon, ill. a munkahelyen használók is megtalálják ezt az adatbázist (több tíz GB-ról lesz szó) õsztõl fokozatosan megjelenítjük a Sulinet honlapján (www.sulinet.hu…/Jelkép és Örökségtár) kívül az Önkormányzati Minisztérium portálján, valamint a magyarorszag.hu/orszaginfo- ban.
Kategória
Könyvajánló
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata
Negyedik, hatályosított kiadás
(2023. őszi kiadás)
Ára: 12000 Ft