Salgótarján és Somoskőújfalu kapcsolata – földrajzi adottságai következtében – korábbi időkre vezethető vissza, ugyanis 1964-ben – amikor Somoskőújfalu még önálló település volt – a két tanács között létrejött megállapodás alapján Somoskőújfalu területéből 236 kat. hold 155 négyszögöl területet elsősorban a szocialista városfejlesztés lakásépítési feltételeinek bővítése érdekében térítésmentesen átcsatoltak Salgótarján területéhez (mai Beszterce lakótelep). Somoskőújfalu Község Közös Tanácsa – talán nem teljesen saját elhatározásából – 1976-ban kérte a településegyesítést Salgótarján várossal, ez 1977. április 1-én meg is történt.

A Somoskõújfalu településrészen élõ lakosok 2003. 10. 17-én megtartott lakossági fórumon kezdeményezték a településrész önállóvá válását. E szándék az itt élõk részérõl gyakorlatilag az általános iskola bezárásakor fogalmazódott meg elõször. Az Ötv. vonatkozó elõírásainak megfelelõen megválasztásra került az elõkészítõ bizottság. 

Somoskõújfalu településrész választópolgárainak száma ekkor 2060 fõ volt, ezért a helyi választási bizottság (HVB) által ellenõrzött 762 db érvényes aláírást tartalmazó aláírásgyûjtõ ív alapján megállapítást nyert, hogy a helyi népszavazás kezdeményezése eredményes volt. 

A közgyûlés Somoskõújfalu önállóvá válása tárgyában 2004. szeptember 4-ére tûzte ki a helyi népszavazás idõpontját. 

A HVB elnökének tájékoztatása alapján a közgyûlés megállapította, hogy a helyi népszavazás érvényes és eredményes volt, és határozatba foglalta annak eredményét. A feltett kérdésre vonatkozóan a leadott érvényes szavazatok száma: 1320 db, melybõl 1059 választópolgár igennel, 261 pedig nemmel szavazott. A közgyûlés az elõkészítõ bizottság által készített leválási javaslatáról szóló korábbi állásfoglalását megerõsítette. 

A bizottság a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezésérõl szóló javaslatban megfogalmazta, hogy Somoskõújfalu kiválásával erõsödne a helyi érdekek érvényesítése, nagyobb lehetõségek adódnak a lakosság bevonására a település érdekében végzendõ munkához, megfelelõ körülmények teremthetõk ahhoz, hogy a fiatalok a községben telepedjenek le, a falu három évtized után ismét fejlõdésnek induljon, bekapcsolódjon az EU által finanszírozott vidékfejlesztési programba. 

A bizottság általa valósnak vélt sérelmeket sorakoztatott fel a javaslatban, és úgy ítélte meg, hogy Somoskõújfalu a településegyesítés óta folyamatosan leépül, nincs fejlesztés, az üzemeltetési feladatok ellátása nem megfelelõ színvonalú. 

A közgyûlés állást foglalt a javaslatról, és tényekkel, számadatokkal alátámasztva igazolta, hogy a város egész területén belül a városrész lakóit semmiféle hátrányos megkülönböztetés nem érte. A fejlesztés arányosan történt a város egész területén, az alapfeladatok ellátását pedig azonos színvonalon igyekezett biztosítani. 

A leválás kezdeményezését közvetlenül kiváltó ok – mint már utaltam rá – vélhetõen az volt, hogy a közgyûlés döntött arról, hogy a településrészen megszünteti az általános iskolát. Ennek kapcsán kihangsúlyozandó, hogy az önkormányzati intézményrendszer racionalizálása, a szerkezet és nagyság valós igényekhez mért hozzáigazítása nem Salgótarján egyedi esete. A gyermeklétszám tartós csökkenése nemcsak városunkban, és az érintett városrészben tette szükségessé az intézmények fenntartásának, illetve további mûködésének felülvizsgálatát. A közoktatási szakértõi véleménnyel alátámasztott döntés meghozatalát a gyermeklétszám csökkenése, illetve a településrészen lakók nagy részének a belvárosi intézmény választása indokolta. 

Az elõkészítõ bizottság a közigazgatási határt alapvetõen az 1964-ben történt területátadást megelõzõ állapotnak megfelelõen szeretné meghúzni, illetve ezek helyett csereterületet követelnek. A terület idõközben városias jellegûen beépült. 

Két okból sem fogadta el a közgyûlés a bizottság területmegosztásra vonatkozó ezen javaslatát, miszerint a bevezetõben említett 40 évvel ezelõtt ingyenesen átadott földterületek Somoskõújfalut illetik meg, ezért helyette csereterültet követelnek. Egyrészt a döntés az akkori jogszabályoknak megfelelt, másrészt a terület városias jellegûen beépült. Amennyiben az eredeti terület visszaadásra kerülne, mintegy 5000 választópolgár véleményét kellett volna kikérni a helyi népszavazás kezdeményezésekor. 

A vagyonmegosztás elvei lakosságarányos vagyonkiadás, a szétváláskor meglévõ állapotból kiindulva: 

• a vagyonkiadás alapja a mérlegben szereplõ vagyontömeg, melyet csökkenteni kell azon vagyonelemekkel, melyek nem képezhetik az osztozkodás tárgyát;
• Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának könyveiben szereplõ osztható vagyontömegbõl tételes leltár és könyv szerinti érték szerint kell kiadni az új település közigazgatási határain belüli vagyontárgyakat;
• a teljes adósságszolgálat fizetésének kötelezettsége lakosságarányosan kerül megosztásra. 

A köztársasági elnök a 89/2005. (VI. 29.) KE határozatával Salgótarján megyei jogú város Somoskõújfalu településrészét a korábbi egyesítés megszüntetésével Somoskõújfalu néven községgé nyilvánította. A határozat a kihirdetését követõ önkormányzati választás napján – 2006. október 1-jén – lépett hatályba. 

A megválasztott polgármesternek, illetve a település képviselõ-testületének az új önkormányzat zavartalan mûködésének biztosítása érdekében a hivatalunk minden segítséget megadott. 

Részletes tájékoztatást adtunk önkormányzati feladatellátás helyzetérõl és döntési lehetõségekrõl, rendelkezésre bocsátottuk a hatályos szerzõdéseket, megállapodásokat. 

Úgy ítélem meg, hogy a hivatal minden tõle elvárható segítséget megadott a Somoskõújfalu Községi Önkormányzatnak az önálló mûködés feltételeinek kialakítása érdekében. 

Tekintettel arra, hogy az új önkormányzat tényleges mûködése egy hosszadalmasabb folyamat során fokozatosan alakul ki, illetve a polgármesteri hivatal felállítására is csak 2006. október 1-jét követõen nyílt lehetõség, az átmeneti idõszakban – a Somoskõújfaluban élõ emberek érdekeit szem elõtt tartva – egyes ellátásokat (településüzemeltetést, egészségügyi alapellátást, kötelezõ szociális és gyermekjóléti szolgáltatást) megszerveztük, illetve a helyi feltételek létrejöttéig továbbra is elláttuk, és jelenleg is ellátjuk. A közgyûlés – a 2006. évi idõarányos költségvetési bevételek és a 2006. december 31-ig ellátandó feladatok figyelembevételével – hozzájárult ahhoz, hogy Somoskõújfalu Község Önkormányzata részére – zavartalan mûködésének biztosítására – 5 980 000 Ft kerüljön átadásra. 

A közgyûlés kezdeményezte a két önkormányzat közötti vagyon és a közigazgatási terület megosztásában, az új község határvonalában, valamint a normatív hozzájárulások, támogatások és az átengedett személyi jövedelemadó finanszírozásával kapcsolatos megállapodás elõkészítését. 

A területszervezési eljárásról szóló törvény rendelkezik arról, hogy községgé nyilvánítás esetén a választást követõen, legkésõbb 6 hónapon belül az érdekelt önkormányzatok megállapodnak a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában, az új község határvonalában. Megállapodás hiányában bármelyik érdekelt önkormányzat keresete alapján a megyei bíróság dönt. 

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és Somoskõújfalu Község Önkormányzata közötti – fentiekben jelzett – megállapodások létrejötte több egyeztetõ tárgyalást igényel, ami a két önkormányzat akaratától és együttmûködési készségétõl függõen alakulhat. 

Szükségesnek tartottuk, hogy a tárgyalások koordinálására a közgyûlés hozzon létre egy ideiglenes bizottságot, melynek feladata a megállapodások megkötésével kapcsolatos egyeztetések lebonyolítása Somoskõújfalu Község Önkormányzatával, valamint ezek eredményeként létrejövõ megállapodás és a képviselõ-testületi döntések elõkészítése. 

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata több ügyben is bizonyította kompromisszumkészségét, így a helyi járati autóbusz-közlekedés további mûködtetése, közös fogorvos alkalmazása stb., ennek ellenére egyértelmû jogszabályi háttér hiányában az intézkedéseink, segítõ közremûködésünk egy része a település „belügyeibe” való beavatkozásnak, akadékoskodásnak tûnt (iskola újraindításához az épület használatba adása, tagóvoda átadása stb.). 

Mindezekkel együtt is bízunk a jószomszédi viszony kialakításában, a többcélú kistérségi társulás keretei közötti gyümölcsözõ, eredményes együttmûködésben.