Ipolyszög történetének kezdete még a XV. századig nyúlik vissza, önálló településként 1905-ig Riba (hal), 1973-ig Ipolyszög néven jegyezték, 1973-tól Balassagyarmat városhoz csatolták. A fennálló több mint 3O éves „házasság” ideje alatt kiépült a településrészen a teljes infrastruktúra, a közfeladatok ellátása megoldott volt. A településrész választópolgárai már 1993 tavaszán kezdeményezték a leválást, azonban a helyi népszavazás eredménytelen volt, míg a 2002. február hó 3. napján megtartott népszavazás érvényes és eredményes lett.

A községgé nyilvánítás valamennyi feltételének vizsgálata után azok összessége pozitív elbírálást kapott, így a Magyar Köztársaság elnöke 103/2003. (VI. 25.) KE határozatával Balassagyarmat város Ipolyszög településrészét – a korábbi egyesítés megszüntetésével – községgé nyilvánította. 

Sajátos idõzítése volt a kezdeményezésnek, hiszen 2002-ben voltak az önkormányzati általános választások, így a településrész a további négy évben Balassagyarmat város részeként élte mindennapjait úgy, hogy önállósodásának hatályosulása csak négy év múlva történhetett meg. Ezen idõszak alatt az önkormányzatok finanszírozása is változott, a kötelezõ feladatok ellátása – a többcélú kistérségi társulások létrejöttével – a társulások irányába mozdult el. 

A leválás kezdeményezésekor az elõkészítõ bizottság által megfogalmazott feladat ellátására vonatkozó javaslatok felülvizsgálatra szorultak, a döntéseket a rendelkezésre álló anyagi lehetõségek határozták meg. A 2006. évi önkormányzati általános választásokat követõen azonnal megkezdtük a tárgyalásokat az új település polgármesterével. A döntések megkönnyítéséhez tájékoztatót készítettünk az ellátások jogszabályi lehetõségeirõl a képviselõ- testület számára. 

Az alakuló ülésre – a város által felújított községháza ugyan nem készült el –, az óvoda épületében került sor, ahol az ún. kötelezõen tárgyalandó napirendeket követõen elfogadták az önkormányzat szervezeti és mûködési szabályzatát, a szociális ellátásokról szóló rendeletet. Ezen az ülésen döntés született, hogy az önkormányzati és államigazgatási feladatokat – a városi képviselõ- testület hozzájárulásával – városi jegyzõként lássam el, de szándékuk a balassagyarmati székhellyel mûködõ körjegyzõséghez való csatlakozás volt, annak ellenére, hogy az elõkészítõ bizottság másik településsel javasolta a körjegyzõséget. 

Szembesülnünk kellett azzal, hogy az Ötv. az évközbeni körjegyzõséghez való csatlakozást nem teszi lehetõvé. Megoldásként a meglévõ körjegyzõséget október 31. napjával a létrehozó két település képviselõ-testületei megszüntették, és november 1. napjával már Balassagyarmat, Patvarc és Ipolyszög települések képviselõ-testületei létrehozták az „új” körjegyzõséget. 

A végleges vagyonmegállapodásig a város képviselõ-testülete ingyenes használatba adta a községházának, az orvosi rendelõnek, könyvtárnak helyet adó ingatlant, megteremtve ezzel a heti egyszeri ügyfélfogadás tartását a községházán. 

A leválás évében az új településnek nem volt költségvetése, ezért megállapodást készítettünk elõ a 2006. december 31. napjáig Ipolyszögöt megilletõ, lakosságszámhoz kötött normatív állami támogatások megosztására, amit továbbra is a város önkormányzata kapott. Erre azért volt szükség, mert július 31-e után pótigénylésre nincs lehetõség, a település pedig egyéb pénzeszközhöz nem jutott volna. 

Átadásra került a gépjármûadó-bevétel idõarányos része is, mely bevétel is hozzájárult a kötelezõ feladatok finanszírozásához. Elõkészítettük a község elsõ költségvetési koncepcióját és a 2007. évi költségvetését, ami hiánnyal lett elfogadva, és rendkívül takarékos gazdálkodással számol. Több helyi rendelet (helyi adók, talajterhelési díj, víz- és csatornadíj) megalkotására is sor került. Január 1-tõl a helyi szilárd hulladékszállítással új közszolgáltatót bízott meg a testület. Az óvodai ellátást, az általános iskolai oktatást, a gyermekjóléti és szociális alapellátást társulás keretében biztosítja az önkormányzat. 

A vagyonról, a közigazgatási terület megosztásáról és az új közigazgatási határvonal megállapításáról szóló döntést – a leválást követõ 6 hónapon belül –, többfordulós egyeztetést követõen március 28-i ülésén mindkét testület egyhangúan elfogadta, ami azért is nagy jelentõségû, mert ezzel zárult le az önállóságot megalapozó döntések sorozata, és bírósági út igénybevételére nem került sor. 

Összességében megállapítható, hogy az induláskor a leváló települések önkormányzatainak gazdasági alapjai nem biztosítottak. A mûködés pénzügytechnikai feltételeinek (adószám, költségvetési elszámolási számla és alszámlák nyitása, PIR-törzsszám, KSH-törzsszám) kialakítása idõigényes. A költségvetési törvény az „önhikis” pályázatnál még a benyújtás lehetõségével sem számol a leváló településekkel kapcsolatban. 

Sok még a teendõ, de sikernek könyvelhetõ el az, hogy az önkormányzat mûködése biztosítva volt. A lakosság a változással járó intézkedéseket jó szándékkal fogadta, amint az az áprilisban megtartott falugyûlésen is érzékelhetõ volt. 

Az elvégzett feladatok mögött kemény munka áll, több köztisztviselõ egymásra épülõ elõkészítõ munkája mellett a sikeres végrehajtás a két önkormányzat polgármestere és képviselõ-testülete jó együttmûködésének is köszönhetõ.

Ui.: Az önálló községgé nyilvánított települések úgy ítélik meg költségvetési, anyagi teljesítõképességüket, hogy az veszélyezteti feladataik maradéktalan ellátását. 

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium álláspontja viszont az, hogy a területszervezési döntés kezdeményezése esetén mind az anyagi, mind az eljárási szabályok széleskörûen rendezettek és garanciát nyújtanak arra, hogy a maradó és az új település is mûködõképes legyen, és biztosítani tudja a lakosság számára a megfelelõ színvonalú szolgáltatásokat. 

A szakma álláspontja az, hogy a leváló települések vonatkozásában áthidaló megoldásokat tartalmazó jogszabály megalkotására volna szükség.