A közigazgatási hivatalok egyik alapfeladata fennállásuk óta az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, mely kiterjed a községi-városi, valamint a megyei önkormányzatok, a települési-, területi kisebbségi önkormányzatok, valamint azok szervezete, működése döntéshozatali eljárására, döntéseire (rendeleteire, határozataira), az önkormányzat bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, a megyei közgyűlés elnöke, társulása által hozott önkormányzati határozatokra.

Jelentős változást hozott a törvényességi ellenőrzésben a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1994. évi módosítása, mellyel egyidejűleg jelentősen bővültek a törvényességi ellenőrzés alá tartozó önkormányzati döntések. A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre 2004. december 11. napjától többek között kiterjed a képviselő-testület által meghozott az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatos testületi döntésekre is. Az 1994. évi LXIII. törvény felhatalmazta a közigazgatási hivatalt arra is, hogy a törvényességi ellenőrzés során szerzett tapasztalatai alapján az önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél. 

A törvényességi ellenőrzési feladatok terén további változást eredményezett a 2004. december 1. napján hatályba lépett települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény, mellyel új feladatként jelentkezett a többcélú kistérségi társulások törvényességi ellenőrzése is. Így ezen új intézményrendszer költségvetési, gazdálkodási hatáskörébe tartozó döntéseinek törvényességi ellenőrzése is a hivatalhoz került. 

Az államháztartás alrendszeréhez tartozó önkormányzatok pénzügyi, gazdálkodási tevékenysége még az önkormányzati feladatellátáson belül is egy kiemelt terület, melyhez nem kevés szakértelem szükségeltetik. A hivatal törvényességi feladatellátásában dolgozó referensei a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben beérkező költségvetési tárgyú határozatokat, a költségvetési rendeleteket, zárszámadási rendeleteket egy több oldalról egyeztetett szempontrendszer alapján vizsgálják. A szempontrendszer több éves folyamat eredményeként az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a társhivatalok összefogásával, a korábban megszerzett tapasztalatok alapján került összeállításra, melyben az önkormányzatok pénzügyi ellenőrzésére jogosult Állami Számvevőszék által tett megállapítások is figyelembe vételre kerültek. 

A költségvetési döntések törvényességi ellenőrzésének alapjául szolgáló jogszabályok köre is igen széles:

1. Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.);
2. Az államháztartás működési rendjéről szóló módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.);
3. a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.);
4. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló módosított 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nek.tv.);
5. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a végrehajtására kiadott 12/1987. (XII. 29) IM rendelet a jogszabályszerkesztésről;
6. 2003. évi CXXIX törvény a közbeszerzésekről,
7. 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről;
8. Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet. 

A törvényességi ellenőrzés eddigi tapasztalatai alapján elmondható, hogy az önkormányzati rendszer fennállása óta a költségvetési rendeletek és határozatok úgy formai, mint tartalmi szempontból látványos fejlődésen mentek keresztül. A kezdeti nehézségek (pl. hiányos, kötelező adatokat nem tartalmazó költségvetési rendeletek, jogszabály által előírt mellékletek hiánya stb.) már többnyire kiküszöbölésre kerültek. A jegyzők és a vezetésük alá tartozó polgármesteri hivatalok, körjegyzőségek köztisztviselőinek szakmai felkészültsége érezhetően javult. 

Jelenleg új típusú hibák jellemzik a költségvetési döntéseket (pl. vagyonkezelői jog létesítésének hibái: Ötv. 80/A. és 80/B. §-ok, Áht. 105/A. §, 105/B. §, 105/C §-ainak való meg nem felelés, vagy pl. az, hogy a költségvetési többlet felhasználásának módját több rendelet nem tartalmazza), továbbá a gazdasági program felülvizsgálatának hiánya, mely azoknál az önkormányzatoknál jellemző, ahol újra választották a polgármestert, és a képviselő-testület tagjainak többségét és a megkezdett célok végrehajtása, folytatása miatt fel sem vetődött a már korábban elfogadott gazdasági program felülvizsgálata, holott arra az Ötv. 91. § (7) bekezdése a megalakulásától számított fél évet biztosít a képviselő-testületeknek. Hasonló mulasztás tapasztalható az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletek megalkotásánál, melynek hiánya azt eredményezi, ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a naptári év kezdetéig nem alkotta meg és az átmeneti gazdálkodásról sem hozott rendeletet, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, ekkor a polgármester jogosult a helyi önkormányzat költségvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Erről a képviselő-testület előtt el kell számolni, a beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. 

Hiányosság érzékelhető az előzetes egyeztetési, véleményezési eljárások elmulasztása terén is. Ez évben ez kifejezetten a közoktatási intézmények átszervezése során jelentkezett, ahol is a közoktatási törvény 102. § (3) bekezdésében foglalt szervekkel nem minden esetben, illetőleg nem a közalkalmazotti törvényben rendelkezésre álló határidő betartásával történt a véleménykérés (Kjt. 6. §). 

Összességében azonban megállapítható, hogy a települési, a kisebbségi önkormányzatok, a körjegyzőségek, a többcélú kistérségi társulások költségvetési döntései törvényességi szempontból megfelelőnek tekinthetők, az ellenőrzés által feltárt hibák kiküszöbölhetők, a hivatal által tett intézkedéseket az önkormányzatok elfogadták és azok folyamatosan korrigálásra kerülnek. 

A jövőt illetően kitűzött célunk az önkormányzatokkal és a jegyzőkkel való kapcsolattartás további javítása és az önkormányzatok szakmai munkájának segítése. Ez a költségvetési döntések tekintetében még fokozottabban kell, hogy érvényesüljön, hiszen a költségvetési szempontú törvényességi ellenőrzésnek olyan új területei vannak, mint pl. az EU közösségi jogszabályokkal való egyezőség vizsgálata, versenyjogi közösségi szabályok és elvek, transzparencia irányelv betartásának figyelemmel kísérése, amely egy magasabb fokozatú szakmai együttműködést kíván. Bízom abban, hogy az egyre növekvő elvárásoknak éppúgy sikerül megfelelnünk, mint az állampolgárok igényeinek, és hozzásegíthetjük az önkormányzatokat ahhoz, hogy mindenkor a jogszabályi előírások betartásával hozzák meg döntéseiket.