A megszólítás – különösen az első találkozáskor – a magyar viselkedéskultúra, az etikett fontos kérdése. Az első személyes találkozó alkalmával az első benyomás hosszan ható érzéseket kelt, amelynek komoly következményei lehetnek a kapcsolat további alakulására. A „Nagy Méltóságú Uram!”-tól a „Hallja kend”-ig széles lehet a skála, a korábbi korok hagyományozó megszokásai alapján. Lehet-e Asszonyom/Uram megszólítást alkalmazni? Vagy egyszerűen csak „letegezni” szervusszal a jelöltet a jelöltajánlási csomag átvételekor? A közéleti és magánérintkezés eltérő szabályai még a médiaszereplők között is gyakran zavart okoznak. Közügyileg magázódunk, privátilag tegeződünk. De mit tegyünk a jogállamiság határán gyakorlatilag kívül, de jogfacsaró módon a jogállamiság határán mozgó szervezet képviselőivel? Könnyű a válasz, ha már beléptünk a Magyar Gárdába: akkor a szervezeti szabályzat rendezi ezt a kérdést!(?) De mit tegyen az a jegyző, aki a Magyar Gárdába – sem – akar belépni?

A megszólítás elsõ komoly konfliktusát Kalocsán, a 37. Forradalmi Ezred sorozott katonájaként éltem meg elõször. A tiszteket legalább három szóval kellett megszólítani: pl. Plájer Õrnagy Elvtárs / Tisztelt Õrnagy Elvtárs / Õrnagy Elvtárs jelentem… / Õrnagy Elvtárs kérek engedélyt…! Az elöljáró részérõl az alárendeltnek már csak kétszavas megszólítás dukált: pl. Farkas elvtárs / Hadnagy elvtárs / Megértette kérem?! Kérem végrehajtani! A honvédek számára címzetten elég volt az elöljáró az egyszavas megszólítása is: pl. Katona / Honvéd / Maga / Hallja…!

Szépirodalmi és történelmi tanulmányaimból azonban világos képet kaptam arról, hogy a feudális társadalmi berendezkedés alapvetõ szabálya volt (olvassanak Jókait!) a megszólítások kategorizált, hierarchizált és át nem hágható szabályrendszere: név + társadalmi rang + rokoni fokozat. Mikszáthnál a Rokonokban jól láthatjuk ennek végletekig vitt változatait: „Igenis kérlek, Méltóságos Uram, nagy tisztelettel, Kedves Urambátyám!”

Persze tudjuk, hogy a királyoknak sok nevük volt, és hercegek, bárók se nagyon adták alább. De miért van az, hogy a köztársaság intézményrendszerében a (volt és a jelenlegi) miniszterelnököket is név + miniszterelnök + úr megszólítás illeti? Amikor hétköznapi életben már bevetté vált a név + Asszony/Úr/ vagy rang + Asszony/Úr szerinti megszólítás? Biztosan indokolható azzal, hogy nagyon kevesen vannak az ilyen Urak, és magas az alkotmányos jogállásuk, de akkor miért tegezik a népet? Sõt miért beszélnek királyi többesben?

A Magyar Gárda megszólításában nagyon lassan alakult ki a parlamenti pártok közös megítélése: nem alkotmányos tevékenységet folytatnak.

Az ügyészség csak észrevételeket tett a tevékenységükre, de konkrét lépéseket nem.

Minden jegyzõ olvasta már a Magyar Gárda honlapját? (De biztosan látta a tévétudósítások valamelyikét.) Nos, aki csak a tévétudósításokat látta, már tudhatja a nyilvánosság által megismerhetõ lényeget: egy nemzetszocialista orientáltságú szervezetrõl van szó. A honlapjukról megtudható, hogy az egyenruhájuk az egyesülettõl igényelhetõ, tagsági könyvük van, és a fõnököket tisztelni kell. Tartalmilag semmi nem derül ki az olvasó számára a tevékenységükrõl, de minden józan életû ember láthatja tévéképernyõjén, hogy milyen eszmék (!?) iránt elkötelezettek az „esküt tevõk”. Hát mindenki vak, aki tévét néz? A parlamenti pártok hosszú idõ után azt mondták: vakok nem vagyunk, de süketek lehetünk, mert az alkotmányos jog! Az ügyészség már mintha nézett volna tévét. De a bíróság nem néz tévét, várja a feljelentést alkotmányellenes tevékenység miatt!

Ne érjen minket meglepetés: ha az ügyészség 2009-ben a Magyar Gárda alkotmányellenes tevékenysége miatt a Magyar Gárda törlését javasolja a nyilvántartásból a bíróságnak, akkor majd 2019-ben lesz errõl bírósági végzés is.

Javasolom a majdani bíróságnak, (melynek jövõbeni tagjai életkoruk okán, 2007-ben még nem végezték el a jogi egyetemet) a majdani „végzés” marasztaló kihirdetésénél a megszólításnál csak annyit mondjanak: „Kérem az alperest is, hogy álljon fel!” (Ez a megszólítás és felszólítás 7 szóból állhat). A megszólítás kulturáltsága kijár azoknak is, akik ezt maguk nélkülözni kényszerülnek, mert az egyesületük egyenruhája kötelezi õket a kultúramentességre.

A jövõ rózsaszínû a jegyzõk számára, mert a 2018-as önkormányzati választás után már valószínûleg papírjuk lesz arról, hogy a Magyar Gárda alkotmányellenes szervezet, így nem indulhatnak a 2022- es választásokon.

Addig is a jegyzõknek az ajánlószelvények átvételekor a következõ megszólítást és esküt javasolom: „Tisztelt Árpád Sávos Fõparancsnok ÚR! Hazánk nevében Köszönöm, hogy átnyújtotta Ajánlószelvényeit! Esküszöm, hogy a Haza javára hasznosítom mindet az egész Kárpát- medencében!”

Ha korábban – jogerõs bírósági döntés hiányában, „saját belátásból” – kell ezt a mondatot elmondania a jegyzõnek már 2010-ben, akkor minden parlamenti párt helyi képviselõje helytelenítõleg csóválja majd a fejét: „… pedig milyen kár ezért a jegyzõért…, de a jogállam az jogállam!