Az Európai Választási Szakértők Egyesülete (ACEEEO) konkrét országtanulmányok alapján (szerk.: Rytkó Emilia) áttekintette a pártés kampányfinanszírozás európai és kanadai szabályozását és gyakorlatát.

Zsuffa István és Havas Péter összegezte azokat az elveket, amelyek alkalmazásával javasoljuk az európai parlamenteknek új törvények megalkotását. 2008 szeptemberében Romániában tartandó konferenciánkon áttekintjük esetleges megvalósulásukat.

• A pártok gazdálkodására és a kampányfinanszírozásra egységes, de legalábbis összehangolt szabályokat célszerû alkotni.

• A szabályozás biztosítsa a gazdálkodás ellenõrizhetõségét és átláthatóságát; a pártok a nyilvánosság elõtt adjanak számot gazdálkodásukról és a választási kampány finanszírozására felhasznált anyagi eszközökrõl. E követelmények érvényesülését egységes számviteli rend és szankciórendszer garantálja.

• Olyan korlátozó szabályokat kell alkotni, amelyek gátat szabnak a kampánykiadások egyre gyorsuló ütemû növekedésének, és elõsegítik, hogy a pártok egyenlõ esélyekkel indulhassanak a szavazatokért folytatott versenyben.

• A pártok és a választási kampány finanszírozására két megoldás között kell választani: vagy vegyes rendszerû finanszírozás legyen, azaz mind az állam, mind a magánszféra járuljon hozzá a pártok kiadásaihoz, vagy kizárólagos állami finanszírozás biztosítsa a pártok mûködését. Az állami támogatás körében célszerû a közvetett módszerek alkalmazása (pl. az állampolgár adójának egy részét felajánlhatja valamelyik párt számára).

• Kívánatos a magánszféra (választópolgárok és jogi személyek) által nyújtott támogatás esetében korlátozni az adományozók körét (pl. külföldiektõl, közintézményektõl nem fogadható el támogatás). Ugyancsak kívánatos egy meghatározott összeghatár felett az adományozó nevének nyilvánosságra hozatala. Megfontolandó továbbá, hogy az egy adományozó által nyújtható támogatás összegét indokolt-e limitálni.

• Szükségesnek tartjuk a jelöltek és a pártok kampánykiadásainak korlátozását. Ennek érdekében pontosan meg kell határozni, hogy milyen ráfordításokat kell kampánykiadásnak tekinteni. Ebbe a körbe célszerû beszámítani a természetben nyújtott szolgáltatásokat is.

• A kampányfinanszírozással összefüggésben is célszerû szabályozni a média (elsõsorban a rádió és a televízió) szerepét. Megfontolásra ajánlható, hogy a pártok kapjanak ingyenes mûsoridõt programjaik ismertetésére, ugyanakkor a fizetett politikai hirdetések közlése tilos legyen.

• Az anyagi jogi szabályok következetes érvényesítése érdekében szükségesnek tartjuk a megfelelõ eljárási szabályok megalkotását, valamint az intézményi keretek (pl. ellenõrzésre feljogosított, pártatlan szervek) létrehozását.

Végkövetkeztetésként megállapíthatjuk, hogy a pártok és választási kampányok finanszírozásának szabályozását Magyarországon is aktuális új alapokra helyezni, és nem vitás, hogy a többi európai ország tapasztalatai erre kedvezõ hatással lehetnek. ■