Cserkeszőlő település 1952-ben vált önállóvá. A község életét alapvetően meghatározta és a jövőben is meghatározza a gyógyvíz. Ezt a 82 C hőmérsékletű vizet a második világháború alatt német mérnökök találták, amikor olajat kutattak háborús célokra. Az akkori geológiai felmérések szerint a mélységben további gyógyvízadó rétegek vannak. A fürdő területén a 2. sz. hévízkút 67 C-os vizet ad. Sajnos az „őskút” teljes rekonstrukciója már az újabb technológiákkal sem lehetséges, ezért az Önkormányzat 1999-ben új kút fúrására készített terveket. 2003-ban a kút elkészült, vizének gyógyvízzé nyilvánítása folyamatban van. Előzetes laboratóriumi eredmények alapján összetevői rendkívül kedvezőek.

A föld mélyén rejlő természeti kincsnek az alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos gyógyvíznek köszönheti a település népszerűségét. Ez az a víz, amely mozgásszervi, reumatikus és nőgyógyászati betegségek kezelésére, utógondozásra és rehabilitációra alkalmas. Az erre alapozott fürdő 1945-55-ben épült, majd lassan fejlődni kezdet. Cserkeszőlő Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 107.§. (1) (2) bekezdése, valamint az 1991. évi XXXIII.tv. alapján a Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vagyonának felosztását követően jutott hozzá a fürdővagyonhoz. A vagyonátadás folyamata a vagyonfelosztásban érintett önkormányzatok erre vonatkozó közmegegyezése hiányában évekig elhúzódott, majd 1993-ban zárult le.
A fürdőben a kor kihívásainak megfelelő fejlesztésre az elmúlt 7-8 évben került sor.
Erre azért is volt lehetőség, mert az előző vezetésnek köszönhetően a község már akkor is a Tiszazug legfejlettebb települése volt. Rendelkezett olyan infrastruktúrával, mint teljes vezetékes vízellátás, frekventált területeken szennyvíz elvezetés, gázellátás, telefonellátás és üdülőövezet alakult ki.
1998-ban került megválasztásra Szokolai Lajos polgármester, aki az anyagilag megalapozott, infrastruktúrával jól ellátott és tulajdonjogilag majdnem 100 %-ban rendezett vagyonnal gazdálkodó önkormányzatnál megfogalmazta azokat a legfontosabb tennivalókat, amelyekre külön figyelmet kell fordítani. Ezeket nyolc pontba fogalmazta meg:
 Az Önkormányzat anyagi stabilitása;
 A településen lakó emberek maximális kiszolgálása, érdekeinek képviselése, védelme;
 Az intézmények biztonságos üzemeltetése;
 A község infrastruktúrájának fejlesztése;
 Befektetők meggyőzése befektetésekre;
 Munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek teremtése;
 Termálvíz hasznosítása;
 Fürdő gazdaságilag jól átgondolt fejlesztése.
Az egyértelmű volt, hogy a fürdőt kell fejleszteni, mert bevétel csak innen volt várható. A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak teljes bevonásával és külső megbízottakkal terveket készítettünk a medencék felújítására, új medencék építésére. Ennek első lépése volt, hogy el kellett bontani a vas és fa bódékat és egy korábban elkészült tanulmányterv alapján lehetett megterveztetni az új egységeket.
Hosszas előkészítés előzte meg az új Rendezési Terv elkészítését, amely a „nagyra törő terveknek” a várossá válás feltételeinek a megteremtéséhez is tervet ad.
A fejlesztések az önkormányzati berkekben nagymértékűek voltak. Újjá épült a fürdő, új élmény és gyógymedencék készültek. A Széchenyi terv keretében hullámfürdő és gyógycentrum került átadásra. Teljesen új, modern fizioterápiás és a balneoterápiás kezelőegységek állnak a betegek rendelkezésére a területén.
Intézményeink újjá épültek. Gyönyörű az óvodánk, a nyugdíjasház, az ifjúsági klub és a könyvtár. Sikerült vonzóvá tenni a községet, így a magánberuházások is fellendültek. Ezek hatása a foglalkoztatásban a helyi adó bevételekben, a nyári népességszám növekedésben és egyszerűen a község arculatában mutatkozik.
Egy-egy nyári estén a tengerparti üdülősorok hangulata jut az itt üdülő vendégek eszébe az üzletsorok kis teraszain nézelődve vagy a vendéglátó egységek asztalainál üldögélve.
Természetesen ennek a fejlődésnek ára is van. Mindig kérdés volt, hogy az Önkormányzat honnan tud pénzt előteremteni a fejlesztésekhez, a pályázatokhoz. Ezért kezdetben úgy döntöttünk, hogy értékesítjük az Önkormányzat azon vagyontárgyait, amelyek nem hoznak hasznot. Ezért óriási kritikát kaptunk a lakosságtól, hiszen az ő szemükben az Önkormányzat vagyona szent, aki ehhez hozzányúl, az pazarol.
De a döntés jónak bizonyult, és amikor 2002-ben egy falugyűlésen arról tudott a polgármester beszámolni, hogy az önkormányzat vagyona a beruházásoknak köszönhetően megnégyszereződött, meg is bocsátották a korábbi bűnöket.
A fejlődés nem áll meg, az új termálkút vizét nem csupán a fürdőben használjuk, hanem a Cserkeforrás Lakópark első épületegységét innen fűtjük és a lakásokba a gyógyvíz is be lett vezetve. A Cserkeforrás Lakópark mögötti egész terület beépítésre szánt és gyógyszállók, apartmanházak egész sora fog megépülni.
Felfigyeltek a gyógyvízre az időskorúak ellátása terén is és két színvonalas gondozóház építési engedélyét adtuk ki a közelmúltban.
Most újabb kihívások előtt állunk, hiszen ekkora fejlődést kezelni kell és a vagyont működtetni. Eddig valamennyi intézményünk gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látta el, de egy 2004-es állami számvevőszéki jelentés szerint ekkora fürdő vagyon működtetése intézményi keretek között 1 milliárdos költségvetés mellett már mind tartalmát mind nagyságát tekintve túl nő egy 15 fős Polgármesteri Hivatal keretein és a működés szervezeti kereteit újra kell gondolnia az Önkormányzatnak.