Határmenti és testvérvárosi kapcsolatépítés csengeri módon 2007/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Politikus

Határmenti és testvérvárosi kapcsolatépítés csengeri módon 2007/5

IX. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Apáti György
polgármester
Csenger

„Minden korszak egy kísérlet, óriási méretű vállalkozás, egy csomó nagyszerű szerep, amelybe a népek aszerint ugranak bele, vagy húzódnak vissza, hogy mennyire ismerik fel a korhelyzetet, s mennyire hisznek képességeikben.”

 

Nagy László gondolatával azonosulva ezt a korhelyzetet ismertük fel Csenger akkori vezetésével, s tartottuk alkalmasnak arra, hogy testvérvárosi szerzõdések kötését szorgalmazzuk. A szomszédos Románia magyarlakta településein nagy várakozással és nyitott szívekkel fogadták a kezdeményezést.

 

Elsõként 1987-ben Negresti-Oas városával létesített Csenger partnerségi kapcsolatot. Célul tûztük ki a kölcsönös kulturális, sport-, turisztikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok kialakítását, elmélyítését.

 

1988-ban a szintén romániai (többségében magyar anyanyelvû) Tasnád városával is szorosra fonódott a kapcsolat, melyet kölcsönös együttmûködési szerzõdés aláírásával pecsételtünk meg. Az elsõ találkozások a nemzeti ünnepeken való tisztelettételekben, városnapokon való részvételekben nyilvánultak meg. Elõrelépést jelentett a kulturális csoportok, hagyományõrzõ egyesületek fellépése, a közös sportversenyek szervezése egymás településein, melyek egyre több embert hoztak közel egymáshoz.

 

A „vállalkozó–üzletember” találkozók a gazdasági kapcsolatok kialakításának zászlóbontását jelezték, de a határok megléte még sok közös kezdeményezést szorított korlátok közé.

 

2003-ban a nagy múltú Kovászna városával is aláírásra került a testvérvárosi szerzõdés. A több száz kilométeres távolság nem jelentett leküzdhetetlen akadályt. A távolságból adódó fizikai nehézségeket könnyebb volt leküzdeni, mint a lelki, szellemi gátakat lerombolni, s élõvé, lüktetõvé tenni az együttmûködést. Ennek a kapcsolatnak több maradandó szimbóluma is található Csenger városában: két csodálatos székely kapu, melyek az Erdélyben élõ székely emberek keze munkáját dicsérve ékesítik a városközpontot.

 

A képviselõ-testület érezte, hogy „nyugatra” is nyitni kell. Mivel Csenger város mindennapi életéhez szorosan hozzátartozik a cipõgyártás, a németországi anyavállalat székhelyének otthont adó Hauenstein kézenfekvõ testvérvárosnak ígérkezett. 2004-ben, negyedikként csatlakozott partnereik sorába. Esetükben a konkrét gazdasági kapcsolatok folyamatos építése realizálódott, amely a cégek közötti napi érintkezések miatt könnyebb volt. Németország ugyanezen régiójából Csengerbe telepített leányvállalatot egy cipõtalpöntõ és egy fémmegmunkáló üzem is.

 

A testvérvárosi kapcsolatok sikerét jelzik, hogy a településeken mûködõ oktatási intézmények is követték az irigylésre méltó példát: testvériskolai szerzõdést kötött a Petõfi Sándor ÁMK a Szatmárnémeti 1. Számú és az Óvári Általános Iskolákkal. Ezeket a szerzõdéskötéseket tartalmi munka is követte: versmondó versenyen, vetélkedõn, óralátogatáson vettek részt közösen az intézmények diákjai, pedagógusai.

 

Csenger számára Románia EU-ba történõ belépése hatalmas lehetõséget tartogat, hiszen élõ, mûködõ kapcsolatokkal rendelkezik, s azok a bizonyos határok is lassan, lassan eltûnnek, sõt 2007. augusztus 17-én – ha csak egy napra is – felnyíltak a hosszú évtizedek óta talán már be is rozsdásodott sorompók, melyek Csengert Óváritól elválasztották. A szomszédos romániai településen nagyon sok rokon, ismerõs él, de eddig csak nagy kerülõvel, a Szatmárnémeti átkelõn lehetett megtenni a kõhajításnyi távolságot. A barátság, az összetartozás szentesítése az ideiglenes határnyitással egy idõben testvérvárosi szerzõdés aláírásával teljesedett ki. Valamennyi testvérvárosi szerzõdés sarkalatos eleme, hogy a felek maximálisan tiszteletben tartják a Testvérvárosok Világszövetségének irányelveit, elõsegítve a települések lakóinak barátságát, megnyitva ez által a jó megértést és együttmûködést a települések között.

 

Csenger városának vezetése tudott olvasni a kor jeleibõl. Az, hogy az EU-ban az országhatárok légiesedésével megszûntek a mesterséges és bizony sokszor áthatolhatatlannak bizonyuló akadályok az országok között, így most már csak az embereken múlik, hogy leküzdik-e a kilométereket, melyek elválasztják õket, s talán a szétszórt nemzetünk is közelebb kerül egymáshoz. Ez a települések közötti barátság hasonlatos egy szép épülethez: szilárd alapokra van szüksége ahhoz, hogy kiállja az idõk próbáját, dacolnia kell a széllel, esõvel, faggyal és forrósággal. Csenger város kapcsolatépítési stratégiáját figyelemmel kísérve bizonyosak lehetünk benne, hogy szilárd alapra épülõ, folyamatosan egyre tartalmasabb testvérvárosi kapcsolatokat alakítva építkeztek és építkeznek. Sok más tényezõ mellett a meglévõ testvérvárosi kapcsolatok is zálogát jelentik e gyönyörû határmenti kisváros, Csenger töretlen fejlõdésének, melynek különleges színfoltja a Makovecz Imre által megálmodott és megtervezett városközpont. ■

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu