Cél a turizmus fejlesztése

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Turizmus

Cél a turizmus fejlesztése

VII. évfolyam, 2. lapszám
Szerző(k):
Hanga Valéria



A Tisza tó 30 éve alakult. Spontán indult meg az a területfejlesztési szerveződés az itt található települések önkormányzatai részéről, amelynek eredményeként 1996-ban egy országgyűlési határozatba belekerült, hogy a kiemelt üdülőkörzetek közé kell emelni a Tisza–tavat. Ennek hatására kapta meg 1998-ban a térség ezt a minősítést, melyhez először tizenkilenc, huszonkettő, majd az idők folyamán 68 település csatlakozott-eleveníti fel az előzményeket Herbály Imre, a Tisza-tó Térségfejlesztési Tanácsának elnöke.

Ekkor készültek el az első alapvető fejlesztési tervek, amelyek az idegenforgalmi fejlesztési lehetőségeket tartalmazták, azonban nem teljeskörűen. Továbbra is az önkormányzatok leleményességétől, kapcsolatrendszerétől függött, hogy melyik település milyen irányba indítja el fejlesztését. Egy biztos volt, az idegenforgalomra kell alapozni a további elképzeléseket, ez jelentheti a térség kitörési pontját. A települések külön-külön kifejezetten az idegenforgalomra koncentráltak, ami egyfajta egyensúlytalanságot szült. Egyre jobban érett a gondolat, hogy regionális szinten, egy regionális fejlesztési tanácsban kellene összefogniuk, hogy egységes területfejlesztési koncepció nyomán állami, önkormányzati segítséggel indulhasson meg a tó környékén az összehangolt fejlesztés.
Végül is 2002. decemberében négy megye, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-zemplén és Hajdú-Bihar önkormányzata -melyek települései a kiemelt üdülőkörzetben találhatók- együttműködési megállapodást kötött. Ebben a dokumentumban rögzítették, hogy 2003-ban megalakítják a Tisza-Tó Térségfejlesztési Tanácsot, és segítik munkáját. Ennek köszönhetően még áprilisában Tiszacsegén megalakult a tanács. Tagjai a négy megyei önkormányzat, a kamarák, a kistérségek képviselői, és az illetékes minisztériumok képviselői lettek. Elnökének a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat alelnökét, vagyis engem választottak meg azzal, hogy a lehető leggyorsabban, pályázati úton a tagok segítségével állítsuk fel a tanács munkaszervezetét, mely egy igazgató egy menedzser, egy asszisztens személyéből áll. Szeptemberre sikerült a sok jelentkező közül kiválasztanunk azokat, kiknek személye garanciát jelenthetett arra, hogy a kitűzött célokat segítségükkel, megtudjuk valósítani. Kiskörén, a volt polgármesteri hivatalban kezdte meg működését a tanács. Első lépésként elkészült a szervezeti működési szabályzat, amely a tanács működését részleteiben szabályozta. Emellett érdekegyeztető fórumot is létrehoztunk, melyen az érintett települések önkormányzatai, polgárai, mondhatták el a tó környékével, kapcsolatos problémáikat. Ezen kívül érdekegyeztető bizottság is alakult, ahol a vízfelület kezelőjével, a vízfelületet használó egyesületekkel, illetve az önkormányzati szövetségekkel egyeztettünk szükség esetén, egy-egy felmerülő gond megoldásakor. Ezen túlmenően koordinációs bizottságot az alapítók részvételével, infrastruktúra fejlesztési bizottságot, valamint településfejlesztési bizottságot hoztunk létre. E két utóbbi bizottságról kiderült, hogy nem tudta a feladatát az elvártaknak megfelelően teljesíteni, ezért jelenleg fontolgatjuk megszüntetésüket.
A munkánk rendkívül sokrétű volt, ami abból adódott, hogy nem rendelkeztünk egységes, mindenre kiterjedő területfejlesztési koncepcióval. Ennek következtében minden, a tóval kapcsolatos gondot igyekeztünk felvállalni, megoldani. Kiemelt feladatként kezeltük a horgászatot, a vízfelület használatának, állapotának, az infrastruktúra fejlesztésének a kérdését, ugyanis a turizmus fejlesztési elképzelések megvalósításához nélkülözhetetlen volt az ezeken a területeken jelentkező feladatok megoldása, orvoslása. Megállapodtunk közben a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatallal mintegy százmillió forint összegű decentralizált forrás átvételében. Ebből a keretből 15 millió forintot félre tettünk a már említett és hiányzó területfejlesztési koncepció elkészítésére, amely tartalmazta mindazokat a kérdéseket, melyeket mindenféleképpen meg kell valósítani a tó környékének fejlesztése érdekében. Elkészült ez a dokumentum, s most áll társadalmi vita előtt.
Ebből a pénzből készítettünk egy cd-t, amely német, és magyar nyelven tartalmazza a tisza-tavi települések önkormányzatainak, vállalkozóinak azokat a befektetési ötleteit, amelyekhez saját forrást nem tudnak biztosítani, de amelyeket fontosnak tartanak a térség fejlesztése szempontjából. Ezeket a befektetési lehetőségeket ily módon ajánljuk ki azoknak a vállalkozóknak, akik érdeklődést mutatnak a térség iránt. Ezen túlmenően a maradék 80 millió forintot pályázati forrásként felhasználva két nagy téma köré csoportosítva írtunk ki újabb pályázatokat. Részben az idegenforgalommal kapcsolatos fejlesztésekre, mint például a szabad strandok infrastruktúrájának fejlesztése, vagy a fürdők, a kempingek modernizálása. Biztosítottunk pályázati lehetőséget a szelektív hulladékgyűjtés tárgyi feltételeinek megtervezésére, illetve kerékpárút építésére is. Az érdeklődők éltek a lehetőségekkel, az utolsó fillérig elfogyott a pályázati forrásunk. Így közel százötvenmillió forint állami támogatás jutott a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetének településeire, valójában számokban mérve három-négyszáz millió forintnyi fejlesztést jelentve, jelentősen javítva a turizmus, az idegenforgalom fogadási feltételeit. Ezt, a fejlődést segítő munkát szeretnénk folytatni az idei évben is. Hasonló összegű pályázati pénz áll rendelkezésünkre, melyből a horgászturizmus feltételein, a Tisza-Tó partját közvetlenül megközelítő utak állapotán, a turizmus tárgyi feltételeinek a javításán szeretnénk a pályázókon keresztül fejlődést felmutatni.
A tanács felelősségét fokozza az a tény, hogy a közeljövőben a regionális idegenforgalmi bizottságok az eddigi függetlenségük után a tanács tagbizottságaként folytatják a munkájukat. Ezzel további, kétszázmilliós újabb pályázatok kiírására lesz lehetőségünk, amit elsősorban rendezvények szervezésére, marketing feladatok megoldására, azok feltételeinek a biztosítására, a turizmussal még szorosabban összefüggő speciális, a vendégfogadás feltételeit javító beruházásokra, fejlesztésekre szánunk. Érdekességként említem, hogy új feladat került a tanácshoz. Ez év januárjától Kiskörére tette át a székhelyét a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás. Ez azt jelenti, hogy ennek a társulásnak a munkaszervezeti feladatait is ezentúl a Tisza-Tó Fejlesztési Tanácsa látja el. Ez nem csupán többletmunkát jelent, hanem azt is, hogy egy úgynevezett programvezető új munkatárssal gyarapodunk. Ennek köszönhetően a Tiszát érintő hét megye térségfejlesztésének, területfejlesztésének a koordinációja javulhat, és kerülhet összhangba a Tisza-Tó fejlesztésével, ami később a Tisza Térségi Fejlesztési Tanácsának megalakulását eredményezheti. Az már világos a számunkra, hogy ezek során olyan összehangolt területfejlesztés jöhet létre, amely régiókon átnyúlva teremt összhangot a Tisza völgyében.
A megalakuláskor az együttműködési megállapodás arról szólt, hogy a négy megye delegáltjai közül az első két évben az elnöki teendőket Jász-Nagykun-Szolnok, az általános alelnöki funkciót Heves megye látja el. Két év után helyet cserélve ez a két megye irányítja továbbra is a tanács munkáját. Ez év február 24-től Godó Lajos országgyűlési képviselő, Heves megye képviseletében lesz a szervezet elnöke.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu