A Jegyzők Országos Szövetsége alapcéljaival összhangban, mint szakmai érdekképviseleti szerv fontosnak tartja, hogy az önkormányzati törvény tervezetéről véleményt mondjon.

A Jegyzők Országos Szövetsége érdekelt abban, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása és a közigazgatás átszervezése a kormány által kitűzött célokkal összhangban valósuljon meg, létrejöjjön egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer, amely képes a demokratikus és hatékony működésre.

A Jegyzők Országos Szövetsége a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy jól értse és értelmezze a törvényalkotási és kormányzati szándékokat, az azokat megjelenítő jogszabályokat, hogy a mindenkori kormánynak partnere lehessen. Erre módot ad, hogy rendelkezik a megfelelő közigazgatási kultúrával (szakmai tudással és gyakorlati tapasztalatokkal), a változás képességével, a szükséges kompetenciával.

Az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban –  ebből a pozícióból – fogalmazzuk meg aggályainkat és fenntartásainkat, hogy vajon a kitűzött célok eléréséhez a törvénytervezetben vázolt út e a legmegfelelőbb.

Minden bizonnyal érthető, hogy érdeklődésünk elsősorban a jegyző státusának, s az általa vezetett önkormányzati hivatalnak a törvénytervezetben megjelenített szabályozási kérdéseire vonatkozik.

Felfogásunk szerint, a jegyző és az önkormányzat hivatala az egységes közigazgatási szervezet részei, s ebből következően feladatunk nemcsak az önkormányzat szolgálata, hanem az államigazgatás végrehajtó – rendelkező tevékenységeinek a megvalósítása is.

Mélységes aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a „falu nótáriusának” a mostaninál is nagyobb terheket kell hordoznia, miközben kiszolgáltatottsága erősebb lesz a korábbiaknál. Ez mint jogos félelem fogalmazódik meg azzal kapcsolatban, hogy a jegyző kinevezése polgármesteri hatáskörbe kerül. Úgy gondoljuk, gyengül a jegyzők legitimitása, ami nehezíti az állam, a kormányzat akaratának érvényesítését, kivált kritikus helyzetben. A tervezett megoldás ellentmond a magyar közigazgatási tradícióknak, s nem felel meg a sokat és okkal idézett Magyary féle elveknek sem.

A törvény-tervezetben szereplő drasztikus jegyzői illetménycsökkentés azt a veszélyt idézi fel, hogy a diplomás fiatalok nem akarnak jegyzők lenni, nem vonzza őket a fegyelem, az alacsony bér, a tetemes munka és a felelősség.

A közigazgatás járási szintjének rekonstrukciója nem fogja csökkenteni a jegyző és az önkormányzati hivatal feladatait. A jelenlegi tervezetben szereplő feladatokat alapul véve sokkal inkább településmenedzseri, közszolgáltatás-szervezői komplex látásmódot igénylő feladata lesz az önkormányzati hivatal vezetőjének, amely korszerű szemléletet, megfelelő szakképzettséget igényel. A jegyzői illetmény csökkentése eredményezheti a pálya leértékelődését, a szakmai színvonal csökkenését. A vezetői illetmény rögzítése vélhetően a köztisztviselői törvény illetmény táblájának változását is maga után vonja, ami kihat az egész önkormányzati köztisztviselői karra, a köztisztviselői életpálya alakulására.

Most, helyesen a jegyző és az önkormányzati hivatalok köztisztviselői jogviszonyának, javadalmazásának kérdései az egységes közszolgálati életpályát szabályozó törvényalkotás tárgykörébe tartoznak.

Javasoljuk, hogy az önkormányzati törvény ne zárja ki, hogy a jegyzők államigazgatási feladatok címzettjei is lehessenek. Értelmezésünk szerint az önkormányzati rendszer átalakításának egyik indoka, hogy alkalmas legyen a megújuló ágazati struktúrák befogadására és működtetésére. Ha ez igaz, nem zárható ki, hogy nem csak a polgármesternek, hanem a jegyzőnek is – aki működteti az önkormányzati adminisztrációt – szükséges lesz államigazgatási feladatokat adni. A törvény–tervezet maga is ellenmondásosan, több helyen említi a jegyzőt, mint államigazgatási feladat ellátóját.

Aggályosnak és továbbgondolandónak tartjuk, hogy a 3000 fő alatti települések egy közös hivatalt kötelesek létrehozni.

Ez a változás több, mint kétezer települést érint, a feltételezett költségmegtakarítás aligha áll arányban a települési és térségi társadalmi, gazdasági helyzetben várhatóan keletkező hátrányokkal és károkkal. Az aprófalvas megyékben, ennek a feltételnek a teljesítése 5-7, de akár 10 település „összefogását” is jelentheti, ami a közös hivatal működtetését bonyolulttá teszi a jelentős távolságok, közlekedési gondok miatt, s az ehhez szükséges infrastruktúra hiányosságai okán. Ugyanakkor nehezen értelmezhető az a törvényi feltétel, mely szerint a közös hivatal minden érintett településén biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

A törvény-tervezet az önkormányzati rendszer átalakításának számos fontos elemét külön törvények szabályozási tárgykörébe utalja, melyekről ismeretekkel nem rendelkezünk. A törvény-tervezethez kapcsolódóan a jegyzőkben számtalan kérdés, jogértelmezési probléma fogalmazódott meg, melyekre nincs válasz.

A Jegyzők Országos Szövetsége javasolja, hogy a kistelepüléseken várhatóan jelentős számban megszűnő polgármesteri hivatalokban dolgozó több száz köztisztviselő számára, közszolgálati jogviszonyuk megszűntetése esetére készüljön egy olyan program, amely támogatja és segíti új munkahelyhez való jutásukat.

A Jegyzők Országos Szövetségének Elnöksége köszönetet mond a jegyzőknek a törvény-tervezethez megfogalmazott részletes javaslataikért, észrevételeikért, melyet szerkesztett formában megküld a törvényalkotónak.

A Jegyzők Országos Szövetségének Elnöksége