A megalakulás

Az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban Etv.) 3. § (4) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább tíz alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Ez a felsorolás egyben sorrendiséget is jelent, tehát az alapításhoz szükséges három aktusnak a fenti törvényhely szerint meghatározott sorrendben kell egymást követnie. Amennyiben a megfelelő sorrendiség nincs betartva a megalakuláskor, abban az esetben a bejegyzés megtagadható. Ilyen esetben új alakuló ülést kell tartani, és ezen sorrendiség megtartásával lehet érvényesen megalakítani a társadalmi szervezetet. Az Etv 11. §. (3) bekezdés szerint az ügyintéző és képviseleti szerveket az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.

A kérelem

A 4. § (1) bekezdés szerint a társadalmi szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. Az új egyesület bejegyzése iránti kérelmet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól szóló 6/1989. (VI. 8.) IM rendelet (a továbbiakban IM rendelet) 1.§ (2) bekezdése értelmében ugyanezen jogszabály 4. számú mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni.
A kérelmen fontos feltüntetni az egyesület pontos nevét (nyomtatvány I.1.), székhelyét (nyomtatvány I.2.), a képviselő(k) nevét (nyomtatvány I.3.), képviselő(k) lakóhelyét (nyomtatvány I.4.), az egyesület célját (nyomtatvány I.5.), az alapszabály keltét (nyomtatvány I.6.) és fontos, hogy a képviselő aláírja.
A nyomtatvány I.5. rovatában az egyesület célját kell feltüntetni. Gyakori hiba szokott lenni, hogy ezen rovatban az egyesület által végezni kívánt közhasznú tevékenységeket sorolják fel, ami nem elfogadható.
A nyomtatvány I.8. pontját csak abban az esetben kell kitölteni, ha a társadalmi szervezet közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérik. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 3. §-a értelmében a következő közhasznúsági fokozatok megszerzésére van lehetőség: „közhasznú” vagy „kiemelkedően közhasznú”. A közhasznúsági fokozatnak megfelelő (közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú) kifejezést kell feltüntetni a nyomtatvány I.8. pontjában.
Az IM rendelet 4. számú melléklete szerint a társadalmi szervezet az alapszabályában meghatározott célja alapján a következő tevékenységeket folytathatja:
1.) kulturális tevékenység (pl. művészeti tevékenység, kulturális örökség megőrzése, népművészet, hagyományőrzés, kisebbségi, nemzetiségi kultúra ápolása),
2.) sporttevékenység (pl. sportélet támogatása),
3.) szabadidős és hobbitevékenység (pl. öregdiákok, gyűjtőtevékenység),
4.) oktatási tevékenység (pl. ismeretterjesztés, támogatás),
5.) kutatási tevékenység (pl. természettudomány, társadalomtudomány),
6.) egészségügyi tevékenység (pl. mentális és szenvedélybetegségek kezelése, lelki segélynyújtás),
7.) szociális tevékenység (pl. családvédelem, egészségkárosultak támogatása, idősek támogatása),
8.) polgári védelmi, tűzoltási tevékenység,
9.) környezetvédelmi tevékenység (pl. természeti környezet védelme, épített környezet védelme, állatvédelem),
10.) településfejlesztési tevékenység,
11.) jogvédő tevékenység (pl. állampolgári jogok védelme, fogyasztói jogvédelem),
12.) nemzetközi tevékenység (pl. nemzetközi kulturális, baráti és cserekapcsolatok),
13.) szakmai, gazdasági érdek-képviseleti tevékenység (pl. munkavállalói
érdekképviselet, szakmai érdekképviselet),
14.) politikai tevékenység,
15.) egyéb.
A nyomtatvány III. pontjában (a társadalmi szervezet csoportba sorolása a tájékoztató alapján) a fentiekből választva csak egy számot kell feltüntetni, ami leginkább fedi a társadalmi szervezet tevékenységét.
A nyomtatványhoz mellékelni kell az alakuló ülés jegyzőkönyvét, a jelenléti ívet (tagok nevével, lakóhelyével és aláírásával), a tisztviselők elfogadó nyilatkozatait, a székhelyként használt ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, a székhelyhasználati hozzájárulást és az alapszabályt 2 egyező példányban.
A megválasztott tisztviselőktől olyan elfogadó nyilatkozatot kell csatolni, amelynek formailag teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, tehát – a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta vagy
– két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni vagy
– a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van vagy
– ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el.
Az Etv. 8.§ (1) bekezdése meghatározza, hogy ki lehet a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja. Az Etv. 8.§ (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Az elfogadó nyilatkozatban tehát a tisztség elfogadásán túl az Etv. 8. §. (1) bekezdésében meghatározott feltételekre nézve is nyilatkoznia kell a megválasztott tisztviselőnek.
Az IM rendelet 2. számú mellékletének e) pontja szerint kell a bejegyzéshez csatolni az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának a másolatát. A székhelyként használni kívánt ingatlan tulajdoni lapján található valamennyi tulajdonostól – ha van akkor a haszonélvezeti jogosultként szereplő személytől is – csatolni kell olyan nyilatkozatot, amelyben az említett ingatlan székhelyként történő használatához hozzájárul(nak). Formailag ezen nyilatkozatnak is teljes bizonyító erejű magánokiratnak kell lennie.

Az alapszabály tartalma

Sokkal bonyolultabb annak kérdése, hogy az egyesület alapszabályának hogyan is kell kinéznie, mit is kell, illetve lehet tartalmaznia. Az interneten nagyon sok rossz minta található és a helyzetet az is nehezíti, hogy az ország egyes területein lévő megyei bíróságokon nem egységes a gyakorlat.
Az Etv. 6. § (2) bekezdése szerint a társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.
Az Etv. rendelkezéseihez fűzött részletes indokolás hangsúlyozza, hogy a társadalmi szervezet alapszabályának kell rögzítenie a tagok közös célját, a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működésének kereteit, illetőleg elő kell segítenie a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. Az alapszabály kialakításáról a törvényes keretek betartása mellett szabadon rendelkezhetnek az alapítók, ugyanis az Etv. a szervezet működésével kapcsolatban alig tartalmaz rendelkezéseket, az alapszabály tartalmával kapcsolatban pedig csak néhány, a jogi személlyé váláshoz és a működéshez egyébként elengedhetetlen követelményt ír elő. Ilyen követelmény, hogy az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint szervezetéről.

A társadalmi szervezet neve

A társadalmi szerv nevének a kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy az megfeleljen a névszabatosság, névkizárólagosság és névvalódiság követelményének (érdekes módon sokkal szigorúbb a szabályozás, mint egy Kft. nevének a megválasztásánál).
A névszabatosság azt jelenti, hogy a név megfelel a névalkotás nyelvi és társadalmi követelményeinek, kiejthető, megjegyezhető, azonosítható. Nem lehet a név kizárólag számok, vagy betűk halmaza. Nem használható névként, vagy annak egyes elemeiként a hazánkban meg nem honosodott idegen szavak. Idegen nyelvű (latin) szavak, kifejezések, elnevezések használatát a társadalmi szervezet nemzetközi, nemzetiségi, vagy történelmi jellege indokolhatja. Egyéb esetekben csak akkor elfogadható, ha közismert, a köznyelv által elfogadott idegen nyelvű kifejezésekről van szó.
A Legfelsőbb Bíróság KK.1. számú állásfoglalásának II. része akként rendelkezik, hogy a társadalmi szervezet neve nem lehet azonos vagy az összetéveszthetőségig hasonló az ország területén bárhol, azonos, vagy hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezet nevével.
A névkizárólagosság elve működési területtől függetlenül érvényesül. Az elnevezés akkor felel meg, ha a név az egyediesítésre alkalmas, ha a megjelölés a társadalmi szervezetnek sajátos, más szervezettől eltérő jelleget ad, kizárja az összetévesztés lehetőségét. Nem alkalmas egyediesítésre, s emiatt nem használható névként a túlságosan általános megjelölés sem.
A névvalódiság elve megkívánja, hogy a név és a társadalmi szervezet célja összhangban legyen. Az elnevezésében nem szerepelhet olyan kifejezés, amely a társadalmi szervezet jelentőségét vagy működését illetően megtévesztésre alkalmas. Az Etv. 7. § (1) és bekezdése értelmében a társadalmi szervezet elnevezése és célja nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. Ilyen elnevezést csak az érdekelt jogi személy hozzájárulásával lehet használni. Ha a bejegyezni kért egyesület neve azt a látszatot kelti, hogy valamely más egyesület területi tagegyesületeként kíván működni, abban az esetben az egyesülettől névhasználati engedélyt kell kérni, vagy új nevet kell választani, ami megfelel az előbbi követelményeknek. A (2) bekezdés szerint a társadalmi szervezet elnevezésének az ország területén hasonló működési körben tevékenykedő, korábban bejegyzett társadalmi szervezetek elnevezésétől különböznie kell.

A társadalmi szervezet célja

A társadalmi szervezet célként szinte bármit kitűzhet, ami összhangban van az alkotmánnyal és amit tv. nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet nem hozható létre (Etv. 2. § (3) bek.).

A társadalmi szervezet szervezete

Az Etv. 11. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által – az alapszabályban meghatározottak szerint – közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. (A legfelsőbb szerv a gyakorlatban általában a közgyűlésnek nevezett szerv.)
Az alapszabálynak tartalmaznia kell a legfelsőbb szerv hatáskörét. Az Etv. 12. § (1) bekezdése azt is meghatározza, hogy melyek azok a feladatok, melyek más szerv határkörébe nem utalhatóak. A 12. § (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
b) az évi költségvetés meghatározása;
c) az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása;
d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
A (2) bekezdés szerint a társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását az alapszabály – a legfelsőbb szerv helyett – a szervezet más szervére bízhatja.
Nagyon kell ügyelni arra, hogy ne legyen olyan feladat, hatáskör, amely legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv feladatai között is megtalálható.
Az alapszabálynak tartalmaznia kell a legfelsőbb szerv összeülésére vonatkozó szabályokat. (ülés gyakorisága, összehívás rendjére vonatkozó szabályok, a határozatképességre vonatkozó szabályok és a döntéshozatal módja). Az Etv. 11. §. (2) bekezdés szerint a legfőbb szervet szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni, össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada vagy az alapszabályban ettől eltérően meghatározott hányada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.
Bírósági nyilvántartásba vehető az a társadalmi szervezet is, amelynek alapszabálya nem tartalmaz a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívásának módjára, határozatképességére, a távolmaradás jogkövetkezményeire, a tagság erről való tájékoztatására vonatkozó szabályokat. Ilyen esetben az alapszabálynak arról mindenképpen rendelkeznie kell, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, de csak akkor, ha erről a tagokat tájékoztatták az eredeti meghívóban (4/2005 Kjh.).
Az a rendelkezés, mely szerint az egyesület kiskorú tagjai nem rendelkeznek szavazati joggal, sérti a tagi egyenlőség elvét (BH. 1997.95. számú eseti döntés). Az ilyen tagok választhatósága is csak oly módon korlátozható, hogy a kiskorú tag csak az életkorának megfelelő (tehát képviseleti joggal nem járó) tisztségre választható (BH.1993.576. számú eseti döntés).
Az ügyintéző és képviseleti szerv (mely általában elnökség elnevezésű) működését szintén szabályozni kell az alapszabályban. Meg kell határozni a hatáskörét, hogy milyen gyakran ülésezik, le kell fektetni az ülések összehívására vonatkozó szabályokat, határozatképességre vonatkozó szabályokat és a döntéshozatal módját.
Az alapszabály nem tartalmazhat olyan rendelkezéseket, hogy az ügyintéző és képviseleti szerv ülésein szavazategyenlőség esetén az elnök más által nem támogatott (egyedüli) szavazata dönt; vagy hogy a megismételt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Ha az alapszabály ezeket a rendelkezéseket tartalmazza, az Etv. 4. §. (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele megtagadható. (4/2005 Kjh.).
Az alapszabálynak tartalmaznia kell az egyesület képviseletére vonatkozó szabályokat és azt is, hogy az egyesület bankszámlája felett ki(k) rendelkezhetnek. Mind az egyesület képviselete, mind a bankszámla feletti rendelkezési jog vonatkozásában több személy is megjelölhető, ilyen esetben azonban azt is meg kell határozni, hogy a képviseleti joguk önálló, vagy együttes.

Egyéb fontos előírások

Ha az alapszabály rendelkezik a kizárásról, mint a tagsági jogviszony megszüntetésének egyik formájáról, akkor szükséges szabályozni a kizárásra irányuló eljárást (a kizárás lehetséges okai, az erről szóló döntés meghozatalának rendje, az érintett védekezési joga, szükség szerint szervezeten belüli jogorvoslat biztosítása) is az alapszabályban.
Ha az alapszabály rendelkezik a tiszteletbeli és a pártoló tagságról, mint a tagsági viszonynak a rendes tagságtól eltérő formáiról, akkor az alapszabályban meg kell határozni a pártoló és tiszteletbeli tagsági viszony tartalmát kitevő, a rendes tagokétól eltérő jogokat és kötelezettségeket is.
Az önkéntes tagság elve alapján a társadalmi szervezetből a tag kiléphet. A tagsági viszonynak a tag által történő megszüntetése (kilépés) nem köthető semmilyen feltételhez, így az ügyintéző szerv nyilatkozatához vagy a legfőbb szerv elfogadásához sem, ezért ilyen jellegű szabályt az alapszabály nem tartalmazhat.
A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételekor a bíróságnak vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet a működése megkezdéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik-e. Az alapszabályban a tagdíjon felül esetlegesen megjelölt anyagi források (pl. támogatások, pályázat stb.) esetlegesek, azokkal teljes bizonyossággal nem lehet számolni, továbbá csak a nyilvántartásba vételt követően folyhatnak be, állhatnak rendelkezésre, hiszen egy még jogerősen be nem jegyzett társadalmi szervezet támogatásban nem részesülhet. Ennek megfelelően a szervezet működéséhez szükséges vagyon csak az induláskor befizetendő tagdíjakból keletkezhet. Erre tekintettel nem mellőzhető a tagdíj összegének pontos meghatározása az alapszabályban.
Az alapszabály nem teheti lehetővé a tagsági viszony automatikus megszűnését a tagdíj megfizetésének elmulasztása esetén, mert ez a demokratikus működés alapelvébe ütközik. A tagsági viszonyt törvényesen ilyen esetben is csak határozattal lehet megszüntetni, mert ez biztosít lehetőséget az érintett tagnak, hogy tagsági viszonyának megszüntetését jogorvoslati eljárásban sérelmezhesse. Ennek megfelelően az alapszabálynak ilyen esetben azt is tartalmaznia kell, hogy a tagsági jogviszony ilyen körülményekre alapozott megszüntetéséről mely egyesületi szerv vagy tisztségviselő hoz határozatot.
Ha a társadalmi szervezet közhasznú szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérik, abban az esetben a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény a fentieken túl sokkal szigorúbb követelményeket határoz meg, mind az alapszabály tartalma, mind a társadalmi szervezet működése vonatkozásában.