Új katasztrófavédelmi és honvédelmi törvény

2011-11-25 XIII. évfolyam, 5. lapszám

Szerző(k):
Hábermayer Tamás jur., dr.

A Magyar Közlöny 2011. évi 113. számában jelent meg a 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról. Időrendben kicsivel korábban, a Magyar Közlöny 2011. évi 89. számában megjelent a 2011. évi CXIII. törvény a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl. A két törvény egymással szorosan összefügg, együtt kijelenthetjük, hogy a védelmi igazgatás rendszerének egészére kihatással van. A cikk terjedelméből adódóan nem lehet a törvényeket tökéletesen végigelemezni, viszont rámutatnék néhány dologra, amelyre célszerű felkészülni, tekintettel mindkét törvény 2012. január 1-jei hatályba lépésére.

Kezdjük először az új honvédelmi törvény katasztrófavédelmi szempontú, védelmi igazgatásbeli változásával: az első ilyen a Megyei és Helyi Védelmi Bizottság összetételének megváltozása.

Az új honvédelmi törvény 25. § (4) -e foglalkozik a Megyei Védelmi Bizottság összetételével:

„ 2011. évi CXIII. törvény:

„ … 25. § (4) A megyei védelmi bizottság elnöke a kormánymegbízott, elnökhelyettesei a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományába tartozó tényleges állományú katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetõje.

Tagjai:

a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,

b) a megyei jogú város polgármestere,

c) a katonai igazgatás területi szervének vezetője, képviselője,

d) a megyei, fővárosi rendőrfőkapitány,

e) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,

f) a vízügyi igazgatási szerv képviselõje,

g) a megyei védelmi bizottság titkára. …„

A régi, 2004. évi CV. honvédelmi törvény a Megyei Védelmi Bizottság Elnökének a megyei közgyűlés elnökét nevesítette, aki az új törvény szerint most taggá válik. A MVB elnöke a kormánymegbízott lett, míg elnökhelyettesek vonatkozásában két eltérő irány jelentkezik. Katasztrófák elleni védekezés tekintetében a katasztrófavédelem, honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség adja a szakembert.

A Helyi Védelmi Bizottságoknál hasonlóan változik a helyzet. A HVB elnöke a korábbiaknak megfelelően a polgármester marad. Elnökhelyettesként a MVB szervezeti struktúrájához hasonlóan veszélyhelyzetben a katasztrófavédelem, honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség biztosít szakembert.

„ … 27. § (4) A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere, elnökhelyettesei a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy, a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából szükség esetén vezényelt tényleges állományú katona.

A Helyi Védelmi Bizottságok működésének alapját a törvény a következőképpen szabályozza:

„28. § (3) A helyi védelmi bizottság kiadásainak és működési költségeinek fedezetét a fővárosi kerület, a megyei jogú város, a város önkormányzata részére az egyes honvédelmi feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, illetve a honvédelmi körzethez tartozó településekre háruló honvédelmi feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott normatív állami támogatásból kell biztosítani.

A kicsit hosszabb bevezető után rátérnék az újonnan elfogadott katasztrófavédelmi törvény részeinek elemzésére. Az új Kat. tv. a HVB elnökének védekezéssel kapcsolatos feladatait a következőképpen rögzíti:

2011. évi CXXVIII. törvény

„… 14. § (1) A helyi védelmi bizottság elnöke:

a) mûködési területén irányítja a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét,

b) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,

c) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.

(2) A helyi védelmi bizottság elnökének az (1) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a megyei közgyûlés elnökére. … „

A törvény a védekezés érdekében, kiküszöbölve a korábbi hiányosságokat, lehetőséget biztosít a HVB elnökének operatív intézkedések meghozatalára, amellyel feladatot szabhat a védekezésben részt vevő szervezetek részére, hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére.

A katasztrófák elleni védekezés tekintetében fontos pillérnek kell tekintenünk azokat a szervezeteket, akik ilyen irányú feladatokra igénybe vehetőek. Két részre kell bontani ezt a kérdést. Az egyik oldalon a kötelesség, a másik oldalon az önkéntesség áll. A kötelesség részt tekintve továbbra is megmaradnak a polgári védelmi szolgálatra kötelezettek, esetükben több jelentős változás is bekövetkezik.

Az első az életkori szabályozás, amelyet a mentesség révén az új katasztrófavédelmi törvény 54. § (1) bekezdése szabályozza:

„ … Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól:

a) a 18 éven aluli és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárt elért személy …".

Az új szabályozás alapján a kötelezettség a 18. életévtől kezdődik, és a mindenkori öregségi nyugdíjkorhatárig tart, elhagyva a korábbi férfi – női életkori megbontást.

Pontosabbá válik a polgári védelmi kötelezettségüket munkakörük ellátásával, közmegbízatásuk gyakorlásával teljesítők köre :

„ … 54. § (2)

a) az országgyűlési képviselő,

b) az európai parlamenti képviselő,

c) az állami vezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselõ és közalkalmazott,

d) a jegyző,

e) a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,

f) a Magyar Honvédség tényleges és tartalékos állományú, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,

g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,

h) a kórházi, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,

i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,

j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes és létesítményi tûzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja,

k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,

l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,

m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi.

A polgári védelmi szervezetbe beosztott személy esküt tesz, amelyet az új törvény 60. § (7) bekezdése szabályoz:

„ … Az eskü szövege a következő:

„Én …………… esküszöm, hogy Magyarország természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésében legjobb tudásom szerint részt veszek. Magyarország polgárai és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében szolgálati kötelezettségeimet teljesítem. Az emberi életet és méltóságot mindenkor tiszteletben tartom.

Esküszöm, hogy minden erőmmel, törekvésemmel, tudásommal Magyarország javát szolgálom."

(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)

„Isten engem úgy segéljen!" … „

Az önkéntesség két helyen jelenik meg az új törvényben. A 18. § a katasztrófák elleni védekezésben közreműködő önkéntes szervezetek feladatait szabályozza, míg a törvény 65. § a polgári védelmi szervezetbe történő önkéntes jelentkezés lehetőségét teremti meg.

„ … 65. § (1) Polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személy külön jogszabály szerinti nyilatkozatot tesz, melyben kinyilvánítja a rendelkezésre állás tartalmát és az alkalmazás feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozat alapján az önkéntesen jelentkezõ személyt a polgármester polgári védelmi szervezetbe osztja be.

(3) A polgári védelmi feladatot önkéntes jelentkezés alapján teljesítő személy jogai és kötelezettségei a polgári védelmi kötelezettség alatt álló személy jogaival és kötelezettségeivel azonosak. … „

Az önkéntesség motivációjának egyik alapja lehet az önkéntes szervezetek részére biztosítható pályázatok, míg a polgári védelmi szervezetbe beosztottak a 60. § (9) alapján:

„…A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól…."

Az új katasztrófavédelmi törvény értelmező rendelkezései szempontjából kiemelt figyelmet kíván a jövőre nézve egy új fogalom: a közbiztonsági referens.

E törvény vonatkozásában a 3. § 12. pont:

„… Közbiztonsági referens: a polgármester katasztrófák elleni védekezésre való felkészülési, védekezési, helyreállítási szakmai feladataiban, továbbá rendvédelmi és honvédelmi feladataiban közreműködő, köztisztviselõi jogviszonyban álló, e feladat ellátására a polgármester által kijelölt, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott végzettséggel rendelkezõ személy. …„

A törvényből is kitűnik, hogy a jogalkotó feltett szándéka a biztonsággal kapcsolatos feladatok személyhez, nevezetten a közbiztonsági referenshez kapcsolása, akihez a rendvédelmi szervek, honvédelmi szervek fordulhatnak feladataik ellátása végett. A közbiztonsági referens kijelölése a polgármester feladata (15. § (2) bek. j) pont). A közbiztonsági referenssel kapcsolatos részletesebb szabályozás az új Kat. tv. végrehajtási rendeletében kerül kiadásra.

A jobb érthetőség végett a korábban elmondottak rendkívül fontos kiegészítője a következő :

A törvény 79. § -a alapján katasztrófavédelmi hozzájárulást kötelesek fizetni az e törvény értelmében vett üzemeltetők, illetve a jogszabály szerint veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek. A 77. § szabályozza ezen hozzájárulás felhasználását:

„ … A katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó bevétel műszaki-technikai eszközök, felszerelések beszerzése, fejlesztése, felújítása és objektumok létesítése céljára, védekezési kiadásokra, közbiztonsági referensek képzésére, valamint polgári védelmi szervezetek képzésére, felszerelésére, illetve önkéntes mentőszervezetek támogatására használható fel. …"

Remélem, hogy tudtam adni egy kis ízelítőt a bekövetkezett törvényi változásokból, és javaslom minden szakembernek, kollégának, hogy értelmezve olvassa végig mind a két törvényt, és gyűjtse ki a saját részére bekövetkezett releváns változásokat.