Rengeteg tapasztalatra és belátásra volt szükség ahhoz, hogy a projektekkel kapcsolatos szervezés-tervezés-végrehajtás jelenlegi rendszere kialakuljon, mára azonban elmondható, hogy könnyen mozduló és gyorsan reagáló szervezetet sikerült kiépítenünk. Alapelvünk, hogy a megfelelő működés csakis kompetens és teljesítőképes tisztviselői kar részvételével lehetséges, a színvonalas szakemberállomány garancia arra, hogy kizárjuk a gyakran igen bonyolult és látszólag kivitelezhetetlen pályázati feladatok legnagyobb buktatóját, a problémák megoldhatatlanságát.

A II. kerületben a pályázatkezelést a Polgármesteri Kabinet a Polgármesteri Hivatal különböző egységeivel és külső szervezetekkel együttműködve látja el. Tevékenységünk elsődlegesen a projekt-koordinációra koncentrál, e szerepkör létrehozásával és a feladat egy kézben tartásával válik lehetővé a folyamatok egységesítése, formalizálása, követhetősége és a visszaellenőrzés biztosítása. A feladat telepítésével torzulás nélkül érvényesül az irányítói szándék, hiszen az Önkormányzat vezetése közvetlenül oszthatja meg elvárásait a végrehajtásért felelősökkel. A projektek és az azokat támogató pályázatok tekintetében felmerülő feladatokat, az eljárásrend részletes szabályait egy külön Projektvezetési szabályzat tartalmazza, mely rögzíti kötelezettségeinket a tervezett projekt elképzelés összegzésétől egészen a projektek lezárásáig.

Az idei év nem bővelkedett számunkra előnyös pályázati lehetőségekben, így 2011-ben két pályázaton veszünk részt. Fontos megemlíteni, hogy az egyes pályázatokon való részvétel sohasem ad hoc jelleggel történik, a tervezésnek folyamatosnak kell lennie, a különböző igényeket pedig úgy kell szinkronba hozni, hogy kvázi optimális megoldásra juthassunk. Kerületünkben pl. folyamatosan nő a gyermeklétszám, ezzel arányosan egyre kevésbé elégséges a bölcsődei, óvodai férőhelyek száma. Éppen ezért pályázunk minden lehetőséget megragadva bölcsődék és óvodák fejlesztésére, bővítésére, illetve ugyanilyen igényfelmérés alapján belterületi utak fejlesztésére, csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítésére, városfejlesztésre vagy egy igen korszerű környezetvédelmi célú informatikai rendszer megvalósítására, mely tartalmaz – egyebek közt – egy egész kerületet érintő fakatasztert, illetve egy e-bejelentő felületet, melyen a lakosság a környezetre vonatkozó bejelentéseket tehet (pl. üzemképtelen jármű, illegális hulladék, gyomszennyeződés stb.).

2008 és 2011 között összesen 16 pályázaton indultunk, ebből 13 nyert, ami több mint 2 milliárd Ft uniós támogatás igénybevételét tette lehetővé. Ennek az időszaknak a kiemelt projektje egy városközpont-fejlesztés volt, nevezetesen a Bel-Buda kerületrész funkcióbővítő rehabilitációja. A pályázati eljárás eredményeképpen közel egymilliárd Ft támogatást nyertünk fejlesztési elképzeléseink megvalósítására. A projekt komplex városrehabilitáció volt, olyan elemekkel, mint pl. közterületek felújítása, zöldfelületek fejlesztése, játszótér-felújítás, közvilágítás-fejlesztés, térfigyelő rendszer bővítése és mind közül a leglátványosabb, sétálóutca kialakítása a Lövőház utcában. A projektelemek kidolgozását hosszas tervezési folyamat előzte meg, a forgalomcsillapított, illetve gyalogos övezetek kialakítását a kerület közlekedési intézkedési terve tartalmazta, arra reagálva, hogy az érintett terület közlekedési jellege a megépült kereskedelmi létesítmények forgalomvonzó hatása miatt nagy mértékben megváltozott. E beavatkozásokkal ellensúlyoztuk a dominánssá váló gépjárműforgalmat. A Képviselő-testület 2008 májusában döntött a pályázaton való indulásról és fogadta el egyúttal az Önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS), amely a kerület fejlesztésének középtávú stratégiai alapdokumentuma. Az IVS az egyes kerületrészekben akcióterületeket jelölt ki, amelyeken a tervezett fejlesztések megvalósulnak – ezek közül az első a Bel-Buda városközpont. A fejlesztés részleteit a pályázat tárgyát képező fejlesztendő területre vonatkozó Akcióterületi Terv tartalmazza, amely az IVS-ben meghatározott általános célok elérésének tervezési dokumentuma.

A kivitelezés 2009 novemberében vette kezdetét és 2010 augusztusában zárult, a beruházás összköltsége közel 1,4 milliárd Ft volt. A fejlesztések átfogó célja volt, hogy a kerületi szintű ellátási viszonyok minősége, valamint Bel-Buda forgalmi helyzete és környezeti feltételei javuljanak, a kerület idegenforgalmi vonzereje fokozódjon. A fejlesztés számtalan eredménye közül kiemelném a következőket:

– a közterületek rehabilitációja és a közlekedés-szervezési beavatkozások révén élhető gyalogos és forgalomcsillapított övezet jött létre

– a társadalmi élettel teli közösségi terek és megnövekedett, gondozott zöldfelületek létesültek

– nőtt a kiskereskedelmi és vendéglátó egységek száma

– a kerület városi szintű szolgáltatásai kibővültek, színvonaluk emelkedett

– csökkent a levegőszennyezettség és a zajterhelés, minek következtében a kerületrész lakókörnyezete is élhetőbbé, komfortosabbá és vonzóbbá vált

– a térfigyelő rendszer bővítésével javult a közbiztonság

A projektben az Önkormányzat konzorciumi partnere volt a Központi Statisztikai Hivatal Könyvára és a Rózsadombi Krisztus Király Templomigazgatóság. A KSH Könyvtár az ország egyik kötelespéldányra jogosult könyvtára, több mint 100 éves intézmény hatalmas állománnyal és komoly tradíciókkal. A Könyvtár a fejlesztés során új olvasóteremmel bővült, ahol új, statisztikai témájú információs pult is kialakításra került. A templom esetében pedig a lépcsők felújításával egy műemléki környezet rekonstrukciója valósulhatott meg.

A projekt teljes élettartama alatt kiemelt nyilvánosságot kapott, hiszen a beavatkozások igen nagy, közel 47,7 ha területet érintettek. A tervezési és kivitelezési folyamat során kérdőíves közvélemény-kutatásokat és lakossági fórumokat tartottunk, illetve folyamatos sajtómegjelenések útján is tájékoztattuk a lakosságot. Több alkalommal szerveztünk helyszíni bejárást civil szervezetekkel, lakókkal, a lakosság önszerveződő csoportjaival. A lakossági aktivitás szempontjából igen szerencsésnek mondhatjuk magunkat, a lakók ugyanis kiveszik részüket a kerület életéből, hasznos javaslataikkal lendítve előre a folyamatos fejlődést, megerősítve ezzel a demokratikus önkormányzás alapjait. Az előzetes szakmai konzultáció során pedig partnerünk volt a Kerékpáros Szövetség és a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja is, így a beruházás valóban minőségi javulást hozott a kerékpárral közlekedők és a mozgásukban korlátozott emberek számára is.

A nyilvánosság keretében a projekt saját honlapot is kapott, melyen megtalálható valamennyi fejlesztési terület részletes leírása és új városközpontunk komplex bemutatása. (http://www.belbuda.hu)

Végül érdemes néhány szót ejteni magáról a pályázati eljárásról, hiszen rengeteg tanulsággal szolgált számunkra és a közreműködő szervezet számára is. Sajátos, hogy a pályázati kiírást eredetileg gazdasági társaságokra szabták, ezt követően került alkalmazásra költségvetési szervekre is, magával hozva ennek számos kedvezőtlen hozadékát – mint pl. a különböző számviteli kategóriák megfeleltethetőségének hiányát. A pályázat kétfordulós volt, az előzetes támogató döntéssel vette kezdetét a projektfejlesztés időszaka, melynek teljesítése egy ún. projektfejlesztési útvonalterv mentén történt. Az útvonalterv mérföldkövekre osztva ütemezte a feladatokat, mint pl. a költségvetés és a részletes műszaki tartalom véglegesítése, kockázatelemzés, helyi gazdaságfejlesztési stratégia, költség-haszon-elemzés elkészítése, vagy kötelező elemként egy városfejlesztő társaság létrehozása. Az utolsó mérföldkő elfogadását követően, 2009 szeptemberében adhattuk be a második fordulós pályázatot és a bírálati folyamat eredményeként a projekt közel egymilliárd Ft támogatásban részesült.

A fizikai megvalósítás viszonylag rövid idő, mindössze 10 hónap alatt lezajlott, ezt követően megkezdtük a pénzügyi lezárást, ez a projektszakasz azonban sajnos bonyolultabbnak bizonyul, mint maga a megvalósítás, hiszen jelenleg is vannak lezáratlan kifizetések. Ez a pályázati konstrukció sajnos számos negatív tapasztalattal is szolgált, mint pl. a rugalmatlanság, az eljárásrendi határidők csúszása, az információáramlás lassúsága, az elnyújtott döntési és reagálási határidők, az azonos dokumentumok többszöri beadási kötelezettsége, vagy az elszámolást támogató összesítő táblák és az EMIR (a támogatások felhasználásának informatikai támogatására működtetett Egységes Monitoring Információs Rendszer) számítási eltérései. Szerencsére azonban a közreműködő szervezettel kialakított jó kapcsolat és a közös problémamegoldás kompenzálta a negatívumokat. Összességében pedig elmondható, hogy némi nehézséggel ugyan, de egy igen sikeres városfejlesztési folyamatot zárhattunk, az azóta eltelt időszak tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy az emberek megszerették és szívesen látogatják a megújult közterületeket, alig egy év alatt birtokukba vették és belakták a tereket és láthatóan érvényesülnek a valódi közösségi tér céljai, funkciói.