Hosszú ideje kerülgetjük az „e-„ kötőjeles szavakat, úgymint e-közigazgatás, e-kormányzás, e-önkormányzat, e-adózás.

2001-2002 tájékán (nem utolsó sorban az informatikai cégek nyomására) sok fejlesztés indult kormányzati-önkormányzati körökben, amelyek azonban nem hoztak igazi áttörést az „e” területeken. 2003 elejére (sok és hosszú, néha eredménytelennek tűnő) a közigazgatás érintett vezetői is elismerték, hogy nincs igazi „e” áttörés, amíg az eljárási törvények nem támogatják az elektronikus ügyintézést. Ezt a szakmai nézetet azóta (jómagam is) sok fórumon hangoztattuk, fenyegetve a hallgatóságot, hogy „…majd a KET”. A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény azóta megszületett, így már „csak” a hatálybaléptetése van hátra.
Ezzel párhuzamosan az Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottsága koordinálásában elkészült az a fejlesztési ütemterv, amely az ún. 12+8, az Európai Unió által meghatározott szolgáltatások elektronizálását biztosítja és ezek közül jó néhány idén november 1-jétől már elérhető lesz a ma már működő adózási és okmányirodai szolgáltatások mellett.
Miért is kell számba vennünk, hogy hol tartunk?
A szkeptikusok (kimaradók?) azokat a felméréseket idézik, melyek szerint Magyarország az e-közigazgatási mutatókban az utolsók között van az Unióban. A nagy tömegben elérhető közigazgatási szolgáltatásokat tekintvevaló azonban Svédország, Dánia, Ausztria, Nagy-Britannia, Észtország (és tetszés szerint még néhány országgal folytatható a sor) mögött a többi ország nagyjából azonos szinten áll. Sőt, ha Magyarország következetesen végigviszi kormányzati és önkormányzati szinten a fent említett ütemtervet, illetve a KET hatálybaléptetését 2006-ra az első tíz közelébe kerülhet. Mi kell mindehhez:
• Egységes politikai támogatás minden (kormányzati, önkormányzati) szinten. (Sorra jelentek meg az e-közigazgatási tárgyú kormány határozatok az elmúlt hónapokban, ezek következetes végrehajtása szükséges. Polgármesterek, képviselő testületek támogatásának megszerzése további feladat.)
• Az interoperabilitás biztosítása (az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban elindult munka azonnali folytatása. Lásd még jogszabályalkotás)
• Jogszabályalkotás (Átesünk-e a ló túlsó oldalára, vagy sem, avagy olyan élethelyzeteket is szabályozunk előre, amelyeket még nem próbáltunk ki a gyakorlatban. Ma ez a legnagyobb dilemma, hogy pl. a KET végrehajtása kapcsán milyen mélységű szabályozás szülessen. Véleményem szerint egy minimum szabályozásra van szükség, amely kiegészül az interoperabilitási irányelvekkel. Tény, hogy nehéz ma szabályozás határát meghúzni, ezért is kell inkább kevesebb szabály. A másik fontos alapkérdés, hogy minél kevesebb eljárás kerüljön kizárásra az elektronikus ügyintézésből. Ma ezek száma még nem megbecsülhető, de közös felelősségünk, hogy csak a legindokoltabb eljárásoknál legyen alkalmazható a kizárás)
• A KET megtanulása (Logikusan épülő kódexről van szó, amely az első- és másodfokú ügyintézőkön túl természetesen mindenkinek ismernie kell. Az elektronikus közigazgatási ügyintézés szabályai megjelenésével azonban a törvénynek egyfajta missziót is teljesítenie kell, egy újfajta szemlélet módot kell a köztisztviselők számára átadnia. A Magyar Közigazgatási Intézet által szervezett ún. KET oktatásokon és a remélhetőleg az informatikai eszközrendszert bemutató további oktatások „átviszik” ezt az új szemléletet.
• Igazgatás szervezési kérdések megválaszolása (a KET és a fenti fejlesztések ismeretében szinte valamennyi igazgatási folyamat újragondolásra kerül, ezeket a közigazgatási szervek saját szervezetükben már el is kezdhették.
• A már elindított fejlesztések KET és KEIR (iratkezelési projekt) kompatibilissé tétele (elsősorban a GVOP keretében indított önkormányzati fejlesztések esetében fontos, hogy a megnyert források leghatékonyabban kerüljenek felhasználásra. Ehhez a kormányzati és önkormányzati szakértők folyamatos párbeszédére van szükség.
• És végül türelem. Ahhoz, hogy ne legyen az e-közigazgatás „Mission Impossible”, ahogy egy cseh kolléganő egy, a napokban világot látott tanulmányban írta az apró lépések (száznál is több) megtétele szükséges. A sok ezer mozaik összerakásához sok-sok „e-gondolatra” is szükség van. E gondolatok menetén folytatjuk a legközelebbi számban.