A civil szervezetek társadalmi szerepvállalása, közéletre gyakorolt hatása olyan jelentős, amely nélkül modern civilizáció elképzelhetetlen. Mindannyiunk jó értelemben vett érdeke tehát a törvényes működésük és szabályozott támogatásuk feltételeinek megteremtése, hiszen a helyi közösség civil szervezetek nélkül éppolyan magányos, mint az ember társas kapcsolatok nélkül. 

Rövid összefoglaló a jogszabályi környezet változásáról

A tavalyi év végén zajló jogalkotási folyamat eredményeképpen kihirdetett új civil törvény – többek között – olyan, a korábbiakban önálló szabályozási területet átfogó jogszabályokat is hatályon kívül helyezett, mint a rendszerváltó törvények körébe sorolt, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Ksztv.). Az új szabályozás ugyan egy törvénybe foglalta az egyesülési jogra, a közhasznú jogállásra, valamint a civil szervezetek működésére és támogatására vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ugyanakkor szétválasztotta az anyagi, illetve az eljárásjogi szabályokat. Így a bírósági nyilvántartásba vétel eljárási rendje is ma már magasabb, törvényi szinten nyert megfogalmazást.

A főszabályként 2012. január 1-jétől hatályos, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) számos olyan fogalmat tisztázott és pontosított, amely ezt megelőzően jogszabályi szinten nem nyert meghatározást, így a jogalkalmazás során eltérő jogértelmezési megoldások születtek. Az új törvény gyűjtőfogalomként vezeti be a civil szervezet meghatározását, amelynek értelmében ebbe a körbe a civil társaság, illetve – a párt kivételével – a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület, valamint az alapítvány tartozik. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Ectv. értelmében – többek között – a támogatások, a gazdálkodás, a törvényességi ellenőrzés, bírósági nyilvántartás, beszámolási rend, a Nemzeti Együttműködési Alap terhére nyújtott támogatások tekintetében a civil társaságot nem kell civil szervezet alatt érteni. Ez azt jelenti, hogy ezen társaságok és az államháztartás alrendszerei között támogatási szerződés vagy támogatói okirat alapján létesített költségvetési támogatási jogviszony nem keletkeztethető.      

A nyilvántartásba vétel eljárási rendjét rögzítő, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cbnyt.) az alapítványok, egyesületek, egyéb szerveztek nyilvántartása tekintetében szintén egy átlátható, modern szabályozás kidolgozását célozza. Ennek érdekében folyamatban van egy olyan informatikai rendszer kialakítása, amely 2012. június 30-ától biztosítja a civil szervezetek számára az elektronikus úton való eljárás lehetőségét, csökkentve ezáltal a nyilvántartásba vételi eljárás időigényességét és adminisztrációs terheit. A gazdasági szervezetekről szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) analógiájára bevezetett elektronikus ügyintézés és nyilvántartás, továbbá a civil szervezetek csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárása egyrészről szintén a civil szervezetek adminisztrációs terheinek könnyítését, másrészről a vagyonnal rendelkező szervezetek megszűnésének rendezését és az átláthatóságot célozza. Az informatikai rendszer biztonságosságát szolgálja az a rendelkezés, hogy a működtetés az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) feladata lesz.

A két törvény mögött húzódó jogalkotói szándék egységes képet mutat. A Cbnyt. rögzíti, hogy a civil szervezeteket a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék veszi nyilvántartásba, míg az Ectv. átmeneti rendelkezéseinek értelmében 2012. január 1. napját követően csak olyan civil szervezet kaphat költségvetési támogatást, amely letétbe helyezte beszámolóját (közhasznú szervezet esetén a közhasznúsági jelentést is!). A határidő az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 5. hónap utolsó napja, amelyet Cbnyt. alapján az arra köteles szervezetnek 2012. június 30-a előtt papír alapon, ezt követően elektronikus úton kell az OBH részére megküldenie. Jelentős változás az is, hogy a nem működő, illetve a megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásából. A civil szervezetek sajátosságait figyelembe vevő végelszámolás, valamint csőd- és felszámolási szabályok alkalmazásával a szervezetek megszűnése esetén lefolytatandó eljárás is jól körülhatárolt jogi keretet kapott. Nyilvánvaló, hogy mind a nyilvántartásba vétel, mind a törlés, mind pedig a Gt. szabályainak specifikált átvétele abba az irányba hat, hogy az ún. fantomszervezetek kiszűrésre kerüljenek és a civil szervezetek működési-, és támogatási rendszere korszerű jogi keretek közé kerüljön.

A törvény újrafogalmazza a közhasznú tevékenység definícióját is a minősítés egyfokozatúvá tétele mellett. Míg a Ksztv. tételesen felsorolta a közhasznúnak tekintendő cél szerinti tevékenységi köröket, addig az Ectv. értelmében minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, közhasznú tevékenységnek minősül. Ennél konkrétabb meghatározást sajnos a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) sem ad. A képet csak árnyalja, hogy a civil szervezetek köréből ezen rendelet alkalmazása tekintetében a jogalkotó a civil társaságot teljesen kiveszi, szabályai csupán az egyesületekre és alapítványokra vonatkoznak, így a civil társaság adományozott és adományszervező sem lehet.

Összességében elmondható, hogy amennyire jogilag rendezettebbé váltak a bíróság által nyilvántartásba vett civil szervezetek működésére, támogatására vonatkozó anyagi és eljárási szabályok, úgy került feledésbe a civil társaságok (egyesülési jog alapján létrejött olyan nem formalizált szerveződések, amelyet a Ptk. 578/J. § határoz meg, pl. klubok, baráti körök stb.) társadalomban betöltött szerepének elismerése. A kvázi „előegyesületnek” tekinthető társaságok a jelenlegi jogrend alapján több tekintetben is háttérbe, illetve nehezebb helyzetbe kerültek. Egyrészről az új civil törvény értelmében költségvetési támogatásban nem részesülhetnek, másrészről pedig a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (13) bekezdése alapján a jövőben nemzeti vagyon sem adható számukra feltételmentesen ingyenes használatba, mert a használatba adás jelenleg kizárólag közfeladat ellátása céljából és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben történhet. Ez helyi viszonylatban voltaképpen az önkormányzati tulajdont képező ingatlanok, ingatlanrészek (pl. klubhelyiségek, közösségi házak, termek stb.) civil társaságok számára történő ingyenes használatba adásának megszűnését jelenti.

Természetesen számos új intézmény, úgy mint a Nemzeti Együttműködési Alap vagy Civil Információs Portál és civil információs centrumok is komoly alapkövét képezik az új törvényi szabályozásnak, amelyekre csupán azért nem térek ki, mert bár az állam részéről fontos vállalásokkal, a civil szervezetek részéről pedig kötelezettségekkel jár, a helyi jogalkotás tekintetében kevésbé bír relevanciával.

A helyi jogalkotás és jogalkalmazás dilemmái

A fentiekben citált jogszabályi környezet megváltozása miatt kerületünkben az elsők között szerepelt a helyi civil szervezetek pénzügyi támogatásáról alkotott önkormányzati rendelet újragondolása és a felsőbb normák szerinti új rendelet megalkotása. A nagyobb dilemmát mégsem maga a helyi jogalkotás okozta, hanem a kerületünkben működő civil szervezetek megfelelő felkészítése és szakmai tájékoztatása a jogszabályi változásokról, illetve a jogalkotói szándék megismertetése, elfogadtatása volt. Felismerve a megváltozott jogi környezet súlyát és ismerve a civil szervezetek működésének nehézségeit, a munkafolyamatot három lépcsőben terveztük meg.

Elsőként rendeleti szinten különös hangsúlyt fektettünk a támogatás feltételeinek körültekintő és részletes kidolgozására, tételesen meghatározva azokat a tevékenységeket, amelyeket az Önkormányzat preferál, hiszen az Ectv. és a Rendelet erre vonatkozó részletszabályokat nem rendez. A feltételrendszer kidolgozásának szempontja a szektorsemleges és a kerület lakosságának érdekeit szolgáló, közérdekű, közhasznú tevékenységek támogatása volt. Az Ectv. finanszírozásra vonatkozó különös szabályaival összhangban a rendeletbe épített mellékletekkel (adatlap, pályázati űrlap, támogatási szerződés) igyekeztünk egyértelművé tenni a pályáztatási rendszert, hogy egyfelől az annak során nyertes költségvetési támogatási jogviszony alanyainak átláthatósága ellenőrizhető legyen, másfelől az Önkormányzat közigazgatási területén működő civil szervezetek minél szélesebb köre lehetőséget kapjon a pályázatban való részvételt illetően. Természetesen a törvény által megkövetelt nyilvántartásba vételtől és a szakmai beszámoló, valamint pénzügyi elszámolás követelményétől, mint pályázati feltételtől mi sem tudtunk eltekinteni, hiszen ez biztosítékot jelent a támogatás cél szerinti felhasználására. Az új jogszabályi követelmények miatt a pályázatkiírás és a pályázatok benyújtásának határidején is változtatnunk kellett, megfelelő időt hagyva a civil szervezetek számára, hogy identitásukat újragondolják és eldöntsék, hogy a jövőben milyen keretek között kívánnak tovább működni.

Második lépésként helyi civil fórumot szerveztünk, amelyre meghívtunk minden általunk ismert, illetve az önkormányzatnál regisztrált civil szervezetet. A fórum keretében Jegyző Asszony részletes jogi tájékoztatást nyújtott a résztvevőknek, míg Polgármester és Alpolgármester Úr a helyi támogatás feltételeinek és a pályázati rendszernek a lényeges változásait mutatta be. A cél egyrészről a szervezetek szakmai felkészítése és az új kötelezettségek teljesítésének határidejére való figyelemfelhívás volt, másrészről pedig írásbeli tájékoztatót és Nyilatkozat iratmintát osztottunk ki, amelyben kértük a szervezetek átláthatóságról, a végzett közfeladatról és az uniós jogszabályok által is megkövetelt gazdasági tevékenység végzéséről való nyilatkozatát (az Európai Bizottság új szabálycsomagja az állami támogatásokról elérhető a Támogatásokat Vizsgáló Iroda honlapján, illetve az EUR-lex portálon). Igyekeztünk átadni azt a jogalkotói megfontolást, hogy mindezek a változások – többek között – a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságát célozzák. A fórumot követően lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a résztvevők az önkormányzat jogászainak egyénileg is feltehessék kérdéseiket és arra szakszerű választ kapjanak.

A harmadik lépés még előttünk áll. Március 9-ére tűztük ki a a nyilatkozatok leadásának határidejét, amelyhez szintén személyes segítséget nyújtunk, legyen az a formanyomtatvány kitöltésében való segítségnyújtás vagy további, még felmerült kérdések megválaszolása. Áprilisban kerül sor a pályázat kiírására, amely a helyi lapban és az önkormányzat honlapján is meghirdetésre kerül, biztosítva ezáltal a széles körű nyilvánosságot. A pályázatok benyújtásának határidejét június 15-ében határoztuk meg, hogy addig mindenki el tudja dönteni, milyen formában kívánja folytatni működését és a szükséges nyilvántartásba vételt is teljesíteni tudja.

A helyi jogalkotás és jogalkalmazás ilyen formában történő lépcsőzetes kidolgozása hatékonynak és eredményesnek bizonyul. Úgy tűnik, hogy egyre inkább bővül azok köre, akik introizálni tudják: az olykor szigorításként értékelt, ugyanakkor mégis felelősségteljes, átgondolt és szisztematikus működésre, mint követelményre irányuló jogalkotói szándék tiszteletben tartása és a törvényes jogalkalmazás – különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben – közös érdekünk.