Az önkormányzati rendszer megújításának lényeges eleme a társulási rendszer átalakítása.

A változtatás célja és lényege a rendszer egyszerűsítése, áttekinthetővé, rugalmasabbá, hatékonyabbá tétele.

Jogszabályi háttér:

2012. január 1-jén hatályba lépett:

Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés k) pont

/szabad társulás elve/

Alaptörvény 34. cikk (2) bekezdés

/”kötelező társulás” lehetősége/

2013. január 1-jén hatályát veszti:

A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény

A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény

2013. január 1-jén hatályba lép:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény

/IV. fejezet: A helyi önkormányzatok társulásai/

Önmagában azzal, hogy az említett törvények hatályukat vesztik, nem szűnik meg sem a többcélú-, sem bármilyen más társulás, hanem a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, a Mötv. rendelkezései szerint, a jelenlegi társulási megállapodás és szervezeti- és működési szabályzat szerint működhetnek tovább.

Az új önkormányzati törvény IV. fejezete nem társulási formáról rendelkezik, hanem a bármilyen társulási „formára” vonatkozó általános szabályokról.

Így nem „átalakulásról”, hanem – amennyiben szükséges – a társulási megállapodás olyan módosításáról beszélhetünk, hogy az ne legyen ellentétes az új önkormányzati törvény IV. fejezetével.

Erre a módosításra ad 2013. július 1-jéig szóló határidőt a törvényalkotó.

A társulás sorsa tehát továbbra is a tagok kezében van.

Szabadon dönthetnek a megszüntetésről, kiválásról, módosításról stb., a már említett egyetlen törvényi korlát keretei között (2013. július 1. után belső szabályaik nem lehetnek ellentétesek az új önkormányzati törvény IV. fejezetével).

A jelzett törvények hatályon kívül helyezése csak azt jelenti, hogy az abban szereplő kötöttségek (egy kistérségen belül egy társulás, a finanszírozási feltételt jelentő feladatvállalás stb.) megszűnnek, további alkalmazásukról az érintett önkormányzatok döntenek (maradhatnak a tagok, lehet ugyanaz a feladatellátás stb.).

Ha a társulás megszüntetése mellett döntenek, néhány alapvető kérdésre (pl. vagyoni elszámolás, iratkezelés, munkajogi kérdések, pályázatok sorsa stb.) a társulási megállapodásban kell megadni a választ.

Amennyiben a hatályos megállapodás nem foglalkozik a megszűnés, kiválás kérdéseivel, ezt még a döntés meghozatala előtt pótolni kell.

A társulás jövőjére (megszűnés, további működés stb.) vonatkozó döntés során számba kell venni azon kötelezettségeket, melyeket a társulás vállalt, mert egyes esetekben lehetséges, hogy nincs mód a változtatásra, illetve a változtatás meghatározott források visszafizetésével jár együtt.

Ezeket a körülményeket a társulás tagjai mérlegelhetik, ezért nem rendelkezett a jogalkotó a társulás törvény alapján történő megszüntetéséről.

Az egyik jelentős változás a társulások munkaszervezetének státusát, illetőleg a társulások jogi személyiségét érinti.

Az eddig jogi személyiséggel nem rendelkező társulásokat jogi személyiségűvé kell átalakítani, a jövőbeni munkaszervezetek viszont elveszítik önálló jogi személyiségüket.

A munkaszervezet ezután csak polgármesteri hivatalon (a székhelytelepülésen vagy megállapodás szerint más településen) belül működhet, de nincs arra szükség, hogy elkülönült szervezeti egységet alkosson. Az itt dolgozók foglalkoztatására a polgármesteri hivatalra vonatkozó szabályok az irányadók.

A társulásokat nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok társulási megállapodása hozta létre, így a jogutódlás kérdését nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok rendezik a megszüntetésről szóló döntésükben.

A társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatok ellátását a településeken a jövőben is biztosítani kell.

A társulási megállapodások törvény által előírt – főleg a szervezeti kereteket érintő – módosulása természetesen azzal is járhat, hogy valamelyik tag ki akar lépni a társulásból.

Erről 2013. január 1-je előtt is van lehetőség dönteni. Ennek során az addig hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

A társulás által létrehozott költségvetési szerv jogutód nélküli megszűntetésének időpontjáról a megszüntető okiratban kell rendelkezni.

Ezt az időpontot nem befolyásolja pl. a költségvetési beszámolóval kapcsolatos kötelezettség ideje, mivel a beszámoló az alapító szerv által meghatározott fordulónappal, illetve a megszűntetés napjával készül.

A törvényalkotó ugyan 2013. június 30-ig ad határidőt a jelenlegi társulási megállapodások felülvizsgálatára, esetleges módosítására, az erre vonatkozó előzetes megbeszéléseket, előkészítő tárgyalásokat célszerű minél előbb elkezdeni.

Annál is inkább, mert ebben a körben további jogalkotói aktus (pl. „végrehajtási rendelet”) nem várható.

Gyakori kérdések:

1. Ki tekinthető a kistérségi társulás jogutódjának 2013. január 1-je után?
   Egyrészt szükségtelen a jogutódlás kérdéséről külön rendelkezni, mert megszűnés hiányában ez a kérdés fel sem merül, hiszen a Mötv. IV. fejezetének hatálybalépésével nem szűnnek meg a kistérségi társulások. Másrészt, a társulásokat nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok társulási megállapodása hozta létre, így a jogutódlás kérdését nem jogszabály, hanem az alapító önkormányzatok rendezik a megszüntetésről szóló döntésükben. Harmadrészt a társulás megszüntetése esetén a társulásban ellátott kötelező önkormányzati feladatokat a településeken a jövőben is biztosítani kell.

2. A Mötv. alapján létrehozhatóak-e a társulások járás-, vagy megyehatáron átnyúlóan?
   A szabad társulás elve alapján a Mötv. IV. fejezete nem korlátozza, hogy önkormányzatok járás- vagy megyehatáron átnyúlóan is társulhassanak.

3. A többcélú kistérségi társulásból történő esetleges kiválásról az érintett képviselő-testületek csak a felülvizsgálat után, vagy azt megelőzően is dönthetnek?
   A társulási megállapodások törvény által előírt – főleg a szervezeti kereteket érintő – módosulása természetesen azzal is járhat, hogy pl. valamelyik tag ki akar lépni a társulásból. Erre a Mötv. által szabályozott felülvizsgálatot megelőzően is van lehetőség dönteni, melynek során a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni (Ötv., Tttv., valamint a Ttv.). A jelenleg hatályos jogszabály (Tttv. 1. § (5) és 4. § (7) bekezdései) hasonlóan a 2013. január 1-jével hatályba lépő Mötv. 89. §-ához, a kiválási szándék bejelentése és a tényleges kiválás között (ha törvény, illetve a társulási megállapodás eltérően nem rendelkezik) hat hónapos kötelező időszakot ír elő, valamint a kiválásra csak naptári év utolsó napjával van lehetőség. A kiválásról a társulás tagjai minősített többséggel döntenek.

4. A felülvizsgált és módosított társulási megállapodás egy új jogi személyiségű társulást eredményez, új törzskönyvi jogalany jön létre?
   A megállapodás felülvizsgálatának és módosításának nem új (jogi személyiségű) társulás létrejötte a következménye. A felülvizsgálatnak azzal az eredménnyel kell járnia, hogy a társulási megállapodás megfeleljen a Mötv. rendelkezéseinek, erre figyelemmel a megállapodás tartalma (esetlegesen pl. a társulás elnevezése) változik ugyanazon jogi személynél.

5. A társulás esetleges megszűnésének időpontját befolyásolják-e például a költségevetési beszámolóval kapcsolatos kötelezettségek, működnie kell-e a társulási tanácsnak és a munkaszervezetnek az Áht/Ávr. szerinti beszámolási kötelezettség érdekében?

A társulás által létrehozott költségvetési szerv jogutód nélküli megszűntetésének időpontjáról (az Áht. 11. § (7) bekezdése szerint) a megszüntető okiratban kell rendelkezni. Így ezt az időpontot nem befolyásolja pl. a költségvetési beszámolóval kapcsolatos kötelezettség ideje, mivel a beszámoló az alapító szerv által meghatározott fordulónappal, illetve a megszűntetés napjával készül. Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettségére vonatkozóan – átszervezés és megszüntetés esetére – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) tartalmaz részletes szabályokat. A Korm. rendelet 13/A. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az átszervezéssel, a jogutódlással, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnéssel érintett államháztartási szervezet az alapító szerv által meghatározott fordulónappal, illetve a megszűnés napjával, leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles készíteni.