A tanulás támogatása több mint gesztus

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Szociális ügyek

A tanulás támogatása több mint gesztus

XV. évfolyam, 1 lapszám
Szerző(k):
Újházi Miklós dr.
jegyző
Sóskút

Amiről a következőkben szó lesz, az egyáltalán nem tipikus jegyzői feladat. Ma már nem is újdonság, nem egyedi megoldás, de aktuálisabb mint az elmúlt tíz-tizenöt évben bármikor…

Szeretném egy kis múltidézéssel kezdeni. Egy akkor még nyolcszáz lakosnál is kisebb faluban, a Pest megyei Pusztazámoron voltam jegyző 1992-től. A sok szempontból fejletlen község több évtizedes közös tanácsi múlt után éppen csak ízlelgette az önálló önkormányzat lehetőségét. Ismertük a problémákat – sok volt – és kerestük a megoldásokat. Mindenki többet és jobbat akart. Úgy is, hogy nem volt túl sok pénz rá.

Sok tényező együttes hatásaként az a helyzet alakult ki a faluban, hogy alig volt olyan helybeli, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Számuk még az ötöt sem érte el, ezért az önkormányzat úgy határozott, hogy legalább jelképes támogatást nyújtva megpróbálja jelezni a fiataloknak, mennyire fontosnak tartja a tanulást. Nem csak a tanulást, hanem azt is, ha a művészet vagy a sport területén kiemelkedő eredményt ér el egy gyermek. A támogatást községi ösztöndíj alapításával önkormányzati rendeletben szabályoztuk. Az ösztöndíjat az általános iskolát befejező és a középiskolai tanulmányokat folytató tanulók kaphatták meg. A falu anyagi erejének gyarapodásával később ezt kiterjesztettük a felsőfokú tanulmányokat végzők támogatására is. Úttörők voltunk az országban, mert amikor elindítottuk a programot, alig volt olyan kis falu, aki alkalmazta ezt a megoldást. Abban is egyediek voltunk, hogy a támogatást csak az eredménytől tettük függővé, nem kötöttük jövedelemhatárhoz vagy más feltételhez. A képviselő-testület, élén a polgármesterrel úgy gondolta, hogy azok a fiatalok, akik maguk mögött érezhették az egész község támogatását és elismerését, a megszerzett tudásukkal viszonozzák majd azt. Éljenek, lakjanak bárhol is, szívesen emlékeznek majd az életük indításához kapott segítségre.

Azzal kezdtem, hogy ez a kérdés aktuálisabb, mint a közelmúltban bármikor. A tisztelt olvasók valószínűleg tudják, hogy mire gondolok.

A főiskolai, egyetemi tanulmányok megkezdése jelentősen megnehezült. Az országos önkormányzati ösztöndíj program, a Bursa Hungarica korábban három lábon állt. A csatlakozó települési önkormányzatok által megállapított juttatásból, a megyei önkormányzat hozzájárulásából, és az ezt kiegészítő állami támogatásból. Keretek között ugyan, de többen is jogosultak lehettek erre a támogatásra.

Ma már ezt az ösztöndíjat csak a képzésben részt vevő, nappali tagozatos munkarendben tanuló hallgatók kaphatják meg. A levelező szakon vagy a távoktatásban tanulók eleve ki vannak zárva. Sokszor a megyei önkormányzatok sem támogatják már az ösztöndíjas tanulókat, így az összeg jelentősen kevesebb.

A Bursa fénykorában a települési és a megyei önkormányzatok által együttesen nyújtott támogatást az állam megduplázta. A megyei rész kiesésével az állami rész is csökkent. Ez azt eredményezte, hogy a korábbinál sokkal kevesebben kapnak jóval alacsonyabb összeget. Mindemellett a keretszámok folyamatos csökkenése miatt egyre kevesebb az államilag támogatott nappalis hallgatók száma, egyre többen csak költségtérítéses szakon tudnak tanulni. 

Ebben a helyzetben még fontosabb, hogy azok az önkormányzatok, amelyek képesek és készek segíteni a helyi fiataloknak, nagyobb szerepet vállaljanak a tanulmányok támogatásában. Érdemes tehát megfontolni az önkormányzati ösztöndíjak alapítását vagy a meglévő ösztöndíjfeltételek módosítását.

Kevés önkormányzat engedheti meg magának, hogy az összes helyi hallgatót támogassa, ezért körültekintően kell meghatározni a részleteket. A legfontosabb azonban az, hogy egyetlen fiatalt se zárjunk el a lehetőségtől a képzés formája és a finanszírozás módja miatt. Nem túl igazságos az olyan szabályozás, amely csak a nappalin tanuló államilag támogatott képzésben részt vevők számára teszi hozzáférhetővé a helyi ösztöndíjat. Azokat is segíteni kellene, akik ide nem tudnak bekerülni, mert a csökkenő keretszámok miatt nem nehéz átcsúszni a költségtérítéses képzésbe vagy a levelező munkarendbe, távoktatásba. Sok olyan fiatal van, akinek családja erőn felül vállal áldozatot azért, hogy esélyt adjon a gyermekének, és megpróbálja előteremteni a költségtérítést.

A mai munkaerő-piaci helyzet ismeretében az sem biztos, hogy a levelezőn tanuló diákok tanulmányaik mellett dolgozni is tudnak. Diákmunkára szinte kizárólag csak aktív, nappali tagozatos jogviszonyban lévőket alkalmaznak. Sok munkáltató pedig elzárkózik a levelezős főiskolai, egyetemi hallgató alkalmazásától, mert a kialakult munkarend nem mindenhol egyeztethető össze azzal a rendszeres távolléttel, amit a konzultációk és a vizsgák jelentenek.

Az önkormányzati ösztöndíjat ezért – a képzés formájától függetlenül – mindazoknak hozzáférhetővé kell(ene) tenni, akik az első alap- vagy mesterképzésben vesznek részt, vagy első felsőfokú szakképzésüket szeretnék megszerezni.

Az önkormányzat anyagi erejéhez mérten korlátozható az egy tanévben támogathatók száma. A pályázók között pedig jövedelmi, vagyoni helyzet alapján célszerű a sorrendet megállapítani.

A támogatás összegét meg lehet úgy is határozni, hogy konkrét összeget rögzítünk a rendeletben, de más módszerek is alkalmazhatóak. A költségtérítéses szakokon tanulók költségei szakonként és intézményenként is eltérnek. Lehetséges olyan megoldást választani, hogy az ösztöndíj érje el a képzési hozzájárulás összegének meghatározott százalékát. Hogy ez ne jelentsen elviselhetetlen terhet az önkormányzatnak, meg lehet állapítani egy felső korlátot. Alsó korlátra is szükség lehet, mert a helyi ösztöndíjat olyanok is megkaphatják, akik államilag támogatott szakon tanulnak.

Talán elfogadható megoldás, hogy az ösztöndíj összege érje el a képzési hozzájárulás X százalékát, de nem haladhatja meg az Y forintot. Ha az ösztöndíjas államilag támogatott képzésben vesz részt, akkor az ösztöndíja a tanévre Z forint lehet.

Azok az önkormányzatok, akik csatlakoztak, és a jövőben csatlakoznak a Bursa Hungarica programhoz, úgy is szabályozhatják az önkormányzati ösztöndíjat, hogy kizárják belőle azokat, akik a Bursán belül már kaptak támogatást. Az is jó megoldás lehet, hogy a helyi ösztöndíjba beszámítják a Bursa keretében már megítélt önkormányzati támogatást.

Sok módszer lehetséges, de a legfontosabb, hogy az önkormányzatok tehetségük szerint álljanak a tanulni szándékozó fiatalok mellé, segítsék életkezdésüket.

Lényeges az is, hogy a támogatásnál, az ösztöndíjnál a középiskolás diákokról se feledkezzen el az önkormányzat. A szakképzettség, és a mai világban rendkívül fontos nyelvtudás megszerzése is egyre nagyobb terhet ró a családokra. Minden kis segítség jól jön. Erre is van kiváló példa. A Pest megyei Tárnok önkormányzata az erről szóló rendelete alapján évente tíz fő középiskolás diákot támogat ösztöndíjjal – nem kevés összeggel -, egy tanévre 50 000 Ft-tal. A jelentkezőket hátrányos helyzetük és eredményeik szerint rangsorolják. Meg lehet kísérelni a helyi vállalkozások bevonását is az ösztöndíjprogram finanszírozásába. A látványsportágak támogatását lehetővé tevő társasági adó kedvezmény mintájára adókedvezménnyel lehet(ne) ösztönözni a vállalkozásokat. Van olyan helyi adó, amely esetében nincs törvényi korlát a mentességek és kedvezmények megállapítására. Nem tiltja semmi a képviselő-testületnek, hogy például az építményadóból vagy a telekadóból kedvezményt adjon annak a vállalkozásnak, amelyik hozzájárul az ösztöndíjprogram támogatására létrehozott alaphoz. Továbbá az erkölcsi elismerés érdekében rendeletben lehet rögzíteni, hogy az alaphoz hozzájáruló vállalkozásnak milyen módon mond a támogatásért nyilvánosan köszönetet az önkormányzat. (Az ösztöndíj, így az önkormányzati ösztöndíj is mentes a jövedelemadó alól.)   

Tudom, hogy sok települési önkormányzat napi gondokkal küzd. Az alkalmazotti bérek, a számlák vagy a segélyek kifizetése is gondot jelent. Írásommal elsősorban azokat a településeket szeretném megszólítani, ahol nincsenek súlyos napi gondok, de még eddig nem támogatták a továbbtanulást. Meg persze azokat is, akik évek óta adnak támogatást a Bursa Hungaricán vagy helyi ösztöndíjon keresztül. Őket arra kérem, vizsgálják felül és lehetőség szerint szélesítsék az eddig érvényes feltételeket.

Érdemes támogatni a középiskolás és a felsőfokú tanulmányokat folytató fiatalokat. Fontos segíteni az embereknek a mindennapi gondok leküzdésében, de fontos segítséget adni a kitöréshez azoknak, akik hajlandók tanulni, csak helyzetük miatt nem gondolhatnak rá.

 

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu