Az oktatásnak kulcsszerepe van a társadalmi kirekesztődés megelőzéséért és megszüntetéséért folytatott küzdelemben, amelynek egyik legfontosabb eleme a társadalom peremére szorult emberek be-, illetve visszavezetése a munkaerőpiacra.

 A Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP) 2. prioritása ezen elvek szellemében próbál segítséget nyújtani valamennyi, e területen érintett félnek. A HEFOP kínálta lehetőségek áttekintésére teszek kísérletet.
A HEFOP 2. prioritása a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelemben a munkaerőpiacra való belépés elősegítésével kíván hatékonyan működni. Ennek megfelelően a 2.1. intézkedés arra irányul, hogy elősegítse az oktatásban a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását. A 2.2. intézkedés lényege az, hogy a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével mozdítsa elő a társadalmi befogadást. A 2.3. intézkedés pedig a hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítását tűzte ki célul.
A program struktúrája
A Sulinova Kht-t, amely a 2.1 intézkedésen belül az első alintézkedés, a 2.1.1. központi program kedvezményezettje, 3,5 milliárd forinttal támogatja a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program. Ebből az összegből kell kifejlesztenie olyan oktatási csomagokat, integrált pedagógiai rendszerben használható eszközöket, amelyeket bármilyen általános iskola, közoktatási intézmény (szakiskola és óvoda) fel tud használni az óvoda-iskola átmenet segítésére, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek integrálására. A 2.1.1. központi programban „A” és „B” komponensként különböztethetőek meg. A komponensek keretében kifejlesztett korszerű oktatási eszközök és módszerek ingyen hozzáférhetővé válnak a 2.1. alintézkedés pályázati programjaiban. Ez utóbbiak, tehát az ún. pályázati programok 2.1.2-től 2.1.8-ig terjedően számokkal vannak megkülönböztetve.
Az újonnan kiírt pályázatok
A 2.1.5. alintézkedés a halmozottan hátrányos helyzetűek integrált nevelésével foglalkozó, ún. adaptációs pályázati rendszer, a 2.1.6 számú pedig a sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése címet viseli. Mindkét pályázati kiírásban markánsan van jelen az az integrációs szándék, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók együtt legyenek nevelve a többiekkel. A rendszer tehát az inkluzív nevelés térnyerésére ösztönzik a tantestületeket. Ilyen módon szeretnék javítani ezeknek a gyermekeknek a tanulási esélyét az oktatásban, illetve biztosítani az esélyegyenlőségüket. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel ugyanez a helyzet, őket is integrált nevelésben kell részesíteni. Erre azonban a tantestületeket is fel kell készíteni, ami mindenekelőtt attitűdváltást tételez fel a pedagógusok részéről. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek többsége roma származású. Fel kell számolni a pedagógiai előítéleteket, és szorgalmazni kell az együttnevelést.
Mindkét pályázati program törekszik arra, hogy a társadalmi környezetet is bevonja a probléma kezelésébe A helyi döntéshozó testületek, a cigány kisebbségi önkormányzatok, a szülői szervezetek, a családsegítő szolgálatok, a gyámhivatal, a jegyző, a polgármester mind-mind stratégiai szereplői ezeknek a programoknak. A központi program keretében kifejlesztett módszereket, szolgáltatásokat ingyen vehetik igénybe, és valamennyien jelen vannak képviselőikkel a képzéseken.
A 7-es és a 8-as alintézkedés újdonsága
A 2.1.7-ben a szegregáló intézmények felszámolását célozta meg a HEFOP Irányító Hatósága a szaktárcával közösen. Ennek értelmében, ha egy település általános iskolái közül egyik a halmozottan hátrányos helyzetű vagy a sajátos nevelési igényű gyermekek gyűjtőhelye – mert a beiskolázási körzethatárokat a települési önkormányzat így határozta meg –, akkor afelé terelték az erre nyitott önkormányzatokat, hogy a HEFOP támogatásával igyekezzenek felszámolni a szegregáló iskolát, és az odajáró gyermekeket a település más iskoláiba helyezzék el úgy, hogy hosszú távon is eredményes legyen az integráció. Mindez azzal jár együtt, hogy a felszabaduló pedagóguskapacitást más feladatokra lehet átirányítani, a felszabaduló infrastruktúrába pedig más pedagógiai szolgáltatást lehet telepíteni. Erre a lehetőségre eddig két települési önkormányzat pályázott sikerrel. Remélhetőleg ezeken a helyeken végérvényesen sikerült is felszámolni a szegregált oktatásszervezési formákat, és a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű diákok integráltan nevelhetők, oktathatók más iskolákban a többi gyermekkel együtt.
A 2.1.8. intézkedéssel egyiskolás települések infrastruktúráját kívánták fejleszteni. A fejlesztés elsősorban az informatikai fejlesztésben csúcsosodott ki. A hangsúly azonban itt is azon volt, hogy az infrastruktúra fejlesztésével felszámolhatókká váljanak a szegregáló osztályok, és a gyermekek áthordását megakadályozzák adott településről más, környékbeli települések iskoláiba.
Az e tekintetben érintett települések általában aprófalvas térségek, ahol az önkormányzatok az egyedüli iskolafenntartók, és csak szűkös forrásokat fordíthatnak az iskolafejlesztésre. Ugyanakkor fontos, hogy az adott településen működő egyetlen iskola szolgáltatása korszerű és színvonalas legyen. Attól, hogy valaki faluban lakik, távol a fővárostól, távol a megyeszékhelytől vagy a megye valamelyik nagyobb városától, még nem részesülhet színvonaltalanabb oktatásban: ugyanolyan esélyt kell biztosítani a továbbtanulásra.
Újrahirdették a „tanoda” programot
A 2.1.4/b pályázat a 2004-ben indított programnak a folytatása. A tanoda tulajdonképpen oktatási rendszeren kívüli vagy más szóval nonformális eszközöket használó intézmény, amely a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, képességeiknek, kompetenciáiknak fejlesztése érdekében jött létre. Elsősorban nem korrepetálás, házifeladat-megoldás folyik itt, hanem a kötelező délelőtti iskolai feladatok után a gyermekek közösségi szocializációját segítik elő különböző speciális feladatok, programok, kirándulások közepette. A tanodai lét közösségélményt ad a fiataloknak. Azt kell elérni, hogy megismerjék a tanulás élményét, és ne morzsolódjanak le a közoktatási intézményből, hanem érettségit adó középiskolában tudjanak továbbtanulni. Ez azt is jelenti, hogy egyelőre elsősorban az általános iskolai képzést akarja megerősíteni és kiegészíteni a tanodai módszertan.
A tanoda európai múlttal rendelkező fogalom. Szerencsére Magyarországon is egyre több civil szervezet, kisebbségi önkormányzat, általános iskola lát benne fantáziát.
HEFOP pályázatokkal kapcsolatban szívesen adjuk tapasztalatunkat az érdeklődőknek, mert Dombóvár és a kistérségének települései sikerrel szerepeltek több HEFOP pályázaton.
A Nemzeti Fejlesztési Terv II. (NFT II) már a korábbi HEFOP témákat szétbontva kezeli. A pályázati célkitűzések némileg változtak ugyan, de ez ne bátortalanítsa el a leendő pályázókat.