Kisajátítási ügyintézés 2006/6

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Közigazgatási hivatal / Kormányhivatal

Kisajátítási ügyintézés 2006/6

VIII. évfolyam, 6. lapszám
Szerző(k):
Pais József dr.
hatósági főosztályvezető
Zalaegerszeg
Zala Megyei Közigazgatási Hivatal

Kisajátítási ügyben az első fokú döntés a közigazgatási hivatalvezetők hatáskörébe tartozik. Hivatalunknál az ügyek száma viszonylag nem magas, de az érintett ingatlanok és ügyfelek nagy száma, az ügyek bonyolultsága miatt jelentős munkateherrel járnak. 2005-ben például 63 kisajátítási eljárást folytattunk le, melyekben mintegy 500 ingatlan és 1000-1200 ügyfél szerepelt.

 

Az utóbbi években ügyeink mintegy felét a gyorsforgalmi úthálózattal összefüggő eljárások tették ki. Autópályás kisajátításokat 2001 tavasza óta intézünk, ilyen feladatokkal várhatóan még jövőre is foglalkoznunk kell. A gyorsforgalmi utak Zala megye 18 települését érintik, köztük két várost, Letenyét és Nagykanizsát. Eljárásaink másik jelentős részét az önkormányzatok által kezdeményezett kisajátítások alkotják, főleg a megyei jogú városok beruházásaihoz van szükség magántulajdon megszerzésére.
A leggyakoribb kisajátítási jogcím a közlekedés, ide tartoznak az autópályás és a vasútépítési ügyek, az önkormányzatok kérelmei is gyakran közlekedési célra irányulnak. Ritkábban előforduló közérdekű célok a vízgazdálkodás, a város- és községrendezés, valamint a természetvédelem.
A 33/1996. (IX. 5.) MT rendelet 2002. évi módosítása lehetővé teszi, hogy a hatóság a tulajdonos kezdeményezésére kötelezze a kérelem benyújtására azt, akinek érdekében a kisajátítás szükséges. A jogszabályváltozás hatályba lépése óta 11 ilyen kérelem érkezett, valamennyi az önkormányzat kötelezésére irányult, az ügyek többségében köteleztük a helyhatóságot a kérelem benyújtására. Általában a tulajdonosok és az önkormányzat között hosszú évek óta problémás ingatlanügyek rendezése érdekében próbálkoznak az ügyfelek ezzel a megoldással. A jogi szabályozás hiányosságai miatt a jogalkalmazás nehéz, gyakorlatunk szerint a kötelezettet nem hívjuk fel nyilatkozattételre a pénzügyi fedezet kérdésében, mert akkor egy negatív nyilatkozattal meghiúsíthatná az eljárás célját.
Kevés a teljes és hibátlan kérelem, 50%-ot meghalad azon ügyek aránya, melyekben a kérelmezőt hiánypótlásra kell felhívni. A kisajátítást kérő az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján nyújtja be kérelmét, ezek az adatok azonban nem mindig felelnek meg a valóságnak, néha annyira hiányosak, hogy a jogosultak nem azonosíthatók. Mindezek miatt az eljárások kezdetén a népesség-nyilvántartásban ellenőriznünk kell a bejegyzett tulajdonosok életben létére és lakcímére vonatkozó adatok helyességét. A hiányos vagy hibás földhivatali adatok miatt gyakorlatilag minden ügyben meg kell keresnünk a gyámhatóságot ügygondnok vagy eseti gondnok kirendelése iránt.
Kisajátítási ügyben az ingatlanszakértő igénybe vétele és a tárgyalás tartása kötelező. Szakértőként a hivatal által vezetett névjegyzékbe felvett személyek működhetnek közre. Névjegyzékünkben 12 szakértő szerepel, többségük hosszú idejű szakértői gyakorlattal rendelkezik. A tárgyalóképesség fenntartása érdekében egy-egy tárgyalásra kb. 30 személyt hívunk, így előfordul, hogy egy-egy nagyobb ügyben 6-8 tárgyalást is tartani kell. A tárgyalást általában a hivatal tanácskozójában, néha pedig az érintett településen, az önkormányzat által rendelkezésre bocsátott helyiségben tartjuk. A tárgyalás célja az ügyfelek tájékoztatása, a szakvélemény ismertetése és annak alapján az egyezség létrehozása. Az ügyfelek részvétele nem kötelező, az érdeklődés változó, az is előfordul, hogy több tulajdonos közösen meghatalmazott ügyvéddel képviselteti magát. Az egyezség létrehozása sajnos általában sikertelen, az ügyfelek 10%-át sem éri el azok aránya, akik a kártalanítás kérdésében jóváhagyható egyezséget kötnek.
Az ügyintézési határidő ebben az ügyfajtában eltér az általánostól, mert a 30 napot a tárgyalás napjától kell számítani. Az ügyek nagyfokú bonyolultsága miatt nem is lenne kivitelezhető a 30 napon belüli határozathozatal, olykor speciális polgári jogi igények, pl. a haszonbérlő kártalanítási igénye, az üzlet áttelepítésének közvetlen és járulékos költségei kérdésében is dönteni kell. Visszatérő ügyféli igény, hogy a hatóság ne egy határozatban döntsön a tulajdonosok kártalanításáról, erre a 2005. évi módosítás lehetőséget ad. Mivel a kisajátítási ügyintézéssel amúgy is ügyviteli-ügykezelési teendő van, technikailag nem oldható meg, hogy minden ügyfélre nézve külön határozatot hozzunk. Megalapozott kérelem esetén azonban kivételesen élünk az ügyek elkülönítésének lehetőségével.
Az utóbbi egy évben indult ügyekben már a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) szabályait kell alkalmazni, amely a kisajátítási ügyekben is változásokat hozott magával.
A legtöbb ügyben jelentős számúnak tekinthető az ügyfelek száma – néha a százat is meghaladja –, ezért az ügyfeleket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítjük. A hirdetmény megjelenik a hivatal hirdetőtábláján és honlapján, továbbá felkérjük az ingatlanok fekvése szerint illetékes jegyzőt (körjegyzőt), hogy a hirdetményt saját hirdetőtábláján is tegye közzé. A szakértő kirendeléséről és a tárgyalás kitűzéséről végzési formában döntünk. A határozatokat tartalmilag és formailag a Ket. előírásainak megfelelően készítjük. A közölt határozat az új szabályok szerint nemcsak jogerős, hanem végrehajtható is, ezért a teljesítési határidő letelte után a kártalanítást ki kell fizetni és az ingatlant birtokba kell adni.
A kisajátítási határozatok legnagyobb részét megtámadják a bíróságon. 2005-ben 28 ilyen keresetet nyújtottak be és 20 kisajátítási per fejeződött be jogerősen. A pernyertességi arány hosszú évek óta 75-80 % körül alakul. Pert rendszerint a tulajdonosok indítanak, néhány esetben előfordult az is, hogy a kisajátítást kérő kezdeményezte a bíróságnál a kártalanítás csökkentését, illetve mindkét fél támadta a közigazgatási döntést. A keresetek jellemzően a kártalanítás mértékével függenek össze, ritkábban a kisajátítás terjedelmét vagy annak közérdekűségét vitatják. A végrehajtás felfüggesztését a felperesek ritkán kérik, a végrehajtás felfüggesztésére a Ket. hatályba lépése óta nem került sor. A bíróság tárgyalás tartása után, rendszerint igazságügyi ingatlanszakértő szakvéleménye alapján dönt a keresetről. Pernyertességi arányunk hosszú évek óta magasabb a felülvizsgált ügyek 50%-ánál.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu