A jegyző felel mindenért
Dr. Tóth László a rendszerváltástól nyugdíjba vonulásáig Zalaegerszeg jegyzője volt.

1965-ben szerzett jogi diplomát Budapesten. Hat hónapos szakmai gyakorlatát a Zala megyei tanács titkárságán töltötte, majd rövid ideig a járási tanácson is dolgozott. Ezt követően vállalati jogtanácsos lett, 1969-ben letette az ügyvédi-jogtanácsosi szakvizsgát. 1973-ban került a zalaegerszegi városi tanács titkárságára. Részben az akkori testületi ülések jogi kontrollját végezte, rendelettervezeteket készített és ellátta a városi tanács jogi képviseletét. Végigjárta a ranglétrát: volt csoportvezető, osztályvezető helyettes, majd igazgatási osztályvezető. 1982-ben nevezték ki vb. titkárnak. Feladata a tanácsülések és a hatósági munka jogi szakszerűségének ellátása volt. Akkor önálló szakigazgatási szervek működtek, ennek vezetői saját hatáskörben látták el a szakigazgatási feladatokat. 1990-ben, a rendszerváltoztatáskor jegyzői kinevezést kapott. Három önkormányzati ciklusban – nyugdíjba vonulásáig – töltötte be ezt a funkciót. Dr. Tóth László 1997. augusztus 20-dikán a Magyar Köztársasági Arany Érdemrendet kapott. 2002-ben címzetes főjegyzőnek nevezték ki. 2004. március 15-dikén a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést vehette át.
1990 után egységes polgármesteri hivatal jött létre, miután megszűntek a szakigazgatási szervek önálló egységei. Minden hatáskör és minden feladat, amit a hivatal ellát – ez több mint három ezer – annak a címzettje a jegyző lett, aki felel a képviselőtestület munkájának előkészítéséért és szakmai segítséget is, nyújt. A polgármesteri hivatal munkájának hatvan százalékában államigazgatási feladatokat lát el. És mindenért a jegyző felel – mondja dr. Tóth László.
Természetesen egy nagyvárosban a jegyző nem tud mindennel foglalkozni, ezért a kiadványozási (aláírási) jogot átadhatja, például aljegyzőnek, osztályvezetőknek. A felelősség persze továbbra is a jegyzőé, akinek ellenőrizni, beszámoltatni kell, hiszen nem mondhatja, hogy én átadtam a hatáskört – folytatja Zalaegerszeg ma már nyugdíjas címzetes főjegyzője. – Figyelni kell arra, hogy jól, szakszerűen lássák el a munkatársak az átadott hatáskört. Komoly feladatot jelent, hogy mindezt hogyan tudja megoldani. Hosszabb idő után kialakul egyfajta rutin, tudja kire milyen mértékben, számíthat, ki az, akire egy kicsit jobban kell figyelni. A jegyzőnek jól kell ismernie a feladat-és hatásköröket, amelyek gyakran változnak. Naprakésznek kell lennie. Az a jó, ha a hivatal jól szabályozott, a munkatársak kiválasztásában, pedig az első helyen a szakmaiság legyen. Jól szervezett hivatalra van tehát szükség, megfelelő tagoltsággal. Ha túl tagolt a szervezet, ez nehézzé teszi az ellenőrzést, tehát meg kell találni az optimális tagoltságot, amivel a feladatok és hatáskörök felelősen elláthatók.
Sajátos szerepe van a jegyzőnek a hivatali szervezetben, mert a köztisztviselőknek politikamentesen kell dolgozniuk, ugyanakkor a jegyzőt a képviselőtestület választja meg, amely politikai összetételű és személyi összetétele a választások alkalmával változik. A jegyző viszont mindig egy fix pont. Szükségesnek tartom a munka során, hogy megfelelő együttműködés, jó emberi kapcsolat alakuljon ki a testület és a jegyző között, amelyben a legfontosabb szempont a jogszerűség. A polgármesteri hivatal vezetője soha nem tévedhet a politika térfelére. Mindig meg kell találnia a jogszerű megoldást és bizony szólni, ha bármelyik képviselő jogszerűtlen megoldást szeretne. Nem könnyű feladat a jegyzőé, én mindig szerettem ezt a munkát, figyeltem arra, hogy a hatásköröket mindenki betartsa, és minden szinten csak a szakszerűség számítson és ezt az önkormányzati képviselők is tiszteletben tartsák.