Zala megye délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, illetve Vas, Veszprém és Somogy megyével határos. Egyike a három Balaton-parti megyének.

A földrajzi adottságok nagy mértékben meghatározzák a megye településszerkezetét. A két megyei jogú város – Zalaegerszeg, Nagykanizsa – mellett jórészt kisvárosok és kis lélekszámú községek találhatóak.
Történelmét illetően a megye, mint közigazgatási egység gyakorlatilag egyidős a magyar állammal. Első neve Kolon volt. A névadó megyeközpont, a mai Balatonmagyaród és Zalakomár között feküdt. A megyeközpont valószínűleg Szent László uralkodása alatt került át Zalavárra. A „Zalán innen és túl” lakó szerviensek már 1232-ben önálló ítéletlevelet – a híres kehidai oklevelet – adtak ki, és az országban elsők között itt alakult ki a nemesi vármegye az 1260-80-as években. A XVIII. század elején a vármegye székhelye – az akkoriban Balatonfüredtől Csáktornyáig terjedő megye középpontjában elhelyezkedő – Zalaegerszegen állandósult. Megyegyűlést már 1357-ben is tartottak itt, de Kapornakon, Szentgróton, Sümegen, Zalabéren egyaránt összegyűltek a megye nemesei.
A XX. században többször módosult a megye határa. A világháborúkat lezáró békeszerződések következtében a délszláv államhoz került a Muraköz és Alsólendva környéke. 1946-ban a balatonfüredi, 1950-ben a keszthelyi, sümegi és tapolcai járás Veszprém megye részévé vált. Ugyanakkor Somogytól 9 Nagykanizsa környéki, Vastól 3 Zalaegerszeghez közeli falut megyénkhez csatoltak. 1979 óta Keszthely város és járás újra Zalához került.
3784 km2-es területével 299.695 lakosával az ország kisebb megyéi közé tartozik. Széttagolt településhálózata azonban hasonló nagyságrendű feladatok megoldását teszik szükségessé, mint ami egy nagyobb megyében jellemző. Népsűrűsége valamivel az országos átlag alatt van. Jelenleg a népesség 56 %-a városlakó és 44 %-a él községekben.
A két megyei jogú városon kívül 7 város és 249 község van a megyében. Keszthely 1954-ben, Lenti 1979-ben, Zalaszentgrót 1984-ben, Letenye 1989-ben, Hévíz 1992-ben, Zalakaros 1997-ben, Zalalövő pedig 2000-ben emelkedett városi rangra.
A községek közül 3 – Gyenesdiás, Pacsa, Vonyarcvashegy – viseli a nagyközség címet. A települések közül 100 fő alatti 32 község, nem éri el az 500 főt további 125 község népessége, és mindössze 38 község népességszáma haladja meg az 1000 főt.
Az adatokból egyértelműsíthető, hogy a megye rendkívül aprófalvas településekből áll. Sajnálatos, hogy Zala megye természetes népmozgalmi mutatói kedvezőtlenebbek az országos átlagnál.
A megye további fejlődését az alábbi tényezők határozhatják meg:
 idegenforgalom (a megye számos gyógyfürdővel rendelkezik: Zalakaros, Hévíz, Lenti, Kehidakustány, Zalaszentgrót, Zalaegerszeg, Balaton, Kis-Balaton; jelentős vadászturizmus, falusi turizmus),
 tranzitszerep (érintik az Adriai-tenger felé vezető közúti és vasúti útvonalak: szlovén-magyar vasúti összeköttetés, épülő M7-es autópálya, az országhatár és a Boba közti vasút villamosítása további dinamizáló hatást fejthet ki),
 országos és nemzetközi jelentőségű szervek, termelő egységek telepedtek le a megyében (Flextronics, General Electric, Zalakerámia), melyek még a környező megyékből is alkalmaznak munkavállalókat,
 az elmúlt évtizedben új felsőoktatási intézmények jelentek meg, a Flextronics cég regionális fejlesztési központot hozott létre a megyeszékhelyen, ez segítheti a megye szellemi kapacitásának bővülését, helyben maradását,
 a települések többségében kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat és a vezetékes gázszolgáltatás,
 az aprófalvas településszerkezet miatt különösen jelentősége van a települések közti társulásnak,
 a falvakban működő kis- és középüzemi méretű gazdasági vállalkozások megerősödése további munkahelyeket teremthet,
 Zala az ország egyik legerdősültebb megyéje, a fa- és bútoripari vállalkozásoknak kiemelt szerepe lehet,
 a sármelléki repülőtér regionális nemzetközi légikikötőjének további bővülése,
 a szlovén-magyar vasúti összeköttetés kiépítése Zalalövő és Hodos között. További fellendülést vár a megye a Boba és az országhatár közötti vasút villamosításától.
Jelenleg 258 önkormányzat van a megyében. A polgármesteri hivatalok száma 24, a körjegyzőségeké 71, a városi polgármesteri hivataloké 9. Ez utóbbi közül 4 körjegyzőségi funkciót is ellát. A körjegyzőségi forma – elsősorban az állami költségvetési ösztönzőknek köszönhetően – egyre kedveltebbé vált. Jelenleg 10 olyan község található a megyében, amelynek a népessége nem éri el az 1000 főt, mégis önálló polgármesteri hivatalt tart fenn, de napjainkban is folyamatos a „partnerkeresés”.
A közölt adatokból következik, hogy a zalai települések fejlődésének záloga a települési identitás fenntartása mellett megvalósuló fokozott együttműködésben rejlik.