A megyei közgyűlések előtt évente rendszeresen beszámoló, a bűnmegelőzés és közbiztonság területén működő megyei szervekkel való folyamatos szakmai együttműködés arra a szintre jutott, hogy a közösen elért eredmények további biztosítása és fejlesztése az együttműködő felek számára újabb cselekvési lehetőséget kínált fel.

Akár városi, akár megyei képviselő-testület működéséről van szó, rendszeresen igénylik a képviselők, illetve ez egyben elvárás az érintett szervek szakmai felügyeleti szervei részéről is, hogy a testületek évente tájékoztatást kapjanak az átfogó fogalommal jellemezhető közbiztonság helyzetének alakulásáról. A megyei önkormányzat hosszú évek szinte már-már rutinszerű gyakorlattá vált beszámolók meghallgatásán, illetve részletekbe menő megvitatásán túllépve kölcsönös együttműködési megállapodások hálózatán keresztül kívánta a szakmai együttműködést elmélyíteni.
A megállapodások közül az első modellértékű a megyei rendőr-főkapitánysággal kötött együttműködés volt, melynek nem titkolt célja a szűkös anyagi lehetőségek közepette kölcsönös előnyök biztosításával a szakmaiság további magasabb fokú biztosítása. Számtalan vidéki kistelepülésen található megyei fenntartású intézmény vonatkozásában gondot jelentett helyi szinten az elsősorban vagyon elleni bűncselekmények mutatójának csökkentése, mely közvetlenül a kisvárosok és községek bűnözési mutatószámainak csökkenését is magával kellett vonnia. A főkapitányság ezért vállalta, hogy térítésmentesen ellenőrzi az önkormányzat fenntartásában működő intézmények vagyonvédelmi biztonságát, gyermekvédelmi intézményekben bűn- és baleset-megelőzési programokat biztosít, a rendőri intézkedést igénylő eseteket kiemelten, fokozott figyelemmel kezeli. A főkapitányság emellett negyedévente elemző szakmai anyagot készített az önkormányzat részére a megye és a települések bűnügyi, közlekedésbiztonsági helyzetéről, továbbá kölcsönös pályázat figyelést is folytattak az együttműködő felek kapcsolattartóikon keresztül.
A testületi üléseken folyamatosan megfogalmazódó bűnmegelőzési célkitűzések megvalósítása érdekében a rendőrség mellett a Megyei Polgárőr Szövetséggel is együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat, mely a nem elhanyagolható pénzügyi támogatás biztosítása mellett a szakmai segítségnyújtáson alapult. Az önkormányzat közbiztonsági munkatársát a Polgárőr Szövetség bevonta szakmai programjaiba, a polgárőr vezetők képzésébe, illetve ezáltal rendszeres önkormányzati jelenlét volt biztosított a vezetői értekezleteken is. A közbiztonság területén működő nem állami szervek számára még mindig kiemelt jelentőséggel bír a megyei önkormányzat folyamatos támogatása, ezzel növelve ezen szervek legitimációs bázisát és elismertségét, így természetesen jelen volt az önkormányzat a polgárőr napok és táborok lebonyolításánál is.
A bűnmegelőzés területén megvalósított folyamatos előrelépés és az elért eredmények egyben megkövetelték az önkormányzattól immáron a visszaeső bűnözés megelőzésének és a szabadság vesztés büntetésüket töltő elítéltek társadalmi reintegrációjának folyamatos megvalósítását is. Ezek a célkitűzések túllépve már az önkormányzati kötelező feladatokon további együttműködő fél bevonását igényelték az önkormányzattól, így az önkormányzat kisebbségi tanácsnoka és közbiztonsági munkatársa előkészítő tevékenysége eredményeként együttműködési megállapodást írt alá az önkormányzat és a megyei büntetés-végrehajtási intézet. A megállapodásban foglaltak tényleges megvalósítása már nem csak a fogva tartottak, hanem a családtagok társadalmi integrációját is célként tűzte ki.
A büntetés-végrehajtási intézettel kötött együttműködési megállapodás keretében, civil szervezet, a Zalai Népfőiskola Egyesület bevonásával modellértékű börtön népfőiskolai program került megvalósításra. A programot egymillió forinttal támogatta az önkormányzat és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet által kiírt „Társadalmi szervezetek felnőttképzést segítő tevékenységének támogatására” elnevezésű pályázaton a lebonyolító civil szervezet sikeresen pályázott. A célkitűzés olyan munkaerő-piaci tréning megszervezése és lebonyolítása volt, amely lehetővé tette, hogy az elítéltek készségeiket, képességeiket fejleszthessék, ezáltal megkönnyítve szabadulásuk után a legmegfelelőbb munkahely megtalálását.
A program négy hónapos megvalósítási időszakában 32 elítélt 4 csoportban, 7 témakörben, 11 előadóval, napi 2 órában hallgathatott előadásokat, melynek eredményeként a célcsoport munkaerő-piaci, számítástechnikai, álláskeresési, álláskereséssel kapcsolatos viselkedési, jogi ismeretekkel gazdagodott, illetve frissítette fel meglévő tudását. Valamennyi hasonló jellegű program zárásakor összegzést kapnak a program lebonyolításában részt vett szervezetek az elért eredményekről, mégis talán a legnagyobb elismerés a fogva tartottak részéről nyilvánult meg, hiszen szóban fejezték ki köszönetüket társaik nevében is, megfogalmazva és egyben kijelölve ezáltal az együttműködés további irányvonalát.