A Debreceni Egyetem a Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE), a Debreceni Orvostudományi Egyetem, valamint a Debreceni Agrártudományi Egyetem egyesülésének bázisán jött létre 2000-ben. Az integráció hosszú folyamata 1991-ben vette kezdetét a Debreceni Universitas Egyesülés megalakulásával. Az Egyetem tizennégy karral és két önálló intézettel és mindösszesen 27 ezer hallgatóval rendelkezik és egyúttal az ország legszélesebb oktatási spektrummal rendelkező, legsokoldalúbb felsőoktatási intézménye.

Az 1912-ben a pozsonyi egyetemmel együtt alapított Debreceni Tudományegyetem – három kara között a jogi karral – 1914-ben kezdte meg működését. Fennállásának 35 éve alatt jogász- ás államtudományi doktorok ezreit bocsátotta ki, mindenkori 10-14 professzora között akadémikusok és nemzetközi hírű jogtudósok is akadtak. A tanítványok a múlt század közepe jogásznemzedékeinek gerincét adták. A kar működésnek szüneteltetése (1949) után a debreceni jogtanárok a többi jogi kar oktatóinak javát képezték.
A képzés újraindítására 1996-ban nyílt ismét lehetőség, akkor hatodik jogi karként az országban. Az országos „jogászéhség” és a város, valamint az Egyetem törekvéseit igazolta és igazolja az a tény, hogy hallgatóink túlnyomó része az Észak-alföldi Régióból kerül ki és elhelyezkedésükkel is ezen régióban kell számolni.
Első évfolyamunk 2001 nyarán végzett és nagyjából erre az időre tehető a képzési szerkezet stabilizálódása és a tanszékek struktúrájának kialakulása. A Kar 13 tanszéke az állam- és jogtudományi képzés minden fontosabb szakterületét lefedi. A tanszékvezetők mindannyian minősítettek, számos esetben országosan és nemzetközileg elismert szakemberek. Az oktatói állomány rajtuk kívül is rendelkezik minősített, rangos teljesítményt nyújtott tanárokkal. A fiatal oktatók az oktató és szervezési feladataik ellátása mellett folyamatosan végeznek tudományos munkát, valamennyien doktorképzésben vesznek részt. A Kar fennállása alatt tíz oktatónk szerzett tudományos fokozatot. A hallgatók egyre növekvő számban vesznek részt eredményesen az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon.
A Kar életében nagy jelentősége van a felnőttképzésnek, mind levelező tagozatos jogászképzés, mind posztgraduális formák keretében. Az utóbbi körben ki kell emelni a szakjogász-képzéseket, valamint a jogi szakokleveles képzéseket. Ilyen az Európa-jogi, az ingatlanforgalmi szakjogász-, a környezetvédelmi jogi szakokleveles, az orvos szakjogász-képzés. Mindezeken túlmenően államtudományi és jogi alapozó tárgyak tartásával részt veszünk a többi debreceni társkar számos képzésében.
Igen élénkek kapcsolataink a gyakorlati jogélet résztvevőivel. Közvetlen az együttműködés a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzattal, Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatával, a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatallal, a térség megyei bíróságaival és főügyészségeivel, a Debreceni Ítélőtáblával, a központi közigazgatási szervek területi szerveivel. A gyakorlati szakemberek részt vesznek az oktatásban, nem egy közülük tudományos fokozatot is szerzett vezető oktatónk. A hallgatók gyakorlatukat szervezett formában tölthetik az állami szervek fenti körében.
Induláskor a Kar sajátos profilja volt az állam- és jogtörténeti tárgyak magas színvonalú oktatása. Ehhez társult a közjogi tárgyak karakteres jelenlétére vonatkozó koncepcionális elképzelés. Ezt az irányt erősítette a Magyar Közigazgatási Intézet kutatóihoz kötődő kapcsolat. Ma már nehéz lenne egy vagy két területet kiemelni a sorból: az Európa-jogi (először Debrecenben lett záróvizsgatárgy), a civilisztikai, a büntetőjogi tantárgycsoportok, a társadalomtudományi és más jogi alapozó ismeretek oktatása egyaránt kiállja minden összehasonlítás próbáját.
A közjogi vonalon mindezek mellett megerősítettünk egy olyan irányt, ami a közigazgatás-tudomány tágabb értelmezésén alapul. Nem egyedül az államigazgatási jog tartozik ide, hanem szervezés- és vezetéselmélet, a közmenedzsment-tudományok, a közpénzügytan, a szervezetszociológia. Ennek jegyében a közigazgatási jog általános és különös része mellett a szervezés- és vezetéselmélet külön tantárgy, a pénzügyi jog kiegészült a közpénzügyek alapkérdéseinek oktatásával, a közmenedzsment kötelezően választható tárgy a graduális képzésben. Az állami befolyás új eszközeit pedig olyan kötelező tárgy közvetíti, mint a környezetjog.
Ebbe a tudatosan vállalt fejlesztési profilba illeszkedik – a kar egyik legnagyobb vállalkozásaként – az igazgatásszervező szak (három éves lapképzési szak) koncepciójának kialakítása és az oktatás akkreditálása. Az igazgatásszervező – felfogásunk szerint – olyan „első lépcsős” általános szakismeretekkel rendelkező szakember, akinek a közigazgatáson belül a legkülönbözőbb irányokban a hozzáértés képességével kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy polgári jogi, büntetőjogi és mindazon jogterületek alkalmazási képességével bírnia kell, amelyekben a legtágabb értelemben vett közigazgatási szervek a jogalkalmazók. Másfelől, mivel az állam a szabad piacon az egyik legnagyobb megrendelő, a vele való kapcsolattartás a magánszektor szereplői esetében is – nagyobb szervezeteknél biztosan – igényli az igazgatásszervezői tudást és képességeket.
Reményeink szerint ezen, 2006 szeptemberében induló új képzési forma iránt (melyet velünk együtt a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Corvinus Egyetem Államigazgatási Kara jogosult indítani) nemcsak a középiskolákból kikerülők, hanem a köz- és magánszektor különböző szintjein dolgozók is érdeklődést mutatnak majd.
Karunk feladata elsősorban az oktatás. De ugyanakkor igazán nagyszerű szakkönyvtárunk és oktatóink szakértelme, karunk sokirányú kapcsolatrendszere révén szeretnénk régiónk jogi-tudásközpontjává is válni.