A hegyközségekről 2006/5

A közigazgatás szakmai fóruma

Cikkek / Heves Megye

A hegyközségekről 2006/5

VIII. évfolyam, 5. lapszám
Szerző(k):
Hatósági Főosztály



A cikk elkészítéséhez nagyban hozzájárult Tarsoly József, az Egri Hegyközség Hegybírójának önzetlen segítségnyújtása. Köszönet érte!

 

A szőlészet és borászat Magyarországon mindig is kiemelkedő fontossággal bírt.
A középkorban és a kora-újkorban a bornak a vallási élet és az élelmezés területén jutott kiemelkedő szerep, így nem csoda, hogy az „ágazat” legkorábbi részletes szabályozásának forrásai a XVI. századtól felbukkannak fel. A Tokaj-Hegyalja települései már a XVII. századtól rendelkeztek úgynevezett hegyszabályokkal, de a minden borvidékre kiterjedő egységes szabályozás ekkor természetesen még váratott magára. A hazai hegyközségek 1894-ben datált modern jogi szabályozása sokaknak meglehetősen késeinek tűnhet, de ha mellérendeljük azt a tényt is, hogy a szőlő művelési ágú földekre vonatkozó törvényalkotásra a szintén jelentős bortermelési hagyományokkal büszkélkedő Franciaországban csak tíz évvel később került sor, nem lehet okunk a szégyenkezésre.
A történelem hányattatásai nem kerülték el a hegyközségeket sem. 1949-ben szervezeteiket betagolták a szövetkezetekbe, az önállóság visszaszerzésére csak az egyesülési törvény adta keretek között kerülhetett sor. Legújabb kori történetükben új időszámítás kezdődött, amikor az Országgyűlés 1994-ben megalkotta a hegyközségekről szóló CII. tv-t, mely részletesen szabályozta jogállásukat, szervezetüket és feladataikat.
A ma is hatályos jogszabály a hegyközségeket kiemelte a „közönséges” egyesületek közül, köztestületté nyilvánítva őket. Ez az elismerés kifejezte azt, hogy jogalkotó – amint azt a törvény preambuluma is kimondja – a hegyközségek ilyetén szabályozásával szerette volna, hogy e sajátos önkormányzatisággal rendelkező szervek előmozdítsák a hazai szőlőművelés érdekeit, emeljék a bortermelés színvonalát, javítsák a magyar bor piacképességét.
A törvény általános szabálya, hogy a borvidéki településen akkor kell hegyközséget alakítani, ha annak közigazgatási területén legalább ötven hektár árutermő szőlőültetvény van, és ezek az ingatlanok legkevesebb tíz termelő használatában vannak. Az Egri Hegyközség hozzávetőleg 1200 hektárnyi területével, 1500 tagjával az ország egyik legnagyobbika. A hegyközségek borvidékenként területi szervekbe tartoznak, amelyeket hegyközségi tanácsoknak hívunk, országos szervezetük a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.
A hegyközség fogalmát a törvény világosan megadja, eszerint a hegyközség egy vagy több település termelői és felvásárlói által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület. A hegyközség tagjává válik – lakóhelyétől (telephelyétől), székhelyétől függetlenül – az a termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi, az a felvásárló, aki egy naptári éven belül a hegyközség működési területén legalább héttized tonna szőlőt, illetve öt hektoliter bort vásárol, végül az a házikerti szőlőbirtokos, aki a termését forgalomba hozza. A köztestületi jogállásból következik tehát, hogy tagjai nem az önkéntes egyesülési jogukból, hanem ipso iure lesznek részeseivé. E „kényszer” azonban nem ellentétes az alaptörvénnyel, mert a közfeladatot ellátó hegyközség csak így láthatja el szabályozó funkcióját /41/1995.(VI.17.)AB határozat/.
A hegyközség alapszabálya tartalmazza többek között annak szerveit is. Legfelsőbb önkormányzati testülete a tagok összességéből álló közgyűlés, amely a jogi személyiséggel rendelkező szervezetet érintő legfontosabb kérdésekben kizárólagos döntési jogkört gyakorol. A közgyűlés a tagok közül az alapszabályban meghatározott létszámú választmányt, s ennek tagjai közül elnököt választ. A választmány a közgyűlés határozatai szerint irányítja a hegyközség működését, dönt minden olyan ügyben, amelyet a törvény vagy az alapszabály nem utal a hegyközség más testületének vagy tisztségviselőjének hatáskörébe.
A hegyközség talán legismertebb tisztségviselője a hegybíró, aki a közgyűlés és a választmány határozatainak végrehajtásáért, valamint a közigazgatási ügyek viteléért felel. A hegybírónak széleskörű legitimitást ad, hogy pályázat alapján a választmány jelöli, és a közgyűlés választja meg.
A hegyközségek számos feladatot látnak el, kiemelendő a tagok szakmai tevékenységének összehangolása, szaktanácsadással való segítése. A kiélezett verseny miatt ma már a „jó bornak is kell a cégér”, így kiemelkedő feladatot jelent a termelői érdekvédelem, nemkülönben a borok származásvédelmének megvalósítása. Önkormányzatiságukból fakadóan, a jogszabályi keretek között, a borvidék sajátosságát figyelembe véve hegyközségi rendtartásokat (hegyszabályok) alkotnak, amelyekben a célszerű telepítés és művelés, a szüretelés, a feldolgozás, valamint a borkészítés szabályait határozzák meg.
A hegyközségek olyan speciális közigazgatási ügyekben rendelkeznek hatáskörrel, mint az ültetvénytelepítés, a borok származási bizonyítványának kiadása, borászati üzem létesítésekor szakhatósági állásfoglalás kiadása, ültetvény-és pincekataszterek nyilvántartása végül hatósági ellenőrzés végzése. Az ismertetett ügyekben tipikusan a hegybíró és a hegyközségi tanácsok gyakorolnak hatáskört, eljárásukra az általános Ket. szabályok az irányadóak.
A régi öregek úgy tartották, a szőlő szereti a pipafüstöt. E szólás manapság bizonnyal magyarázatra szorul: a borvidékek hajdan élt embere nemcsak akkor ment szőlejébe, amikor dolgozott, hanem máskor is ott tartózkodott, figyelemmel kísérte az ültetvényt. A szőlőművelés és borkészítés hagyományai olyan messzi idők homályába nyúlnak vissza, mint amilyen mélyen a szőlőtőke gyökeredzik. Egy pohár bor elfogyasztásakor nemcsak a hegy levét, de az élő szép hagyományt is magunkhoz vesszük. Remélem, e misztérium tovább adását a mai kor magyar hegyközségei is eredményesen elősegítik.

Kategória

Könyvajánló

Facebook Pagelike Widget

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu

Szakmai partnerek

Jegyzők Országos Szövetsége (JOSZ) – www.josz.eu

Közszolgálati Tisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége – www.kozszov.org.hu