2003. évben merült föl igény az egri fiatalok véleményének, gondolatainak, elvárásainak, közéletiségének megismerésére, mind Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, mind pedig a városi civil szervezetek, valamint a fiatalokkal foglalkozó szakemberek részéről.

Az előkészítések után 2005. év elején kezdte el a Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda a felmérést, melynek célcsoportja az Egerben élő, illetve az oda bejáró 15-29 éves korosztály volt. 1000 fővel töltették ki a 6 tematikus blokkot tartalmazó kérdőívet: iskola, tudástőke; munka világa; szocio-demográfiai mutatók; életmód; kulturális fogyasztás; szubjektív vélemények témakörökben. Az egri kutatási adatok az „Ifjúság 2004” elnevezésű országos felméréssel kerültek összehasonlításra. Mindezek alapján összességében a következő konklúziók születtek:
Az egri fiatalok
 jövőbeni gyermekvállalási tervei az országos átlagnál is alacsonyabbak, egyértelmű gyermekvállalási hajlandósággal az egri fiatalok 71 százaléka rendelkezik. Egerben kevesebb az átlagos gyermekszám, és kevesebben szeretnének a későbbiekben gyermeket vállalni.
 a korosztály sajátos életmódjából fakadóan a többség az év legnagyobb részében még szüleivel él együtt, Egerben a szülőknél élő fiatalok aránya majdnem 60 százalék.
 anyagi helyzete semmiképpen sem nevezhető rosszabbnak, mint az ország más területein élő társaiké.
 5-6 százaléka sorolja magát a felső vagy felsőközép társadalmi kategóriába, míg túlnyomó többségük középre helyezi saját státusát.
 a civil szervezeti tagság aránya hasonlóan alacsony – mint országosan – a vizsgálat szerint az egri fiatalok mindössze 11 százaléka vállal fel valamilyen civil aktivitást, a legtöbben (5%) – ahogy országosan is – valamilyen sportklubnak vagy sportegyesületnek a tagjai.
 szüleinek iskolai végzettsége magasabbnak mondható, mint az országos átlag.
 iskolai végzettsége jóval kedvezőbbnek tűnik, mint amit az országos arányszámok mutatnak.
 
 nagyobb arányban beszélnek valamilyen szinten idegen nyelvet (74 százalék), mint az országos mintába tartozó fiatalok (61 százalék), Egerben a fiatalok 61,6 százaléka beszél valamilyen szinten angolul, és 41,7 százaléka németül.
 Egerben az országos adatokhoz képest valamennyivel alacsonyabb a napi internethasználók aránya (4 százalékkal), ugyanakkor 4,3 százalékkal több a heti többszöri internethasználó, ugyanakkor a soha nem internetezők Egerben a fiatalok 25,1 százalékát teszik ki, ez  9,7 százalékkal több mint az országos eredmény.
 88 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal.
 42,5 százaléka nem fél attól, hogy nem tud elhelyezkedni, 58,5 százalék pedig pesszimista.
 mintegy 52,2 százaléka nem tervezi, hogy Magyarország más településére megy dolgozni, 26,4 százalékuk viszont tervez ilyet.
 közül minden harmadik fiatal naponta dohányzik, 60 százalékuk pedig egyáltalán nem szív dohányterméket.
 két százaléka fogyaszt alkoholt minden nap, vagy majdnem minden nap, nyolcaduk pedig hetente legalább egyszer, az országos adatoktól eltérés tapasztalható abban, hogy kevesebben vannak az alkoholt soha nem fogyasztók és ezzel párhuzamosan többen az alkalmanként, azaz havonta egy-két alkalommal alkoholizálók.
 több mint 90 százaléka rendelkezik hétköznap szabadidővel.
 közül ötből négy fiatalnak vannak olyan barátai, akikkel együtt van szabadidejében.
 több mint fele sorolta magát azok közé, akik nem sportolnak.
 elsősorban a beszédcselekvés helyszíneit (kocsma, presszó, kávéház) preferálják a közösségi színterek közül, a megkérdezettek 54%-a havonta legalább egyszer megfordul ilyen helyen.
 közel harmada olvas rendszeresen napilapot.
 körében a legnépszerűbbek a különböző sörfesztivál jellegű rendezvények.
 89 százaléka gondolja úgy, hogy az önkormányzat feladata az ingyenes rendezvények megszervezése.
 legtöbbje (18%) könyvtárba és az uszodába jut el leggyakrabban.
 53 százaléka szerint kevés a dohánymentes szórakozóhely Egerben.
 között Eger és Budapest összehasonlításánál összességében két szempont szerint kapott magasabb értékelést Eger mint Budapest: a köztisztaság és a levegő tisztasága terén.
 legtöbbször említett problémájának a céltalanság (32,7 százalék) és a kábítószerek (31,5 százalék) bizonyultak.
 
 közül legtöbben a belső harmóniát tartották a legfontosabbnak (24 százalék), amely ezzel együtt, összességében a harmadik legtöbbet említett értéknek bizonyult, a szerelem-boldogság „párosa” után.
 legfőbb vágya, hogy a következő 5 éven belül családot alapítsanak, lakáshoz jussanak, elhelyezkedjenek és így megteremtsék az önálló életvitelüket.
Úgy gondolom, hogy szükséges és hasznos volt az „ifjúság kutatása”, hiszen a korosztályról eddig vélt vagy valós feltételezések bizonyosságot nyertek, de születtek meglepő eredmények is. Megismertük a fiatalok igényeit, így az Önkormányzat a vállalt feladatainak körét ezen felmérés ismeretében tudja alakítani, valamint ez alapján készült el a Városi Ifjúsági Koncepció és a Cselekvési Terv.