„24. § (3) A gyermek – ha e törvény másképp nem rendelkezik – abban
az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.”
Ezzel összefüggő szabály: „69. § (1) A gyermeket, kérelemre – ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja – az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.”

A citált rendelkezés 2015. szeptember 1-jével hatályát veszti és helyébe lép a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) előírása, miszerint:

„8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.”

A változások mibenléte jól látható:

• öt éves kor helyett három éves kortól kötelező óvodába járni – pontosabban abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától köteles óvodába járni;
• felmentés csak az ötödik életév betöltéséig adható, tehát a korábbi szabályozással ellentétben nem lehetséges az, hogy valaki egyáltalán ne járjon óvodába – természetesen kivételt képeznek ez alól a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek, akik ehelyett a pedagógiai szakszolgálat keretében fejlesztő nevelésben kapják meg az állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő szükséges ellátást, amely a kisgyermekkori fejlesztésüket biztosítja;
• a felmentést nem az óvodavezető, hanem a jegyző, illetve egyházi és magánintézmény esetében a fenntartó adja.

Azt, hogy az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség alóli felmentést nem az óvodavezető, hanem a jegyző, illetve a fenntartó feladat- és hatáskörébe telepítette a jogalkotó, feltételezhetően arra a szándékra vezethető vissza, hogy szülőnek ne kelljen előbb beíratni a gyermekét az óvodába, majd felmentést kérnie az óvodába járási kötelezettség alól, hanem egyből az óvodába járási kötelezettséget nyilvántartó, nyomon követő jegyzőnél fussanak össze az információk. Így valóban egyszerűbb az eljárás a szülő és az óvodavezető, de bizonyos tekintetben a jegyző számára is. A szülőnek nem kell külön a gyermeke óvodai beiratkozását és a felmentést intézni, egyetlen kérelemben elintézhető mindez. Az óvodának nem kell nyilvántartani az óvodába járási kötelezettség alól felmentést kapott gyermeket mindaddig, amíg a felmentés határideje le nem jár, és a gyermek jogviszonyt nem létesít az óvodával. Nem kell kétszer eljárni az óvodavezetőnek; egyszer a felvételről, aztán a felmentésről. A jegyző első kézből, a szülőtől kap jelzést arra vonatkozóan, hogy gyermekét valamilyen okból kifolyólag nem kívánja óvodába járatni, így az óvodakötelesek nyilvántartásában ez rögtön megjelenhet, és nem a jegyzőnek kell ezt az információt a kötelező fevételt biztosító óvodától, vagy ha a gyermek nem ott kapott felmentést, akkor az egyházi, magán vagy más fenntartású óvodától és fenntartójától beszereznie.

Mindezen szándékok jelennek meg a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Nevir.) legutóbbi módosításában [22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet] is. A könnyebb érthetőség kedvéért a hatályos és új szabályokat érdemes együtt, egységes szerkezetben megismerni.

Változatlan szabály, hogy az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. Az idei évben még átmeneti szabályok rendezik az óvodába járás alóli felmentésre vonatkozó kérdéseket, de a jövő évtől életbe lépő szabályok még tovább egyszerűsítik az eljárást és érvényre jutnak a fentiekben kifejtett elvek. Vagyis: 2016. január 1-jétől az a szülő, aki az Nkt. 8. § (2) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra a Nevir. 20. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam kezdő időpontjáig, vagyis április 20-áig nyújthatja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ezáltal biztosítottá válik, hogy még a beiratkozás kezdő időpontja előtt tudomása legyen a jegyzőnek arról, hogy mely gyermekek esetében nem kell eljárnia az óvodába járási kötelezettség teljesítésének megsértése miatt. Az óvoda szintén értesül, még a beiratkozás előtt, hogy mely gyermekek esetében nem kell jelzéssel élnie a jegyző felé arra vonatkozóan, hogy a gyermek, illetve szülője nem jelent meg a beiratkozáskor.

Az idei évben azonban még átmeneti szabály rendezi ezt a kérdést, a következők szerint:

„Az a szülő, aki a 2015/2016. nevelési év kezdő napjától esedékes kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentést kér, 2015. április 30-ig nyújtja be kérelmét települési önkormányzati fenntartású óvoda esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek címezve a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének, aki öt napon belül továbbítja azt a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek.” [Nevir. 20. § (2a) bek.]

Az átmeneti szabály is biztosítja tehát, hogy mind a jegyző, mind az óvodavezető értesüljön arról, hogy a gyermek szülője felmentést kíván kérni a kötelező óvodába járás alól, mindezt úgy, hogy a szülőnek nem kell két helyen (az óvodában és a polgármesteri hivatalban) is megjelennie. A rendelet arra az esetre vonatkozóan is tartalmaz szabályt, ha az adott településen a kötelező óvodai beiratkozásra előírt határnap 2015. április 30-a előtti.

Az idei év óvodai beiratkozásai és felmentési kérelmei vonatkozásában a következő lehetőségek állnak fenn:

1. Ahol az óvodai beiratkozásra vonatkozóan a fenntartó április 20-a és 30-a közötti időpontot jelölt meg, és a beiratkozás megtörtént április 30-a előtt, ott a szülő még 2015. április 30-ig kérheti a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést a fent említett eljárásrend szerint, tehát a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek címezve a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének benyújtva. [Nevir. 20. § (2b) bek.]
2. Azon a településen, ahol május 1-je és május 20-a közötti időpontot jelölt meg a fenntartó az óvodai beiratkozásra, a szülő – a jövő évben életbe lépő főszabályokhoz hasonlóan – még az óvodai beiratkozás előtt, április 30-ig kérheti gyermeke felmentését az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alól. Szintén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek címezve a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjének benyújtva. [Nevir. 20. § (2a) bek.]
3. Nem okoz problémát az sem, ha szülő – tekintettel arra is, hogy új szabályokról van szó – 2015. április 30-ig nem jelzi a felmentési szándékát – bár feltételezhető, hogy legkésőbb a beiratkozáskor ezt megteszi az óvodavezető felé –, mert lehetőség van arra, is hogy a nevelési év során bármikor kérje ezt a felmentést.

Abban az esetben, ha a szülő nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét a választott óvoda fenntartójához nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát meg kell küldenie a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz. A felmentésről a jegyzőnek vagy a választott óvoda fenntartójának a törvényi előírás szerint a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével kell döntést hoznia.

A Nevir. az óvodai felvétellel, az óvodába járási kötelezettség teljesítésével kapcsolatban még további, a jegyző feladat- és hatásköreinek teljesítését, eljárását megkönnyítő rendelkezéssel is bővült. Ide tartozik, hogy előírásra került az egyházi és magán vagy nemzetiségi önkormányzati, valamint állami fenntartású – tehát a nem települési önkormányzati fenntartású – óvodák számára, hogy a gyermek felvételétől számított nyolc napon belül meg kell küldenie a felvett gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, anyja nevét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a nem települési önkormányzati fenntartású óvoda fenn-tartója arról döntött, hogy felmenti a gyermeket a kötelező óvodai nevelésben való részvételi kötelezettsége alól.

Összefoglalva: tehát a Nevir. módosítása értelmében a jegyzőhöz minden irányból eljutnak azok az információk, illetve ezek eljuttatására minden érintett köteles, amelyre ahhoz van szükség, hogy a jegyző nyomon tudja követni a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek és szüleik óvodába járási, járatási kötelezettségének teljesítését. Vagyis:

• a szülő a jegyzőtől kérelmezheti gyermeke óvodai nevelésben való kötelező részvétele alóli felmentését,
• ha nem települési önkormányzati fenntartású óvoda fenntartójától kér felmentést a szülő gyermeke óvodába járási kötelezettsége alól, akkor a kérelem másolatát kell megküldenie az illetékes jegyzőhöz,
• a nem települési önkormányzati fenntartású óvodáknak a gyermek felvételétől számított nyolc napon belül meg kell küldeni a felvett gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, anyja nevét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek. Ugyanígy, ha a gyermek felmentéséről döntött a nem települési önkormányzati fenntartó, akkor is meg kell küldenie a gyermek fentiekben jelzett adatait a jegyzőnek a felmentésről hozott döntéstől számított nyolc napon belül.

Megjegyzendő, hogy az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség alól történő felmentés tárgyában a jegyző nem csak azt a döntést hozhatja, hogy a gyermek ötödik életévének betöltéséig adja meg a felmentést. Elképzelhető az egy évre, vagy bármilyen határozott időre adott felmentés, amennyiben a jegyző az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével úgy ítéli meg, hogy indokolt a felmentési döntés bizonyos időn belüli felülvizsgálata, amikoris újra kérelmezhető a felmentés.

Kiemelendő az is, hogy a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülője a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét. [Nevir. 20. § (2c) bek.] Az ötödik életév betöltéséig tehát mindkét irányban van változtatási lehetőség: a felmentett gyermek szülője kérheti a gyermek felvételét az óvodába, és a kötelező felvételt biztosító óvoda ezt nem tagadhatja meg, illetve fordítva, a már beíratott, óvodai jogviszonnyal rendelkező gyermek szülője is kérheti a felmentést a gyermek ötödik életévének betöltéséig.